
VASS JUDIT
EGY ÚJ NAT FELÉ
3. rész
Idegen nyelvek
Globalizálódó világban élünk, és kétség kívül az angol a lingua franca, ezért már általános iskolában középszintre kell felhoznunk a diákokat, beszédcentrikus módszerekkel. A középiskola feladata lenne, hogy felsőfokra emelje a tudásukat, mert enélkül nem tudnak integrálódni sem itthon, sem külföldön. Második nyelvet csak a középiskolában tanítsunk középszintre. Ehhez persze, beszéni jól tudó tanárok és óraszám kell, de ez megoldható az óraszámkeret emelése nélkül, ami középiskolában ne legyen több heti 30 óránál. A NYEK-et meg kell szüntetni, mert konraproduktív. 9Nyekben rengeteg óraszámban tanulnak különösebb eredmény nélkül a többi tantárgyat csak 1-2 órába tanulják, megszokják a lazaságot, és ez demoralizáló hatással van. Az ötödik évfolyamon már utálnak bejárni az iskolába, 19-20 évesek!
Kompetencia alapú oktatás
Mióta halljuk ezt a jelszót, és semmit nem tettünk a realizálásért. Közoktatásunk még mindig akadémikus szemléletre épül, szinte mindent meg akar tanítani általános- és középiskolában, ami illúzió csupán. Sokan, sokszor leírták már, hogy a közoktatás alapvető feladat az alapvető kompetenciák fejlesztése, az akadémikus tudásátadás az egytem feladata. Ha belenézünk az általános- és középiskolai tankönyvekbe, elszörnyedünk. Fölösleges adathalmaz, amely nem hagy teret a diák önálló tudásszerzésére, alapvető kompetenciák nem fejlődnek. VÉGRE LE KELL MONDANI A MENNYISÉGI SZEMLÉLETRŐL!
A nemzeti kultúra helye a közoktatásban
Klasszikus példám Petőfi Nemzeti dal c. verse. Tanulják általánosban, gimnáziumban, de ha a történelemtanár felteszi a kérdést: Mikori a vers, nem tudnak rá válaszolni, pedig 12 évig hallgatják a március 15-i iskolai ünnepélyeket. (Ezek is megérnének egy misét, de ebbe most nem megyek bele. A hideg kiráz a gondolatuktól.)
Általános iskolában nem szabadna irodalomtörténetet tanítani, hanem gyermekbarát modern irodalmat. Gimnáziumban Petőfiig csak szemelvényeket kellene venni a régi magyar irodalomból, maximum 3 hónapig. Utána Petőfitől a kortárs irodalomig jól szelektált műveket kellene kronologikus vagy műfaji vagy motivikus szempontból venni. Legyen ez a tanári szabadság része. A lényeg: érettségin a diák legyen képes egy ismeretlen művet tartalmi-formai szempontból relevánsan elemezni. Ha – reményeim szerint – egyszer létrejön az Európai Egyesült Államok, akkor sem kell félteni a nemzeti kultúrát. Az emberek többsége ragaszkodik a hagyományaihoz, nem kell a fejébe verni fölösleges irodalomtörténeti adatokat. A szellemi elit úgyis tovább viszi mindazt, ami a közoktatásból kimarad, például azért, mert nem idegenítették el az olvasástól.
Tankönyvek
A tankönyvírás szakma, amely speciális készségeket követel. Az 1980-as évek óta, amikor megnőtt a tananyag, eluralkodott az esszéisztikus tankönyv, amely természeténél fogva tanulhatatlan. Egy jó tankönyv alapja a didaktikus szemlélet. Nem lehet többszörösen összetett mondatokban, világos gondolatmenet nélkül fogalmazni. A tipográfiailag és képileg túlzsúfolt, különböző színű fejezetek látványosak ugyan, de csak összezavarják a diák logikus gondolkodását, azt az igényt, hogy A-ból eljussak B-ig, vagyis az előrehaladó gondolatmenetet, az összefüggéseket. Egy jó tankönyv puritán, stilisztikailag, esztétikailag igényes.




