JÚLIUS 9.

VASS JUDIT

NAPTÁR

július 9.

Ma sci-fivel kezdődött a nap: együtt reggelizett a család. (Szájpenész szokta ezt mondani, ha valaki azt állítja, hogy tanult.  „Gyerekem, az sci-fi.”) Nem soká tartott az örömem, mert anya rám mozdult, hogy elkezdtem-e már a kötelezőket. Megígértem, hogy most már nem halogatom tovább. Új bekezdés, lopjuk a távot.

Apa még azon morgott, hogy az olaszok nyertek, nem tudom, hogy lehet úgy odalenni a fociért, kérdezte anya, tök unalmas. Nem tök, anya, hanem DÖG. Változatos szókincs! Elmagyaráztam neki.

Apa megkérdezte, nincs-e kedvem járni egyet az Ördögárokban. Meglepődtem, mert már nagyon régen nem voltunk túrázni, igaz, amióta felemelték az óraszámát, meg amióta annyi magántanítványa van, már a szakosztályba se jár. Most meg hétvégén is mázol Padocsával. Ma kivétel. Anya már rég lemaradt, állandóan hosszúzik a kórházban. De nem volt kedvem. Ezt azzal bosszulta meg, hogy kijelentette, ha hazajön, kikérdezi, amit olvastam, de ő elmegy megmozgatni magát. „Bepenészedik az ember.” Aztán megkérdezte, miért is hívjuk a föcitanárt Szájpenésznek, aki mellesleg az évfolyamtársa volt, és pechemre jóban vannak.

Elővettem Defoe-t, az első két oldal után sci-finek tűnt, hogy én ezt valaha is végig olvassam. A storyt amúgy ismerem, így még unalmasabbnak tűnt, de aztán a 10. oldal környékén elérte a tűrhető fokozatot, ha nem is mega cool. Nem gondoltam, hogy egy ilyen napló akció nélkül le tudja kötni az embert. Azért így is sok.  Fel kell emelnem a napi adagot legalább 50 oldalra. Agyhalál.

Yoda napokig nem üldözött, ma megint rákezdte a messengeren, meghívott pár embert (Nagyőt is) egy kerti bulira. Így persze elmegyek. If.

Apa jó kedvűen jött haza, úgy látszik, a túra jót tett a depijének, meg a feszkójának. Kikérdezte Defoe-t, és azt mondta, úgy látja, nemcsak a rajzfilmet néztem meg, hanem tényleg olvastam is. Hát persze, mondtam. Antilénynél nem mész semmire a tartalmakkal meg a filmekkel, mert olyan szövegismeretet írat, hogy azt csak az tudja, aki tényleg olvasta. Elmeséltem a módszereit, mire apa röhögött: „Hát tényleg egy Antilény.” Az is igaz, hogy aki olvasta, 5-öst kap − tettem hozzá.

324 szó. Elég volt mára a betűből. Hülye ez a helyesír-ellenőr. A „depijének”-et nem ismeri, na jó, de hogy helyette a „delijének”-et, meg a „dalijának”-ot ajánlja? KO. Amúgy: ü-ű, o-ó, vessző főleg. Sose tanulom meg. Na, így már 368. Cool. REMEK, POMPÁS, NAGYSZERŰ, VAGÁNY. A mondani helyett kell találnom szinonímát. Vált. szók.!

vjit Written by:

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.