Vass Judit oldala Posts

szeptember 30, 2022 / A tanár is ember, de nem az a dolga

ÉG

ÉG

De talán kezdjük ott, hogy ÉG a vicaverzám. Ugyanolyan stréber és racionális (elég gáz egy irodalomtanárban), szóval nem az a tipikus bölcsész, ha van ilyen általánosíthatóság egyáltalán, tehát a felemásom férfiban, csak már most sokkal több esze van, mint nekem valaha lesz.

Én ugyan nem szoktam még saját osztályaimban sem kibeszélni a kollégákat, de szerencsére vannak, akik ismernek magasabb etikát is, például a gyermekvédelmet ─ és ezen most már nyugdíjig töprenghetek, mert naturam furča expellas.

ÉG osztályát az elején megkaptam, mutattam is volna emberarcot, de igen behelytelenkedtek  ─ figyeljünk a be igekötő diktatúrájára, még lesz tökjó is talán ─ ezért hát úgy döntöttem, alaki kiképzéssel kezdjük: levegő kockára fagyasztva, de a legemberibb hangfekvésben és tisztelettel.

Ez utóbbi csak tizedikben kezdett derengeni bennük, mert nem mertem előbb gyeplőt ereszteni, vagy „nem mertem is.” Tehát osztályfőnökük finoman jelezte, hogy az első szülőinek én voltam „hősnője”, úgy is, mint ÉG szerinti interpretációban „tábornok”, akinek a haja is mindig „glédában áll”. (Erről majd még beszélgetünk.) Hogy eltalálta, jutnak eszembe a család tábornői, akik ugyan nem voltak tanárok, de nevelték cserében az egész famíliát ─  rendületlenül.

Mikor ÉG bejelentette, hogy magyar szakra megy, figyelmeztettem az ott rá váró más világra, mint amit a személyiségéből (günkből?) kiolvastam, de ÉG nem az a megrettenős, szigorú is tud lenni, mint a fene, de valamiért mégis rajongják a kölkök. Ez misztérium. (Ez is.) Nem lehet megmagyarázni. Odafordulás kérdése ─ a többi csak jól vagy rosszul alkalmazott eszköz, de az is lehet, hogy (ez is) a teremtés titka.

Most, ha leülünk beszélgetni, szinte mindenben egy nyelven tesszük, értsd: egymás képére formálódtunk, mert nincs tanár szilárd halmazállapottal, úgy kupálódik, amilyen odafigyeléssel diákjai felnevelik a feladathoz.

Ez most már evidens, mint ÉG volt az első perctől, aki úgy járt, mint Glück Laci az Aranysárkányban. Novák annyira evidensnek vette a mindig ott lévő kapaszkodót, hogy elfelejtette viszonozni.

De miért evidens? Nos, azért, mert egy bizonyos valaki, akinek bajai vannak az idegen szavakkal, egyszer dicsekedett: „Az én fiam az iskolában végig evidens volt.” Te meg, úgy látszik, ÉG-ig az, Kolléga úr!

Jöjjön akkor az intelem, mert anélkül ugye nincs katarzálás. Julcsi írta nekem egyszer: „az utolsó évben …megbomlott a rend, de mindegy is volt már …” Ezt a sértést! Azt hittem, mindenki örül a „lazaságomnak”. Hogy „milyen jó humora van neki”. És akkor ennyit arról, hogy mit is szeretne a diák.

„Gondolta a fene.”

Isten hozott az ötödikben.

PS: Azért ezt a „glédában frizurát” még megbeszéljük. Jó, hogy nem tüchtige Frau. Agyhalál.

szeptember 30, 2022 / A tanár is ember, de nem az a dolga

EGY KI NEM JAVÍTOTT DOLGOZAT

Minden tanár szembesül azzal, hogy vannak dolgok, amiket hiába magyaráz el ezerszer, a diák akkor is rosszul írja. Ilyen például Antigoné és a metafora hosszú ó-val. És ilyen (gondolom) minden magyartanár idegbaja, a líra és a vers összekeverése. Ilyenkor a tehetetlen tanerő azon töri a fejét, hogy mi a fenével tudná végre beléjük zsibbasztani a helyes megoldást.

DRÁGA DIÁKJAIM! Akkor most próbálkozom, hogy ne keverjék össze a líra és a vers szavakat.

  1. kísérlet (míg szépen beszélek)

Egy vers az nem líra,

egy vers az vers.

EZ A VERS NEM LÍRA,

ez a vers vers.

Ha ez a rigmus nem működne, javaslom az alábbit.

  • kísérlet:

EGY VERSET SOHASE

NEVEZZÉL LÍRÁNAK,

még egyszer megteszed,

esküszöm, lehánylak!

(Bocsánat a tegezésért!)

szeptember 30, 2022 / Évfordulók

BAKA ISTVÁN

AZT HITTÜK, HOGY A DZSUNGELEK

Azt hittük, hogy a dzsungelek

szobánkban folytatódnak,

hol partizánmód rejtezik

s szép tervet sző a holnap.





De – míg kirakatok jegére

dermedtek rá a városok –

otthonunk búvóhely-homálya

megszelidült s hozzánk szokott.





S éjszaka, míg a székre tett

ruhákban megköt a sötétség,

álmunkban már megvásárolható

formákba öltözik a szépség.





Azt hittük, hogy a dzsungelek

szobánkban folytatódnak,

s most rettegünk, gerillaként hová

rejtőzhet még a holnap.

(1971)

„” plebejus vagyok” – határozta meg önmagát, ” nem vagyok sem népi sem urbánus.” …”nekem szellemi hagyományokat kellett keresnem, könyvekből. Tehát ami nekem hagyomány, az szinte mind könyv.”…

„Baka István a szovjet időszak mártír-, szamizdat és emigráns orosz költőinek (Gumiljov, Cvetajeva, Mandelstam, Paszternak, Tarkovszkij, Szosznora, Brodszkij stb.) egyik legjelentősebb fordítója. Mint prózaíró is jelentős: novelláiban és kisregényeiben a hétköznapok kisszerű tragikuma keveredik a mitikus csodák világával. A Margit a fausti alaphelyzet újraírása, háttérben az ötvenes évek Magyarországával. A Szekszárdi mise Liszt Ferenc és a szekszárdi dalárda karnagya, Séner János alakjában élesen és maradandóan exponálja eredetiség, művészi tehetség és hazafiság dilemmáit.

Baka fő műneme azonban a líra. Poétikája a nemzeti költészet legjelesebb hagyományait ötvözi a XX. század végi posztmodern egyes technikai elemeivel. Zenei fogantatású variánsát hozta létre a hosszúversnek: Háborús téli éjszaka, Döbling. Szereplírája az alakkettőzéstől (Vörösmarty-versek, Liszt Ferenc-ciklus) a Weöres Sándor-i Psyché radikalitását idéző alakteremtésig (Yorick- és Sztyepan Pehotnij-ciklus) számtalan regisztert szólaltat meg. Tragikum és irónia, pátosz és groteszk ötvözése jellemzi egyéni költői hangját. Búcsúversei a kései József Attila- és Radnóti-versek formai teljességét és gondolati gazdagságát valósítják meg új hangszerelésben.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baka_Istv%C3%A1n

BAKA ISTVÁN MŰVEI

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/baka-istvan
szeptember 30, 2022 / Évfordulók

„A főrangúak között kevés olyan kivételes egyéniség ismert, aki a művészetek terén oly áldásos és termékeny működést fejtett ki – minden esendőségével együtt is –, mint gróf Zichy Géza. A hazai kultúra fejlődését tartotta szem előtt, mecenatúrájával a magyar tehetség támogatását és kibontakozását segítette elő. Minden saját művészeti tevékenységéből szerzett jövedelmét visszafordította a hazai kultúra javára. Támogatásaival, ösztöndíjaival, jótékonysági adományaival kimagaslóan képviselte a nemességet a magyar kulturális életben. (Manapság nem divat.)

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza Emil János (Sztára, 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.

Zichy Géza a gimnáziumot és a jogot Pozsonyban végezte, és zenei stúdiumokat is folytatott egyetemi tanulmányai mellett. Alig 14 esztendősen egy vadászbaleset során elveszítette jobb karját (saját puskája roncsolta szét). Elkeseredés helyett megkettőzött ambícióval valóságos zongoravirtuózzá képezte magát, „bal kézre”. 1866-ban Pozsonyban lépett fel először félkezű zongorajátékával, és nagy sikert aratott, majd 1867-ben Pesten hangversenyezett.

Mint zongoraművész egész Európában ismertté vált, és hangversenykörútjaiból befolyt jövedelmét szinte teljes egészében jótékonysági célokra fordította, valamint kulturális mecenatúrát folytatott belőle. 1878-ban Németországban, 1879-ben Párizsban, 1880–1890 között Oroszországban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Romániában, a skandináv államokban hangversenyezett.

 „Zách Klára balladája” című művének bemutatója kapcsán elnyerte mesterének, Lisztnek a támogatását és barátságát, és épp az ő biztatására fejlesztette tovább balkezes zongoratudását. A zongorabalkéz virtuozitásának a megteremtője lett Európa-szerte, ezzel kapcsolatos szakírásai egyedülállóak. Több alkalommal is együtt koncertezett Liszt Ferenccel, európai hangversenykörútjainak egy-egy állomáshelyén.

Írt számos operát, zenekari és zongoraművet, táncjátékot, etűdöket, de költeményei kapcsán is nevezetes, valamint vígjátékíróként is debütált 1898-ban, amikor is a Tízparancsolat című művét műsorra tűzte a budai Aréna . Egyik balladáját Liszt Ferenc zenésítette meg.

43 éven keresztül volt a Nemzeti Zenede elnöke. A Nemzeti Színház intendánsa 1891–1894 között. A Magyar Királyi Operaház intendánsa is egyben 1891–1994 között, és 1895-től 1916-ig, 21 esztendőn keresztül, zeneszerző-vendégkarnagya. Az Operaház intendánsaként mondták többen rá, hogy egyeduralmat vezetett be, amely számos konfliktust okozott. Ennek kapcsán szerepet tulajdonítanak neki abban, hogy az Opera akkori igazgatója, Gustav Mahler jóval szerződésének lejárta előtt megvált budapesti tisztétől, és Hamburgba távozott. Ugyanakkor a magyar zenei élet mecénása, valóságos motorja, egyebek mellett pozíciójánál fogva magyar önálló művek létrehozását elősegítő operapályázatot írt ki, valamint ezzel párhuzamosan operabíráló bizottságot hozott létre.

Közéleti tevékenységét megtörte feleségének, Karácsonyi Melánia grófnőnek 1904-ben bekövetkezett váratlan halála. Az első világháború idején igen sokat tett a rokkant katonákért, számukra írta meg A félkezű ember könyvét (1915).

Jóval túl hatvanadik életévén megírta visszaemlékezéseit, amelyet két kötetbe rendezve adtak ki magyar nyelven Emlékeim (1912–1913) címmel, és három kötetben német nyelven is megjelent Stuttgartban, Aus mein Leben címmel, ugyanekkor. Nevezetes szépirodalmi művek kötődnek a nevéhez, mint például A félkezű ember könyve, Az álom regénye, A boldogság útja. Írt egy költői beszélyt A leányvári boszorkány címmel, amelyet gróf Zichy Mihály illusztrált. Úti beszámolói: Élmények Skandináviában és Három hét Szentpétervárott. Drámáját A szerelem harca címmel mutatták be.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zichy_G%C3%A9za

szeptember 30, 2022 / Évfordulók

„Cholnoky Jenő 1870. július 23-án született Veszprémben.Tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban kezdte, majd tanácsukra a pápai református kollégiumban fejezte be magántanulóként. „Csintalan” évei után az ő érettségije sikerült legjobban osztálytársai közül, így megkapta a helyi Lánczy-ösztöndíjat.

Középiskolás évei alatt írta meg első földrajzi ihletettségű munkáját Fiumétől a Rajnáig címmel, ami egy képzeletbeli útleírás volt. Érettségi után földrajzot szeretett volna tanulni, ügyvéd édesapja azonban nem támogatta továbbtanulási elképzeléseit – úgy vélte, hogy a tanárok mind szegények. Ehelyett a mérnöki pályát ajánlotta fiának, aki így a Mérnöki Szakosztályba iratkozott be 1889-ben, három évvel később pedig mérnöki diplomát szerzett. Először az egyetem Vízépítési Tanszékén Klimm Mihály tanársegédjeként dolgozott, azonban élete különös fordulatot vett. Lóczy Lajossal való megismerkedése segített Cholnokynak visszatérni a földrajzhoz és annak kutatáshoz.

1894-ben Lóczy Lajos kezdeményezésére Cholnoky csatlakozott a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságához, hogy részt vehessen a magyar földrajztudomány egyik legnagyobb törekvéséhez – a magyar „Riviéra” tudományos megismeréséhez. A monumentális munka (1897–1920) során közel 60 szakember 32 kötetet állított elő, megközelítőleg 7000 oldalon keresztül vizsgálva a Balaton viszonyait magyar és német nyelven. Ebből Cholnoky négy részt írt meg: a tó limnológiáját (tótanját), színtüneményeit, vízállás-ingadozásait, valamint vízrajzát és jegét. Utóbbi kutatásai annyira újszerűek voltak, hogy később a nemzetközi tudományos életbe is bekapcsolódhatott.

Lóczy hatására – mondhatnánk rábeszélésére – Cholnoky szerény ösztöndíjjal indult el a távoli Kínába, hogy ott mestere befejezetlen kutatásait folytathassa. A két év (1896–1898) során számos hidrológiai megfigyelést végzett a Jangcén és a Sárga-folyón, amikhez mérnöki pontosságú rajzokat is készített. Munkásságának értékét az is növelte, hogy nemcsak a célállomáson, hanem útközben is lehetősége volt megnézni a fontosabb városokat, csak azt sajnálta, hogy a hajó utasai többször őt kérték fel idegenvezetőnek. Megérkezése után pénze rohamosan fogyóban volt, így többször ajánlotta fel árvízvédelmi szakismeretét a kínai kormánynak – sikertelenül. Szorult helyzetéből francia vállalkozók húzták ki, akiknek megbízásából a mandzsúriai arany- és ezüstbányákat vizsgálhatta meg.   A munkákból befolyt jövedelmek és kapcsolatok segítségével Cholnoky még távolabbi helyekre is eljutott, úgy, mint Japán vagy Oroszország (Vlagyivosztok). Az itt megszerzett tapasztalatokat saját életében, tudományos és ismeretterjesztő munkáival is kitűnően tudta alkalmazni, ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk.

Hazatérte után a Budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékének adjunktusává nevezték ki, ahol folytathatta földrajzi munkáit. Ugyanebben az évben kötötte meg első házasságát Barrois Petronellával Pécsett, akitől három gyermeke született (Béla, Tibor és Ilona). 1903-ban szerezte meg doktori oklevelét földrajzból, ami megindíthatta a tudományos ranglétrán.

A Balatonnal foglalkozó munkái közül kiemelkedtek annak jegesedésével foglalkozó írásai, amelyek külföldön is ismertté tette a Cholnoky Jenő nevet. A X. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson beválasztották a Sarkkutató Bizottság olyan tagjai közé, mint például Fridtjof Nansen, Otto Nordenskjöld, Roald Amundsen, Robert Falcon Scott, Ernest Shackleton, Robert Peary, Erich von Drigalski és Umberto Cagni. 1910-ben a következő kongresszussal összekötve részt vett Nordenskjöld kutatásaiban, amit a Spitzbergákra vezetett. Cholnoky megfigyelései szerint a tundra az itt tapasztalható fagyás-olvadás miatt állandó mozgásban van, ezzel növelve területét. Eredményeiről a magyar közönség a Spitzbergák földrajzi képe (1926) című művében tájékozódhattak.

1912-ben Teleki Pállal együtt meghívást kapott az Amerikai Egyesült Államok Földrajzi Társaságának New Yorkban tartott kongresszusára. Ittlétük alatt bejárták a kontinens méretű országot odafelé Seattle-ig, visszafelé San Fransiscoból indulva. A szakmai program vezetőjével – W. M. Davis-szel – folytatott beszélgetései pedig nagymértékben változtatták meg Cholnoky szemléletét a földrajzhoz.

Az oktatási színtéren is sikerült előrébb lépnie. 1905. február 15-én nevezték ki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Tanszékén oktatónak, ahol két nagy feladatot próbált megoldani. Egyrészt a helyi földrajzoktatás fejlesztését, másrészt Erdély földrajzának minél mélyebb és behatóbb megismerését. A két feladat kölcsönösen támogatta egymást, aminek jó alapot adott Cholnoky 1900-as utazása. Ekkor ugyanis többnyire gyalog járta be Erdély jelentős részét és a Székelyföldet, amiről fotográfiáiból bizonyosodhatunk meg. Itt komoly gyűjteményeket hozott létre, amiből kiemelkedik a Kolozsváron található Cholnoky-térképtár, amit 1919-ben nem tudott magával vinni. Az első világháború és következményei szinte azonnal éreztették hatását Cholnoky életén, hiszen emiatt került vissza Budapestre.

Visszatérése a budapesti Tudományegyetemre nem volt felhőtlen: a leírások szerint egy kifosztott és alapjaiban megrendült intézményt vett át elődjétől. Hosszú évek munkájával sikerült visszaemelnie az intézményt a régi fényébe, ami során olyan embereknek segítette munkáját, akik később a földrajztudomány kiemelkedő személyiségei lettek.

Tudományos tevékenységei

Cholnoky és tanítványa, Teleki Pál kapcsolata továbbra is erős maradt, egyesek szerint ők mozgatták a magyar földrajzkutatás szálait. Előbbi a természetföldrajzi beállottság felől közelített a kérdésekhez, ami jól megfért Teleki emberföldrajzi megközelítésével.

1925-ben Cholnokyt a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta. Tagságát 1949-ben felfüggesztették, és csak 1989-ban állítottak vissza folyamatos érvénnyel. Egyetemi tanári tevékenységét 1940-ben fejezte be, 35 évnyi folyamatos szolgálat után. Visszavonulása után is rendkívül aktív maradt, míg betegsége ágyhoz nem kötötte.

Cholnoky nem pusztán a földrajz bizonyos területeivel foglalkozott, hanem számos területen aktívan dolgozott. A Magyarhoni Földtani Társaságnak 1894 óta volt tagja, 1900-ban másodtitkárrá választották meg. A Magyar Földrajzi Társaságban Lóczy Lajos ajánlására 1893 óta tag, 1905–1911 között főtitkár, 1911–1913 között alelnök, 1914-től 1945-ig pedig elnök volt. Utóbbi teljesítménye az egyik leghosszabb ideig tartó elnökség volt a Társaság életében.

Emellett elnöke volt Magyar Barlangkutató Társulatnak 1926 és 1944 között, számos barlangot neveztek el róla a későbbiekben.  Szintén komolyan foglalkozott a klimatikus viszonyokkal is, így a Meteorológiai Társaságnak is aktív tagja maradt 1939 és 1943 között.

A magyar testületek mellett számos külföldi társaság is tiszteletbeli tagjává választotta. Így 1930-ban az Angol Királyi Földrajzi Társaság, majd az Osztrák Földrajzi Társaság rendes tagjai közé került, míg az Olasz és a Szerb Földrajzi Társaságnak levelező tagja volt.https://www.google.hu/url?sa=i&url=http%3A%2F%2Fujkor.hu%2Fcontent%2Fcholnoky-jeno-elete-es-munkassaga

szeptember 30, 2022 / A tanár is ember, de nem az a dolga

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLG

IZA NEVEL

Szerencsés vagyok. Nagyszerű tanáraim voltak, akiket istenkategóriásoknak hívok. Mindegyik más egyéniség, más módszer, mindegyik sikeres és felejthetetlen. Iza az isten kategóriából. Sárospatakon kezdte tanítani a szomszédos falvakból bejáró parasztgyerekeket. Azóta világhírű matematikusok. Csupa fiú osztály.

Növendék egyszer Iza szemébe hazudik. Visszakérdez. Megint. Büdös nagy pofon. Iza megijed. Most pedig leülsz, és megírod édesapádnak, hogy te mit tettél, és én mit tettem. Óra után feljelenti magát az igazgatónak. Na, kollegina, imádkozzon! Két hét. Semmi. Fiam, írtál édesapádnak? Igen. Válaszolt? Igen. Mit írt? Hogy megköszöntem-e.

Iza nevel. Dörömbölés a tanári ajtaján. Iza komótosan ajtót nyit. Kánéval akarok beszélni. Na, fiam, kezdjük újra, mondja Iza, és becsukja az ajtót. Dörömbölés. Igen? Kánéval szeretnék beszélni. Na, akkor kezdjük újra. Ajtó becsuk. Kopogás, Tanárnő kérem, Káné-val szeretnék beszélni. Ez elég nehezen megy, fiam. Hát ki neked az a Káné? Az osztályfőnököm. És miért szeretnél vele megbeszélni? … mert…hasmenésem van…

Iza osztályfőnök. Az első szülői kínos része a szülői munkaközösség megválasztása. Ha csak nincs önjelölt, reménytelen. Iza tudomásul veszi a csöndet, majd így szól: Kedves Szülők! Most lehunyom a szemem, tízig számolok, s mire felnézek, legyen három kéz a magasban!

Lett.

szeptember 30, 2022 / Vers

VASS JUDIT

FEDŐNÉV

alatt gyilkos és áldozat

sosem lesz vége

hiába vetsz tekintetet

a holnapi égre

mikor ezt belátod

szakad kötél és kötelék

ide csak gyász illenék

hol tort ül rabok története

ki írja le

kiköltözöm belőletek

szakad kötél és kötelék

sem előbb sem idébb

nem húzatom a lelkemet

mint valami gyászzenét

nem érdekel

nem fáj

ne mondjatok misét