VOJTINA

VASS JUDIT

VOJTINA

eme kései zsengeménye

született, midőn utólag vette észre,

hogy hiszen bent jár az 56.  évbe’.

No lám.

Kapott is rögtön a számmisztikán,

summázva leltárt hétre-nyolcra,

magyarázva lírát bele az életrajzba,

vastagon kenve a kor szellemével:

csip-csup igazba” történelmet képzel.

Ámde ez zsenánt, végül is belátja:

„esse memorem” … a dolgot magába’

nézzük tehát, mert „hazudni rút.”

Megúszott forradalmat és világháborút,

s cserébe csak azt kérték földi hatalmak:

a status quot ne bántsd, s „a dal megfoganhat”.

És nem sanyargat se kint, se bent

túlságosan a törvény − előnyös paktum:

még az is lehetsz, ami amúgy is „lennél” −

feltéve, hogy…

Ez persze „bökkenő”, de költőnk hallgatott,

kapaszkodva szépen a kényelmes sztoára,

s ha fortyan is, halkan s fontolva járja szája,

teát visz, verset ír hajléktalanoknak,

s mindnek,

kik a paktumon „számon kívül maradtak”.

(2015)

vjit Written by:

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.