Vass Judit oldala Posts
„Igen, az írói környezet mindig legyen olyan, ahol egy banális helyzet is bármikor élessé válhat. Úgy vélem, ahhoz, hogy az ember alkotni tudjon, kettős látással kell bírnia a világról. Kell egy inspiráló környezet testközelben, és valahol a képzelet messziségében annak elvonatkoztatott mása… Az én esetemben életrajzi és alkati adottságoknál fogva a kelet-európai történelmi táj, a sorompók, a szögesdrótok szövevényes világa, az ebből fakadó közérzet és életszemlélet ez a terület…”
(Bodor Ádám: A börtön szaga)
„Apja, Bodor Bertalan közgazdász volt és bankvezér, az Országos Pénzintézeti Központ elnöke, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítéltek.
Bodor Ádámot 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952-1954 között a szamosújvári börtönben ült. Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, majd 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult.
1960-tól az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott.
Egy évvel később, 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban, négy évvel később első novelláskötete is megjelent A tanú címmel. 1968 óta szabadfoglalkozású író. 1970-1975 között a Román Írószövetségnek tagja.
1982-ben Magyarországra települt. 1984-től 1988-ig lektor a Magvető Könyvkiadóban, majd ugyanitt szerkesztő. 1998-1999 között ösztöndíjas a berlini DAAD Művészi Program keretében. Tagja a Holmi című lap szerkesztőbizottságának.
Magyarországon publikálta az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetet, az itteni elismertségre azonban 1991-ig várnia kellett. Ebben az évben nyerte meg a később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével a Holmi novellapályázatát. A regényszerű novellaciklus külföldön is sikert aratott.
Művei megjelentek spanyol, román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák, szlovén, orosz, észt, macedón, baszk, arab nyelven is.
Művei
A tanú. Novellák; Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969
Plusz-mínusz egy nap. Novellák, karcolatok; Kriterion, Bukarest, 1974
Megérkezés északra. Karcolatok, novellák; Kriterion, Bukarest, 1978
Milyen is egy hágó?; Magvető, Budapest, 1980
A Zangezur hegység. Karcolatok, novellák; Kriterion, Bukarest, 1981
Az Eufrátesz Babilonnál; Szépirodalmi, Bp., 1985
Sinistra körzet. Egy regény fejezetei; Magvető, Bp., 1992 ISBN 9631421562; Magvető, Budapest, 2007 (Hangoskönyv – ISBN 9633698499)
Vissza a fülesbagolyhoz. Válogatott elbeszélések; Jelenkor, Pécs, 1992; 2. bőv. kiad. Jelenkor, Pécs, 1997, ISBN 9631423042; 3. kiad. Bp., Magvető, 2003
Az érsek látogatása. Magvető, Budapest, 1999 ISBN 9631421554
A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire. Egy korábbi rádióinterjú változata; Magvető, Bp., 2001 ISBN 9631422674
A részleg (novella), Magvető, Budapest, 2006
Az utolsó szénégetők. Tárcák 1978–1981, Magvető, Budapest, 2010 ISBN 9789631427677
Állomás, éjszaka. Tízkezes egy Bodor novellára (többekkel); szerk. Varga Réka; Koinónia, Kolozsvár, 2011
Verhovina madarai. Változatok végnapokrai; Magvető, Budapest, 2011. október, ISBN 9789631428735
(Folyóiratban megjelent fejezetei)
A barátkozás lehetőségei. Novellák és film; Magvető, Bp., 2016 + DVD
Sehol; Magvető, Bp., 2019
Az értelmezés útvesztői. Tizenöt beszélgetés; Magvető, Bp., 2021
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodor_%C3%81d%C3%A1m
1808-ban alakult „szoros barátsága Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, kialakítva az úgynevezett triászt, ami maradandó nyomokat hagyott irodalmunk történetében; Kazinczy Ferenccel rendszeres levelezésbe kezdtek; ekkor ismerkedett meg Kölcsey Ferenccel is. 1810-ben munkatársa volt Kultsár Istvánnak, a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztőjének; számára az akkor nagyhírű Neuwieder Zeitungot, a Tudósítások melléklapjaként fordította. 1811-ben Vida László segédje volt a magyar színháznál. 1817-ben Jenkowich Miklóssal, Fejér Györggyel és Horvát Istvánnal megalapította a Tudományos Gyűjteményt. 1818-tól 1829-ig Pest vármegye tisztikarában működött mint második alügyész. 1828-ban egyik tagja volt a nádor által kinevezett bizottságnak, amely az Akadémia tervrajzát készítette. 1831. február 16-án az MTA rendes tagjává választották a nyelvtudományi osztályba. A Kisfaludy Társaságnak 1840. február 1-jén lett tagja. Kizárólag az irodalomnak és művészetnek élt. Pesten és Pécelen lakott, ahol 1861. március 14-én meghalt. A Magyar Tudományos Akadémián Kazinczy Gábor tartott fölötte emlékbeszédet, az 1864. januári közgyűlésen.” (Wikipedia)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_P%C3%A1l_(k%C3%B6lt%C5%91) g
Milos Forman
https://hu.wikipedia.org/wiki/Milo%C5%A1_Forman
Hair
https://youtu.be/fhNrqc6yvTU ocked0