Kategória: A tanár is ember, de nem az a dolga

VASS JUDIT

VELEJÉIG

Velejéig romlott itt minden. Egy túlélésre berendezkedett értelmiség mindkét oldala lesi a széljárást. Akárhogy is számolom, legalább 50 év, miután vége lesz a tahók orgiájának.

Addigra a fiatalok egy része letörli a saruját a határon, vagy megpróbál jól élni a nyakikg érő sárban. Hja, van az a pénz. Emberi jogok? Szólásszabadság? Ugyan kérem! Hagyjuk a felvilágosodást!

Ülök a buszon, előttem két, jól öltözött idős úr zsidózik hangosan. „Soros?? Az ellen elfogató parancs van Izraelben.” (Nincs) „Megmondták már sokan: az írmagjukat is ki kellett volna irtani!” – mondja a másik. 2023 Magyarország. Szédülök az émelygéstől.

Velejéig süllyed a közbeszéd, és már kristálytisztán látható-hallható az alja. Itthon. A határontúli magyarok jelentős része elégedett, mert pumpálják a Magyarország fejlesztésére szánt euro milliárdokat. Stadionok épünek, miközben itthon kórházi osztályok zárnak be. Velejéig nacionalista lett a közbeszéd az innen és túl szolidaritása nélkül. Ez lenne a nemzetegyesítés?

Tanár vagyok. Nem tehetem meg, hogy velejéig elkeserítsem a diákjaimat. Kultúraéhséget, hazaszeretet kell beléjük nevelnem. Miért? Csak.

Velejéig.

„S ha rám dől a szittya magasság,

ha száz átok fogja a vérem,

ha gátat túr fel ezer vakond,

az Óceánt mégis elérem.”

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

MILYEN?

  1. Milyen iskola az, ahol a tanároknak nincs ideje egymással beszélgetni, tapasztalatokat megosztani, egymás óráit látogatni?
  2. Milyen iskola az, ahol az alsósokat képzettség nélküli asszistensek tanítják, holott ott lenne a legnagyobb szükség a pedagógiai tapasztalatra?
  3. Milyen sikola az, ahol a tanári kötelező óraszám miatt gondot okoz a helyettesítés?
  4. Milyen iskola az, ahol 7-8 szaktanár hiányzik?
  5. Milyen közoktatás az, amit egy rendőr felügyel? (kaszárnya)
  6. Milyen iskola az, ahol nincs sem diák, sem tanárenergia délutáni tehetséggondozásra?gyerekmegőrző)

7. Milyen hatalom az, amelyik a határon túli magyar gyereknek 100.000 ft-os iskolakezdési támogatást nyújt, az itthoninak pedig semmit? (megosztó, gyűlöletkeltő)

8. Milyen iskola az, ahová mégis bejárok nyugdíjasként órát adni? Egy hely, ahol jobb sorsra érdemes gyerekek éhesek egy jobb létre.9.

9. Milyen tanterv az, amelyik 19. századi eszmékben gondolkodik?

10. Milyen társadalmi környzet az, amelyik ezt hagyja? (öngyilkos)

VASS JUDIT

„HŐS VÉRTŐL PIROSULT”

Ha tudod folytatni a címidézetet, már mehetsz is magyartanárnak. Amúgy teljesen fölösleges. Én is csak azért tudom, mert hajdani tanárom, kiírom a nevét: SPIRA VERONIKA azt mondta nekem a gimnáziumban: „Az ember becsületből végigolvassa a régimagyart is. Egyébként meg, ha én kiejtek a számon egy nevet vagy műcímet, rohanj a könyvtárba elolvasni őt, azután azt, amit róla írtak.” Úgy tettem.

Tanárságom két meghatározó alakja Spira Veronika és Spiró György, akiket a legokosabb homo universálék között tartok számon. Ők tanítottak gondolkodni, irodalmat, Magyarországot érteni.

Ez az írás most nem szól a magyar közoktatás nyomoráról, egyetlen célja, hogy ezt a két nevet leírjam köszönetképpen, és hogy nyoma legyen: nincs az a rendszer, ami a szellemi elitet kiirthatná. Hiába jönnek mélyről, onnan, ahol nem nevelték őket a tágabb haza, Európa szeretetére.

Ezzel a batyuval ballagok el az iskolából, és csak remélni tudom, hogy a Spira-Spiró örökség folytatódik magyartanárrá lett tanítványaimban. DIXI.

VASS JUDIT

HONOS

Van, aki pénzt, van aki rossz szokásokat örököl. Az ilyen idióták miatt szenved az emberiség többsége, mondta egy barátom− akinek minden reggel egzisztenciális szorongást okozott az ébresztő hangja − azokra, akik napfelkelte előtt kelnek.

Engem azelőtt mindig kidobott az ágy hajnalban, fél négykor. Apai örökség. Emlékszem gyerekkorom reggeleire. „Feriiiii! Miért nem hagysz aludni ?!” – keseregve sikítja anyám, miközben és miután apám nagy zajjal készíti a pirítóst és a teát.

Már nem dob ki. Öreg koromra megtanultam élvezni az elnyújtott reggeleket, a párnák közt heverni meg. Az ember kiül az ágy szélére, és szép csendben kivárja, amíg talpra áll a vérkeringése, csak azután áll fel. Ellenkező esetben, vagyis ha kipattan, megszédül, elsötétül a világ. Apokaliptikus érzés, halál közeli élmény – mint a rádióból harsogó propaganda.

„Miért nem születtem én máshova?” – teszem fel a költői, tehát tök fölösleges kérdést. Mondjuk egy angol kisvárosba, ahol egy repkénnyel befutott cottage ablakában ülve várnám, amíg az atjtómhoz leteszik a tejet. Mint valami Miss Marple várnám a következő gyilkosság hírét, aminek rejtélyét megoldva okot adnék egy újabb krimi megírására. Nem olvasnék Dosztojevszkijt, nem tökölnék a lét végső kérdésein, ami úgyis csak a megalázottak és megnyomorítottak eledele. És nem töltöttem volna negyven évet egy kelet-európai, balkanisztikus világ iskolájában „magasabb eszmék” terjesztésével. „Mi sok feleslegeset tudunk.” – mondja Csehov a három nővér egyikével. Redundáns értelmiségiként élek egy országban, felesleges emberként, mint a 19. századi orosz henye. Ld. Puskin, Goncsarov.

A hely, ahol lakom, Oligarchia Abszurdisztánban. Itt minden abszurd – ehhez kell alkalmazkodni. Bűvészmutatvány, ha ez önfeladás nélkül sikerül. Persze, nem kell, el lehet menni oxigén dúsabb tájakra, ha az ember elég fiatal, és még van találékonysága asszimilálódni egy más közeghez. Ha már kiöregedett, nem mozdul. Marad a belső emigráció: könyv, színház, zene. Amíg el nem veszik azt is. És akkor? És mégis, mégis fáradozni kell, hogy elmondhassuk. ez jó mulatság, férfi munka volt.

Ha majd minden rabszolga nép leszokik a kategorikusz imperítvuszról, vagyis a kényszerből hitt erkölcsi parancsról – na akkor beindulhat majd a kétszáz éve várt polgárosodás ezen a tájon is. Polgárosodás – hogy értessem meg ennek a szónak az értelmét diákjaimmal? Olyan, mintha a quantum fizikát oktatnám. Aki azt mondja, hogy érti, nem érti – mondta Feynmann. meg azt is ő mondta: „A pedagógiába fektetett energia megtérülése általában elég csekély, kivéve azt a néhány esetet, amikor teljesen felesleges.” Abszurdisztánba szellemi energiát befektetni teljesen felesleges. Akiben hasznosul, elmegy innen. Vagy itt marad feleslegesnek.

Én nem így képzeltem el a rendet, lelkem nem ily honos.

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

TÜNTI

Zuhog az eső, mikorra megérkezem az Öregdiák találkozóra. Bőrig ázott emberek 14-91 évesig szoronganak az épületben.

Időnként megölel, megpuszil valaki, van, akinek beugrik a neve, van, akire rá kell kérdeznem: év, osztály, rendfokozat? Több ezer diákot engedtem útjára a 40 év alatt. Van, aki Bécsből jött haza, hogy itt legyen. Tavaly érettségizett, s bár az egyik legjobb tanuló volt, nem felvételizett sehova, hanem kiköltözött Ausztriába, mindenféle munkákból tartja fenn magát – és boldog.

Körbejárom az udvart. Összefutok volt osztálytársaimmal is. 46 éve érettségiztünk. Ági képeket is hozott. Az illusztráció az utolsó osztálykiránduláson, Fertőrákoson készült. Jókat nevetünk az emlékezés alatt.

Feszengek. Kint kellene lennem a tüntetésen a bosszútörvény ellen, a diákok mellett, akiket már legázspréztek, megvertek, megbírságoltak, megzsaroltak – akik nemcsak a jövőjükért, hanem értünk, tanárokért is kiállnak már egy éve. Néha úgy érzem, van remény – bennük reménykedem.

A reménytelen tüntetést már mi, tanárok is csak tüntinek hívjuk. „Megyünk tüntizni?” Már nem megyünk.

Maradunk Apátiában, elvégre itt élned, halnod kell, és úgysem tehetünk semmit. Mérnökien megszerkesztett diktatúra ez. Az utakon suhannak az álomautók, van, aki 5 lakást vesz befektetésként, frissen érettségizett diákjaim a dupláját keresik a tanári fizetésnek – miért is lázongana ez az ország? Csak a tanárok. „Ezt a nyájat már eleget legeltettük” – mondta egy önkormányzati képviselő (nem találod, ki melyik pártból) 2011-ben.

Hát ne legeltessetek! Ez legyen a legnagyobb öröm az életetekben.

Mert nekünk legalább a szeretet jutott. Adni is, kapni is.

Ti meg csak dőzsöljetek! Elvégre nektek dolce vita, nekünk meg keresztény etika. Nekem nem. Nekem jézusi etika. S mivel nem hiszek az igazságosztó mennyországban, sem istenben, csak a nyolc boldogságban, már csak ezekben a gyerekekben, akik bátrak és elszántak.

Adassék nekik az ő hitük szerint! Itthon vagy oxigéndúsabb táján a világnak. „Az ember szabadnak születik.” Nem, nem kell it halni, ha élni nem lehet.

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

Öregem, nem tusz megfogni, mert felnőtt fejjel, szabad akaratomból választottam a jézusi etikát, bár ateista vagyok. Gondolkodó főknek: ez nem kizáró ok. Lássuk tehát:

Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.

  • Jézus realistább volt a kommunistáknál, mert az egyenlőséget csak a mennyekben ígérte.

Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak.

  • Nem minden ember ragadozó, mindig van, akinek a vállán kisírhatod magadat.

Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.

  • Ha nem így lenne, az emberiség már rég kiirtotta volna magát.Minden háború és diktatúra kipurcan egyszer. Ez is. És akkor béke lesz. Én valószínűleg már nem érem meg.

Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.

  • „Az üdvösség nem az erény jutalma, hanem maga az erény.” (Spinóza) Aki etikusan él, az tudja ezt a tételt igazolni. Aki nem, annak ott a boldogtalansággal teli hatalom és pénzvágy. Rossz lehet.

Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.

  • Ezt nem tudom racionálisan igazolni, csak a tapasztalommal. Az emberek többsége segítőkész.

Boldogok, a kiknek a szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.

  • Isten ateista módon behelyettesíthető: elégedettség, öröm, béke önmagaddal.

Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.

  • Ez már volt. Ha nem így lenne, az emberiség régen kiirtotta volna önmagát.

Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.

  • A háborúságot szenvedők (lázadók) időnként máglyahalált halnak, de a történelem (mennyek országa) mindig őket igazolja.

Gyengébbek kedvéért: Jézus Hegyi beszédéből idéztem. Érvelésemnek vannak gyenge pontjai, de azokkal megküzdök valahogy, miközben szánalmas, álkeresztény, Jézust gyalázó, kezükben méteres corpust tartó tahók hirdetik a keresztény etikát. Jusson eszünkbe a zsidó próféta példázata a tű fokáról. Meg a gyehennáról. Béke veletek testvérek, vagy háborúság – ahogyan a lelkiismeret kívánja.

VASS JUDIT

SZÍVES INVITÁLÁS

Mondta nagyhatalmú úr, nem látja, hogy a tanárok és a diákok túlterheltek lennének.

Akkor bátyuska, látogass el szépen egy gimnáziumba, és nyomjál le egy napot, mondjuk öt órában. Elsőre elég is lesz. Az órák között 10 perces szünet van.7.35-kor van a nulladik óra, utána zsinórban még négy.

Azt tanítasz, amit tudsz, de:

  1. Az órán rend legyen és figyelem. Anélkül nincs minőségi oktatás.
  2. Az óra érdekes, motiváló legyen. A gyerek bajt okoz, ha nem az.
  3. Használj korszerű módszereket, úgyis, mint a kompetenciafejlesztés.
  4. Aknázd ki az iskola nyújtotta digitális eszközöket! (Remélhetőleg nem vagy digitális analfabéta.)
  5. Amit az egyetemen tanultál −kevés. A gyerek kérdez, és ítélkezik.
  6. Nem ám csak lenyomod az anyagot, hanem bekapcsolod a diákok gondolatait is, elvégre a NAT szerint is önálló gondolkodásra nevelünk.

Az óráidat szaktanácsadók fogják megtekinteni, és a végén értékelni. A portfóliót később is feltöltheted, mondjuk, holnap – amikor hat órád lesz egy szuszra. Megelégszünk két nappal. Az órákon kívül szakszerű helyettesítésre is beoszthatnak bármely tárgyból, amihez nem értesz.

Bérezésed: a nettó 300 ezer Ft megfelelő hányada. Egy másik nagyhatalmú úr azt mondta, hogy nem szeretné kipróbálni .Mármint hogy ennyiből megéljen. Nagyhatalmú asszonyság szerint is „röhejes” fizetés.

Várunk szeretettel 😊

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

AI jaj, jaj!

Találkozásaim az AI-val. Ez is lehetne az írás címe, de inkább maradjunk a magyar mesterséges intelligenciánál. Egy diákom ismertetett meg a ChatGPT-vel, most pedig meghallgattam egy kollégám előadását az AI használatáról az órán.

És felfogtam. Semmi értelme annak, amit valójában (a többség) csinálunk az óráinkon a mesterséges intelligencia korában. Heurisztikus élmény volt: mi mindent tudnék alkotni vele egy irodalomórán, ha nem lennék kizsigerelt, megfáradt nyugdíjas. De az vagyok.

Szájtátva figyelem a fiatalokat, akik a legkorszerűbb eszközökkel dolgoznak. Embertelen mennyiségű munkát-időt fektetnek be egy igazi órába. A gyerekeknek fogalmuk sincs róla, hogy szent őrültek viszik nekik a digitális anyagokat, akik nem sajnálják az időt-fáradságot, hogy őket korszerű módon oktassák – szarért, húgyért. Bocsánat, miniszter úr, de ezt így kell mondani. Igazmagyar kifejezés a NER-NAT korában.

Lemaradók figyelmébe: a mesterséges intelligencia, ha okosan diktálom be a kérdéseket vagy az esszé szempontjait, megírja nekem a beadandót.

Szóval, mit is kezdjek én Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet című fajmagyar opuszával? Semmit. Ha maradok, kötelező anyag, mert a gyereket egy bizonyos érettségire kell felkészítenem, olyanra, amivel nem értek egyet. Mélységesen nem. Elavult, ósdi, korlátolt.

Ha nem akarom visszaröpíteni őket a 19. század elejére, hanem européer magyarokat akarok nevelni, akkor az oktatási eszközeimet is ahhoz kell igazítanom. Én már nem tudom. Elfogyott az energiám. A leghelyesebb visszavonulni, és átadni a helyet azoknak, akik már napi kapcsolatban növelik az AI tudását – mert erről van szó. A mesterséges intelligenciához kell az emberi kreativitás is.

Előadó kollégám a villamoson ülve generált az AI-val órai anyagot, elképzelhetik, mit csinál akkor, amikor hosszú órákat fektet be 45 percbe. Ki értékeli ezt?

Iskolarendszerünk, Nemzeti Alaptantervünk a magyar fejlődés legfőbb gátja. Bűn.

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

HALNI LETT

Amúgy ez egy filozofikus mondat lehetne, ha az Antigonéról szóló esszében nem a „meghalt” szó helyett állt volna. Igen, mindannyian halni lettünk – előbb vagy utóbb. Mostanság leginkább a magyartanár.

Minden tiszteletem az általános iskolában tanítóké, különösen a magyartanároké, mert amit a tanterv elvár tőlük, teljesíthetetlen. Én nem is görcsölnék rajta. Minek egy általános iskolásnak a klasszicizmusról tanulni, vagy a fonémákról? Ezért aztán nyolc év sem elég, hogy az átlagos-jó képességű gyerek megtanulja a helyesírást, megtanuljon magyarul fogalmazni. Hagyjuk a „von Haus aus” olvasó, jól fogalmazó, ma már a kiemelkedő kategóriába tartozókat. Beszéljünk az átlagról!

Azt szokták mondani: „Ne magolj, mondd el a saját szavaiddal!”. „Attól mentsen meg az Isten!”− mondom én. Átlagos gimnáziumban tanítok, többnyire jó képességű gyerekeket – de a stílusuk! Honnan is tudnák, ha nem pallérozták az általános iskolában?

Igenis magoltatni kell az általánosban. Nem csak verseket, de leckéket is, hogy fejlődjön a szókincsük, a nyelvtanuk, a mondatfűzésük. Az anyanyelvet is halálunkig tanuljk, mint a jó pap. Sokáig nem vagyunk nyelvileg azon a szintem, mint amilyenen gondolkodunk. Ráadásul a memorizálás edzésben tarjta az agyat – a hosszú élet egyik titka.

Diákjaim állítólag rettegnek nálam felelni, mert megkövetelem a gördülékeny, kerek, egész mondatokat. Van, aki szerint ezzel nem hagyom kibontakozni az egyéniséget. Fenét nem. „Jót s jól!” – ahogy Kazinczy mondá.

Ülök a metrón, rám köszön egy hölgy. Tudom, hogy tanítottam, az arca azonnal ismerős, a névvel már bajban vagyok. Bemutatkozik: évfolyam, osztályfőnök, rendfokozat- rögtön beugrik. „Tanárnő, olyan hálás vagyok a szigoráért! Az egyetemen – a Műszakira járt− úgy irigyeltek a többiek, hogy folyékonyan tudok beszélni.”

Gergely – orvosit végzett – a messengeren segít informatika ügyben, s közben megjegyzi: „Nem is tudja, tanárnő, milyen előnyünk származott abból, hogy kerek, egész mondatokban tudunk beszélni.”

Magoltassatok nyugodtan! „Anyád nyelvét bízták rád a századok.” A zseni kicsit utálni fog, de te csak fogadd el őt is! A többségért pedig fütyülj a tantervre! Első a gyerek!

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLA

MILYENEBB

Az óra után odajön, és kérdezi: tetszik ismerni a ChatGPT-t? Mi az ?− kérdezem. Tessék megkeresni, nem akarom lelőni a poént.

Mit tesz isten, épp a Guardian Science-t olvasom, amikor szembejön. A ChatGPT mesterséges intelligencia, amelyet sok milliárd adattal töltöttek fel, bármely kérdésre válaszol (gondolom, angolul, de ennek még nem néztem utána), és tökéletes esszét ír az általad megadott szempontok szerint bármely témában. És ezt az én tizedikes fiam már tudja, nyilván kipróbálta a chatbotot is. Ja, hogy nem tudod, mi az? Nézz utána. Ha tudod, akkor sok minden mást is.

Például azt, hogy a magyar NAT (Nemzeti Alaptanterv), a magyar közoktatás milyen elavult, ásatag szemléletű tankönyvekkel árasztja el a diákokat, hogy jelenleg száz év lemaradásban van a világszínvonaltól. Nem érdekel, hogy a természettudományban a magyar diákok jól szerepelnek a nemzetközi versenyeken. Nincs az az elnyomó rendszer, amelyik megsemmisíthetné a szellemi elitet. Engem az átlag érdekel.

Mert az átlag a mi jövőnk. Ők sem akarnak betanított munkások lenni az akkumulátorgyárban, hanem európai szinten szeretnének élni – itthon.

Nagy találmány a civilizáció. Gyengébbek kedvéért: civilizációról akkor beszélünk, ha egy kultúra már polgárosodott. De hol a magyar „citoyen”? Az idegen nyelveket beszélő, kulturál, civilizált, jogaira büszke, öntudatos magyar polgár?

Omladozó iskolákban magol, ahol néhány szent őrült éhbérért is megpróbája korszerű, kreatív oktatásban részesíteni. Ahonnan egyre többen mennek külföldre tovább tanulni, mert oxigénre vágynak, civilizált létre – a jelenben akarnak élni, ők, akik a tanáraiktól tudják, hogy az Aranybulla micsoda, és hogy nagyon szép dolog, de már bocsánat, fütyülnek a 13. századi magyar nemesek szabadságharcára a 21. században, amikor a sajátjukat vívják. És tudják, hogy az angol Magna Charta előbb volt, hogy minden híresztelés ellenére nem mi voltunk az első jogállam.

Ezek a gyerekek jóval többet érdemelnek. Így nyugdíjasként is okulok. Nem vén bolondoktól, akik a múltat sírják vissza, hanem a jövőtől. El fognak menni, és letörlik a port is a sarujukról. És a külföldet fogják gazdagítani. De miért is baj az? Van élet máshol. Ha fáj is, van.

Milyenebb.