Kategória: ESSZÉK

VASS JUDIT

AZ ÚJ NAT FELÉ

1. rész

Tantárgyi integráció, modulok

Az egyes tudományterületek ismeretanyag annyira felhalmozódott, hogy képtelenség a közoktatásban mindent megtanítani. Nem is kell. Arra való az egyetem, bár már az is inkább részterületekben való elmélyülést szolgálja a legjobban. Letűnt a polihisztorok kora. Miért várnánk el ezt egy középiskolástól?

A tantárgyi integráció azért is szükséges, hogy a kultúrterületek egymásbafonódását jól lássa a diák: irodalom-történelem, irodalom-filozófia, irodalom- képzőművészetek, biológia-fizika, biológia-kémia, földrajz-geopolitika, földrajz-biológai stb.

Mivel sem idő, sem agy nem elég az egyes tudományok egyre növekvő ismeretanyagának feldolgozásához, ugyanakkor szeretnénk, ha a diák tovább vinné az örökséget, szükséges egy, inkább az alapokra, a tudománytörténetre koncentráló természettudomány tantárgyra, amely már létezik, „gyermek simogató” álnéven szakbarbárok nyelvén.  Erre a tantárgyra az általános iskolában és a középiskola 1-2. évfolyamán lenne szükség, hogy 11-12. osztályban szakosodni lehessen egy-egy tárgyra: fzika, biológia, kémia, földrajz, annak, aki emelt szintű érettségit akar tenni ezekből.

Tananyag csökkentés

Feltétlenül szükség van rá, hogy maradjon idő a diák önálló kutatására, projektek kidolgozására, hiszen korunk tudománya erre épül. Ma mit látunk? Ha egy diák otthoni esszétémát kap, fogja a Google-t és rákattint az első felugró címre, na mondjuk kettőre. Nem tudja, mert nem tanítottuk meg neki a forráshasználat etikáját, tudományát. (Tisztelet a kivételeknek.) Nem tudja  (honnan tudná), hogy az adott írás hiteles-e, tudományos-e. Erre is időt kell szánni az alap óraszámban. És még nem beszéltünk az esszé formai-digitális követelményiről. Egyszóval, a középiskolában már nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tanuló önálló munkájának, hogy egy részterületben elmélyülve megtanulja a forráshasználatot, az esszéírás, projektkészítés követelményeit. Ehhez mind sok idő kell, de a későbbiekben megtérül.

Új tantárgy: Művelődéstörténet

Ez elsősorban az irodalmat, történelmet, művészettörténetet, filozófiát, zenét érinti, mely tárgyak sokszor átfedik egymást, ugyanakkor a diák nem tud szintetizálni. A gótikáról irodalomban, történelemben és a már nem létező művészettörténetben is hallott. Mégsem tudja azokat összekapcsolni.

Ha azt akarjuk, hogy patrióta-européer diákokat bocsássunk ki az érettségivel, szükség van egy Művelődéstörténet tantárgyra, amely didaktikusan, érthető módon összegzi az egyes művelődéstörténeti korszakok jellemzőit (történelem, gazdaság, kultúra, stílusok, stb). Ezzel tehermentesítenénk az irodalom-és történelemtanítást. Az irodalom koncentrálhatna a művekre, a történelem a nagy összefüggésekre, hiszen (sajnos) ismétli önmagát. Fölösleges minden uralkodót, csatát bemagoltatni – szerintem.

Folyt. köv.

VASS JUDIT

EGY NAGY REGÉNY

SALMAN RUSHDIE: QUICHOTTE[1]

Van-e még Földünknek élhető jövője? És benne az embernek? Van-e még relevanciája családnak, gyökereknek, identitásnak, hazának? Vannak-e határai a tudománynak? „Igazság-hazugság egyre megy.”? Van-e még befogadója a magas kultúrának, vagy mindent elönt a postruth média? Elkülöníthető-e még valóság-nemvalóság? Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti Rushdie 2019-ben megjelent regénye, amely shortlisted volt a Booker Prize-on.

A CÍM

A cím egyértelmű utalás Cervantes Don Quijote 17. századi regényére, a főhős idealizmusára, kalandjaira. A lényeges különbség: míg Cervantes hőse egyértelműen elutasítja a jelent, addig Quichotte a jelenkor mediatizált világában él, a TV-ben, a valóságshowkban. Plátói szerelme is egy talkshow vezetője, a gyönyörű Salma R ( a név utalás a szerző nevére).

A CSELEKMÉNY SPOILER NÉLKÜL

Quichotte a 70-es éveiben járó, magányos gyógyszerügynök, aki keresztül-kasul utazza az USÁ-t. Egy stroke következtében bipoláris zavara van, és húzza az egyik lábát. Vacak kis motelekben száll meg, ahol folyton a TV-t nézi. Egy napon elhatározza, hogy elindul megtalálni szerelmét, a népszerű influenszert, Salma R-t, aki a húszas éveiben jár. Hogy elérje őt, hét völgyön kell keresztül mennie, amelyek a megtisztuláson és szerelmen át a beteljesedésig/megsemmisülésig(?) vezetnek. Útközben képzeletével egy fiút nemz magának a csillagok segítségével, Sanchót. Sancho kezdetben fekete-fehér, akit csak apja lát, azután egyszer csak életre kel, mint Pinocchio. De van-e külön élet számára apján kívül, megtalálja-e Quichotte a szerelmét, a beteljesülést? Miközben kettejük utazását követjük, megismerhetjük a jelen Amerikáját Atalantától New Yorkig, az amerikaiak mindennapi életét.

A regény másik főszereplője „a Szerző”, másnéven Fivér, akinek a sorsa nagyon emlékeztet hőséére. Mindketten másodgenerációs indiai amerikaiak, „barnák”, mindketten Bombayben születtek, s Anglián át jutottak az USÁ-ba. Kettejük élettörténete párhuzamos, hogy végül szétválaszthatatlan legyen fikció és valóság, mert valójában két alkotója van a műnek: Rushdie és a fiktív „Szerző”.

A MŰFAJ, IRODALMI ELŐZMÉNYEK

A Quichotte posztmodern pikareszk, metafikció. Ahogy a posztmodernben általában, összekapcsolódik magas és populáris kultúra. A regény ezen túl társadalmi szatíra a mágikus realizmus logikájával. A Quichotte regény a regényben, és polihisztorikus mű, melyben valóság és fikció egymásba csúszik.

Irodalmi előzményei szinte végtelen számúak. Csak a legfontosabbak: Cervantes: Don Quijote, Ionesco: Rinocéroszok, Dante: Isteni színjáték, Pinocchio, Bulgakov: A Mester és Margarita, Arthúr király és a kerekasztal lovagjai, a Grál keresése, az indiai és a görög mitológia, Shakespeare, és sok-sok idézet más művekből.

AKTUALITÁS A REGÉNYBEN

A regény aktuális jelene a trumpi idők (első elnöksége alatt), ami igaz napjainkra is. A szélsőjobb megerősödése világszerte nem kerülte el Amerikát sem. Újraéledő nacionalizmus, rasszizmus, idegengyűlölet, erőszak, miközben mindenki fél a terroristáktól. Médiafüggőség, opiátfüggőség, középkori téveszmék újjászületése. Ezek szimbóluma a New York közelében feltűnő és mindenen átgázoló mamutok, őslények, akik a hamis ideológiáktól megvakult és elszabadult emberszörnyeket szimbolizálják.  ’Make America great again.’ Ismerős jelenségek.

Akárcsak Bulgakov A Mester és Margaritában ír keserű szatírát a sztálini totális diktatúráról, ugyanazzal a mágikus és szintén keserű humorral kezeli Rushdie a trumpi Amerikát. „Kizökkent az idő.” A szerző utal az amerikai alkotmány 10. kiegészítésére, amely megtiltja, hogy a kongresszus vallási alapon korlátozza az emberi jogokat, a szólásszabadságot. Hol vagyunk már az alkotmányozó atyák liberalizmusától? Mindent elborít a vakhit.

UNIVERZALITÁS A REGÉNYBEN

A Quichotte egyetemes regény, amely túlmutat az amerikai migránsléten, a konkrét amerikai jelenségeken. Felborult a hidegháború utáni boldog évtized világrendje. Szélsőséges nézetek kérdőjelezik meg a Nyugat felvilágosult humanizmusát. Az ideológiák eltorzulásán túl, itt van a klímaváltozás okozta félelem, a migráció, stb −korunk nagy kihívásai. A darabjaira eső világban „Minden Egész eltörött.” Az egyén gyökereit veszíti, a család szétesik, a tudósok egy Másik Földre akarják teleportálni a rettegő embereket a quantumfizika segítségével. Bipoláris az egész világ, eluralkodik a világvége hangulat. Ezt a hangulatot oldja fel a regény vége, amely a fikciót visszaszorítja a fikcióba, Quichotte és Salma R a regényben és nem a valóságban állnak a megsemmisülés előtt. A nyomasztó témát Rushdie könnyed, szatirikus humora emeli át a humánumba, az elviselhetőségbe.

[1] ejtsd: kisot