Kategória: Vers

június 29, 2022 / Vers
 
 VASS JUDIT
  
  
 A PÉNZTÁROS 
  
 ballábbal ébredt, 
 míg kotrom a pénzt 
 megnevel,
 az ellenőr 
 bérletem motozza,
 metró süvítve el.
 Olcsó parfümillat, 
 kilós kosztümkabát,
 gyomorgyűrő közelség, 
 és néha egy "anyád".
 De vannak 
 jobban öltözött arcok,
 finom és halszálkás zakók,
 az alvilági tájon 
 élve utazót
 mohón lapozzák 
 elítélt bugyrosok,
 az ingyen biblián 
 lúzer nyáluk csorog.
 Olvasd te is. 
 Közéjük tartozol.
 Hazát és népet álmodánk,
 na ja:
 full extrás jambusokon. 
június 29, 2022 / Vers
 VASS JUDIT
  
 Berzsenyi Dániel
  
 Hattyúhörgése híg latyakba fullad,
 s végtelen cezúra szakítja szét
 az ódákban dörgő, visszhangos múltat
 s a néma kertet. Egy levéltöredék
  
 foszlánya rebben, és csak fáradt, hervadt
 félig nyílt percek derítik ligetét,
 az égzengés elégiákra sorvad,
 és zúgó bogarak súgják: semmiség,
  
 hiúság csak, tündér szerencse kénye,
 minek a vers, ha csend lesz barátod,
 minek a versek összecsengő vége,
  
 babérkoszorú és Camoena-álmok,
 miért hasít a megelégedésbe
 a sártalány, az istenverte átok?
   
június 29, 2022 / Vers
 VASS JUDIT
  
 BÚS 
  
 donna barna balkonon 
 korlátnak vetett talppal
 ülök míg Kékszakáll
 kévét főz most a hajnal
  
 tervezgetem csendben
 útját a messze útnak
 ülök míg Kékszakáll
 ahol jár földszagúak
  
 termékeny földeken
 hörpölnek harmatokból
 ülök míg Kékszakáll
 napot kortyol a holdból
  
 árnyékom rajzolom
 enyém most már a hajnal
 ülök míg Kékszakáll 
 hasad az ég ha halkan
  
 az égnek ásítom
 tompára alvadt testem
 ülök míg Kékszakáll
 mosogat szellemülten
  
 támasztom talpamat
 repedt égnek a házat
 ülök míg Kékszakáll
 levelet hajt a fáknak
  
 redőnybe kap a szél
 ringatja felhőarccal
 ülök míg Kékszakáll
 kerteket bont a nappal 
június 29, 2022 / Vers

VASS JUDIT

MOZDUL

a láb,

és rámozdul a kéz,

még élni lehet.

Hajlik a törzs,

egy még-ölelés,

még érzi kezed,





hogy roppan a hát,

és megroggyan a térd,

hogy „az nem lehet”,

dobban a föld,

ez már feledés,

még ropja neked.





Mozdul a láb,

és rámozdul a szív,

hogy “az nem lehet”.

Vérzik a föld,

ez már temetés,

még tartsd a fejed.





Értelem ez,

bár rámozdul a szív,

és hív a „lehet”,

táncol a föld,

és fordul a kép,

még tartsd a helyed.





Még mozdul a láb,

és rámozdul a kéz,

hogy add a kezed.

Még mozdul a szív,

és dobban a talp,

még tart a „lehet”.

június 29, 2022 / Vers

VASS JUDIT

MASZATOS

vadmacska kóborol

kísért az Aventinuson.

Mikor kigyúlnak

zsoldos arcokon

borgőzös esti fények,

achilleszükbe mar.

Ha elvéreznének,

fellefetyeli vörös levüket,

nyelvén viszi a folyó vizének,

s villogó szemmel követi

a cseppeket,

ahogy felbuzognak

az átrium szökőkútján,

s még vörösebb

cseppeket szitálnak

a terasz márványkövére.

Fáradtan liheg,

izzó kék szemét

szúrja az üres égbolt

közömbös mennyezetébe.

Ez is valami.

június 29, 2022 / Vers

VASS JUDIT

KIEJTŐS

ha nem jön kid

és sékszpír vilmos

hamlet hüje

sorozatgyilkos

és az a ciki

hogy tényleg az

de jön fortinbrasz

mint csillag az égen

a nagy etikus meg

mocsokban vérben

vat dö fak

június 29, 2022 / Vers

VASS JUDIT

A LÁPON

csak romantikára tellett,

és három papkisasszony,

kiket tálentommal vert meg

Yorkshire lakatlan vidéke,

üvölti-sírja és beírja szélbe,

amit nem lehet.

Az álmokat valóval toldja meg:

hamu a hamuhoz,

rög a rögbe,

s bestseller immár,

most és mindörökre.

június 29, 2022 / Vers
 VASS JUDIT
  
 NE NŐJ
  
 feljebb, mint illik.
 Ezen a tájon
 csak az bírja erővel,
 ki hagyja, hogy a gaz
 bőven zabáljon.
  
 Ez a magyar Ugar,
 időtlen, végtelen.
 És most jön a „mégis”,
 ne hagyj el értelem.
  
 Én nem tudok jobbat írni:
 „lelkem nem ily honos.”
 Szertenéztem,
 itt még az ég is alattomos.
  
 Szemét lesunyva fontol
 sanda választ…
 közöny, idegenség 
 lelkemre támad.
  
 Mint helóta halok,
 ablakomon
 egy kacagó szél lobog.
   
június 29, 2022 / Vers

VASS JUDIT

MINDEN

olyan, mintha.

Hasonló önmagához.

Minden, amit az ész

a nemlétig hámoz.





Kitépem, ami kín,

nem engedem, hogy fájjon.

Derengj tavaszi nap

a zsibbadt almafákon.





Zsibongjon, ami él,

földön, vízben, az égen.

S te maradj kívül Uram,

A meddő cselvetésen.

június 29, 2022 / Vers

VASS JUDIT

EPIRRHEMA

1.

Manufaktúra ez.

Gyönyörű-irgalmatlan.

Egy alkatrész az agyban

bomlik, míg éledez.

2.

Rébusz ez.

A lét-ige buzgalma

egyesül okba-okozatba.

Natura est.

3.

Küszöb ez.

A szabadság ára.

Törvények innen-átja.

Lencsék sugara.

Gyémántok fénye ez.

4.

Tűz ez. 

Akarat pokla.

Ostor.

Széthull darabokra.

Por és hamu ez.

5.

Szív ez.

A világ pitvara.

Alakja ölelés két oldala.

Születés ez.

6.

Út ez.

Mentén nyomok hevernek.

Nyílik,

mikor ösvényt cserélnek

lelkek.

Nyugalom ez.

7.

Tény ez.

Világ serénye.

Isten  – sötétből fényre.

Ratio est.

8.

Én ez.

Körbe-körbe.

Egyenes, kereszt, görbe.

Utazás ez.

9.

Rész ez.

Rés az egészre.

A mag-héj villámló fénye.

Szimbólum ez.

10.

Ez.