Kategória: Évfordulók

május 9, 2024 / Évfordulók

„…kétségtelen, hogy Révai jelentősége széttörve a nemzetiség korlátait, egyetemes tudománytörténeti fontosságra emelkedik: ő az első, aki megelőzve a németeket, a híres Grimmet és Boppot, a nyelv jelenségeit történeti módszerrel magyarázta…
Sem tanári, sem egyházi pályája nem vonzza, elégedetlen sorsával, … összezördül föllebbvalóival és egyik-másik társával, megharagszik szerzetére, melynek törvényei gúzsba kötik lelkét… a XVIII. század legnagyobb magyar tudósának nélkülözésekkel kellett küzdenie s könyöradományokért esengeni, hogy életét tengethesse! …
Amint azonban a Halotti Beszéd kéziratát megismerte (1782), mindjobban a tudomány felé fordította figyelmét s a 90-es évektől kezdve a költészettől lassanként visszavonult, hogy ambícióját nyelvünk vizsgálatában elégítse ki….
…a római lírának legnagyobb mestereit vezeti be irodalmunkba. Horatiuson kívül megszólaltatja Catullust, a legeredetibb, legtermészetesebb római lantost, Ovidiust, Propertiust és Tibullust, az elegiának legnagyobb mestereit, sőt a rómaiktól fölemelkedik a görögökhöz, a költészet igazi művészeihez, s Moschos egy idilljét, Sappho két énekét, meg Anakreon több dalát adja magyarul. … a formai hűséget föláldozza a tartalminak s egypár antik költeményt modern versmértékben szólaltat meg…”
http://mek.oszk.hu/06300/06326/index.phtml

május 9, 2024 / Évfordulók

„Az ember nagyságát, méltóságát, szabad akaratát vallva és hirdetve jutott el átfogó művéig, a 900 Tézisig, mellyel bizonyítani akarta azt a tételt, hogy egyetlen filozófiai iskola sem lehet az igazság egyedüli letéteményese, s hogy valamennyi eszmerendszer tartalmaz alapvető igazságokat, melyek érdemesek arra, hogy tanulmányozzuk, egymással összemérjük őket. Pico úgy alakította ki saját neoplatonista, humanista, keresztény szintetizáló filozófiai rendszerét, hogy párhuzamot vont a kereszténység, a görög-római klasszikus gondolkodás, az arab-zsidó miszticizmus tételei között.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Giovanni_Pico_della_Mirandola

május 9, 2024 / Évfordulók


„Igen, az írói környezet mindig legyen olyan, ahol egy banális helyzet is bármikor élessé válhat. Úgy vélem, ahhoz, hogy az ember alkotni tudjon, kettős látással kell bírnia a világról. Kell egy inspiráló környezet testközelben, és valahol a képzelet messziségében annak elvonatkoztatott mása… Az én esetemben életrajzi és alkati adottságoknál fogva a kelet-európai történelmi táj, a sorompók, a szögesdrótok szövevényes világa, az ebből fakadó közérzet és életszemlélet ez a terület…”
 
(Bodor Ádám: A börtön szaga)
 
„Apja, Bodor Bertalan közgazdász volt és bankvezér, az Országos Pénzintézeti Központ elnöke, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítéltek.
 
 Bodor Ádámot 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952-1954 között a szamosújvári börtönben ült. Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, majd 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult.
 
1960-tól az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott.
 
Egy évvel később, 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban, négy évvel később első novelláskötete is megjelent A tanú címmel. 1968 óta szabadfoglalkozású író. 1970-1975 között a Román Írószövetségnek tagja.
 
1982-ben Magyarországra települt. 1984-től 1988-ig lektor a Magvető Könyvkiadóban, majd ugyanitt szerkesztő. 1998-1999 között ösztöndíjas a berlini DAAD Művészi Program keretében. Tagja a Holmi című lap szerkesztőbizottságának.
 
Magyarországon publikálta az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetet, az itteni elismertségre azonban 1991-ig várnia kellett. Ebben az évben nyerte meg a később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével a Holmi novellapályázatát. A regényszerű novellaciklus külföldön is sikert aratott.
 
Művei megjelentek spanyol, román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák, szlovén, orosz, észt, macedón, baszk, arab nyelven is.
 
Művei
A tanú. Novellák; Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969
Plusz-mínusz egy nap. Novellák, karcolatokKriterion, Bukarest, 1974
Megérkezés északraKarcolatok, novellák; Kriterion, Bukarest, 1978
Milyen is egy hágó?; Magvető, Budapest, 1980
A Zangezur hegységKarcolatok, novellák; Kriterion, Bukarest, 1981
Az Eufrátesz Babilonnál; Szépirodalmi, Bp., 1985
Sinistra körzet. Egy regény fejezetei; Magvető, Bp., 1992 ISBN 9631421562; Magvető, Budapest, 2007 (Hangoskönyv – ISBN 9633698499)
Vissza a fülesbagolyhoz. Válogatott elbeszélések; Jelenkor, Pécs, 1992; 2. bőv. kiad. Jelenkor, Pécs, 1997, ISBN 9631423042; 3. kiad. Bp., Magvető, 2003
Az érsek látogatása. Magvető, Budapest, 1999 ISBN 9631421554
A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire. Egy korábbi rádióinterjú változata; Magvető, Bp., 2001 ISBN 9631422674
A részleg (novella), Magvető, Budapest, 2006
Az utolsó szénégetők. Tárcák 1978–1981, Magvető, Budapest, 2010 ISBN 9789631427677
Állomás, éjszaka. Tízkezes egy Bodor novellára (többekkel); szerk. Varga Réka; Koinónia, Kolozsvár, 2011
Verhovina madarai. Változatok végnapokrai; Magvető, Budapest, 2011. október, ISBN 9789631428735
(Folyóiratban megjelent fejezetei)
A barátkozás lehetőségei. Novellák és film; Magvető, Bp., 2016 + DVD
Sehol; Magvető, Bp., 2019
Az értelmezés útvesztői. Tizenöt beszélgetés; Magvető, Bp., 2021
 
 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodor_%C3%81d%C3%A1m
május 9, 2024 / Évfordulók
május 9, 2024 / Évfordulók

1808-ban alakult „szoros barátsága Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, kialakítva az úgynevezett triászt, ami maradandó nyomokat hagyott irodalmunk történetében; Kazinczy Ferenccel rendszeres levelezésbe kezdtek; ekkor ismerkedett meg Kölcsey Ferenccel is. 1810-ben munkatársa volt Kultsár Istvánnak, a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztőjének; számára az akkor nagyhírű Neuwieder Zeitungot, a Tudósítások melléklapjaként fordította. 1811-ben Vida László segédje volt a magyar színháznál. 1817-ben Jenkowich Miklóssal, Fejér Györggyel és Horvát Istvánnal megalapította a Tudományos Gyűjteményt. 1818-tól 1829-ig Pest vármegye tisztikarában működött mint második alügyész. 1828-ban egyik tagja volt a nádor által kinevezett bizottságnak, amely az Akadémia tervrajzát készítette. 1831. február 16-án az MTA rendes tagjává választották a nyelvtudományi osztályba. A Kisfaludy Társaságnak 1840. február 1-jén lett tagja. Kizárólag az irodalomnak és művészetnek élt. Pesten és Pécelen lakott, ahol 1861. március 14-én meghalt. A Magyar Tudományos Akadémián Kazinczy Gábor tartott fölötte emlékbeszédet, az 1864. januári közgyűlésen.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_P%C3%A1l_(k%C3%B6lt%C5%91) g

május 9, 2024 / Évfordulók

„Az emberi egzisztencia léthelyzeteit élte át képzeletbeli világában csakúgy, mint való életében. Maga teremtette mitológiájában szüntelenül küzd egymás ellen az angyali és az ördögi, a jó és a gonosz. Életművének mottója lehetne nagy szellemi rokonának, William Blake-nek néhány sora: »Rendszert kell alkotnom, különben más rendszere igáz le, nem okoskodni és hasonlítgatni fogok – az én dolgom a teremtés«.” (Németh Lajos Kondor Béla művészetéről)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kondor_B%C3%A9la

http://www.hung-art.hu/magyar/k/kondor_b/muvek/index.html

május 9, 2024 / Évfordulók
május 9, 2024 / Évfordulók

„Egy van, mi különösen lelkemen fekszik, mert Magyarhon jövője, véleményem szerint attól függ. Különféle nemzetiségek iránt a jogkiosztásban legyünk mentől bőkezűbbek. Nem csak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is. […] Feladatunk nehezebb, mint volt a 89-ki frankhoni. Liberté, égalité, fraternité még nem elég. A népek nemzetiségi életet kívánnak élni.”  (Teleki levele Kossuthnak, 1849. május 14.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_L%C3%A1szl%C3%B3_(politikus,_1811%E2%80%931861)

Teleki László: Kegyenc (dráma)

http://mek.oszk.hu/05900/05908/

Teleki halála

https://web.archive.org/web/20140717214044/http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/81-01/ch03.html