TOHUVÁVOHU

VASS JUDIT

EGY MEG NEM ÍRT TANULMÁNY: TOHUVÁVOHU

Videóriport erős idegzetűeknek…a riporter az egyetemre tartó hallgatókat kapja el egy-egy általános műveltségi kérdésre…egyetemistáink néznek nagyot, miért is kellene tudniuk, hogy milyen feszültséggel működik a magyar áramszolgáltatás … Bölcsész lévén, talán nem is sápadok el azon, hogy ezt nem tudják, de azért fél perc múlva mosolygok, hogy ja, hát persze…de addigra már elhangzott a kérdés, amit csak félig csípek el, a tétova visszakérdezésből sejtem, hogy mi volt. „Csehország… melyik tenger partján …?” Elmereng, zavartan les ide-oda, aztán még nagyobb zavarában eltakarja  kezével a kamerát. Nem kapok levegőt…Olvasom a kommenteket…”Hol voltak ezek az általános iskolában?…a gimnáziumban?”

Nos, testvéreim a tohuvávohuban…először is: nem „ezek”, hanem „ők”…és  ott voltak…és felvették őket az egyetemre…

Gyakorló tanár vagyok, naponta ér kultúrsokk…a gyerek, aki igenis érti az Antigoné morális konfliktusát, mondom: igenis érti, s amit mond, nekem már csak át kell tennem irodalmi nyelvre, egy óra múlva nem tud megkülönböztetni egy főnevet az igétől, egy egyszerű bővített mondat szavaira ( ki sem ejtem a számon,  hogy mondatrész) nem tudja feltenni a helyes kérdést: kit? mikor? hogyan?…türelmesen elmagyarázom, hogy ez nemcsak nyelvtan, de logika és gondolkodás, amire minden tantárgyból szükség van stb stb …ezt elfogadja, azután képtelen megtanulni…már nem reagálok az idegen nyelv szakosok döbbenetére (én is az vagyok), hogy nem értik magyarul sem a „névmás” szót…hanem évek óta töröm a fejem, mit, hogyan kellene…talán ezek már elhagyandók?…Nem tudom a választ, a puszta „hagyomány” érv nem elégít ki…

Beszélgetünk…gyerekek mosolygósak, civilizáltak, többségük elég artikuláltan beszél, zongorázik, fuvolázik, sportol, mutatja projektmunkáját, versenyeken szerzett okleveleiket veszik elő büszkén, aztán valahogy megkérdezem: Budapesten kívül hol járt még az országban…, mondja, hogy látta a Parlamentet, amikor kocsival elmentek előtte, megismétlem, hogy Budapesten kívül, de ez már a sokadik gyerek, akinél próbálkozom, mondja, hogy ja, a várat is látta, a következő Csehországban (!) is járt Budapesten kívül, visszaterelem Magyarországra, ja, igen a Bazilika előtti vásárra el szoktak menni. Nem, mondja a következő, csak egynapos kirándulásokon voltak, a Természettudományi Múzeumban, de végül csak kimozdulunk Pestről, mert a nagyszülők vidéken laknak, oda el szoktak menni, igaz, az észak-keleti várost Délre teszi…és igen, a többség volt Egerben és őszintén bevallja, utálta az Egri csillagokat, s ha nem akad be ez a kérdés, akkor nagyon kellemesen elbeszélgetünk a mágiáról, elmeséli, hogy négyéves koráig mesén élt (gondolatban fejet hajtok a szülő előtt), mondjuk, ha választani kellene, akkor Kirké lenne, mert végül jó útra tért…rémülten lapozok az agyamban…közben a következő a fantasyról mesél, amit nem olvasott, én sem, de azért vagyok magyartanár, hogy egy fél kérdéssel lebuktassam, hogy még a filmet sem, de nem baj, csak 14 éves, majd megérik…

És mind fel van öltözve rendesen, nincs egyetlen nyegle sem…kellemes újdonság…

Testvéreim a tohuvávohuban…Hol voltak?…ott voltak…és mi is ott voltunk…a Parlament mellett elsuhanó autóban…a nyelvtanórán…a földrajzórán…a számonkért hazaszeretetben…külföldön, mert mi tudjuk, milyen az, amikor nem lehet, ezért beültünk Európa összes mekijébe, ne aggódj, megnéztük Lizát is a Louvre-ban…és színházban voltak…ahol persze nem, de tudják, hogy azt illik mondani…