KÖTŐSZÓS

VASS JUDIT

KÖTŐSZÓS

ÉS

vagyunk

az ÉS szorítja

nyomja összefogja

együnk a másikát

könyököl

asztalon az ész

másfél mázsára lát

vajon mit érez

pihézi testét a fény

ez itt a második nyaláb

csak ami nincs

az bírja el magát

MERT 

a test jelképei  /  nem férnek el magába

projektál hát a lélek  /  vetül egy personára

de ehhez mi közöm /  kit érdekel a mássa

árnyék vetítő napsütés  / mikor pokoli táncba

kezdi útját az ÉS /  bejárja ahogy illik                                            

napszemüveget ölt  /  tompítja bentről kintig

mert szúr a fény /  hunyorog rá az elme

árnyékában pihen  /  mi amúgy útra kelne

de ehhez mi közöm /  marad az azelőtt

ÉS árnyékot írna lassan /  a lassú délelőtt

de HISZ lehet TALÁN még /  már dől a nap lehet

szabad szerettél volna /  ÉS íme képkeret

ÉS

DE vagyunk 

a DE felnéz az égre

DE felfeslik megint

csillagok helyébe

cellát vetül a fény

mesésebb körútja

CSAK ami van

annak bíbel a múltja

DE ehhez mi közöm

míg hűl a kajszi lekvár

még jó hogy vannak dolgok

amiket MERT VAGY ÉS akartál

DE ehhez mi közöm

kit érdekelne seb

CSAK ami írt

VAGY vályogot vetett

meg kell tanulni itt a fát

az árnyéka felett