Kategória: Vers

június 16, 2024 / Vers

HA

HA

adnék a szóra

a magaméra is kellene                             

kellhetne-e

ti is

mással méritek

én például azzal

csukják-e az ajtót

vagy hagyják csapódni

és akkor mi van

minden

megfigyelés csak szónyi

ajtócsapódás

flegma vagy egyenes

csukódás

gyengéd vagy gyáva-közepes

csak a nyak

na az legyen egyenes

vagy peckesen görbülő a hát

nahát

ilyen is van

ezen a földön

már halottaim költöm

istenbe mártott arccal

úsznak egyre följebb

míg hátam

az árnyékuknak döntöm

június 16, 2024 / Vers

VASS JUDIT

MUTYI

mondjuk

pocsék egy tavasz

de azért kedvem lenne
néhány lírai közhelyre
szerelem szabadság

egy kis elmúlással
de most szemben

az áradással
beszéljünk talán

a mutyiról
hisz olyan aktuális
barátom, aki elhiteti,

hogy hattyúk csapata

a varjú-sereg;
éppen hivatalba megy
de előtte rokont kerít
vagy legalább ismerőst
hogy elintézze

soron kívül
mi éppen sürgetős

ha kell pártot alapít
pár millióért
igazság-hazugság

egyre megy,
hisz oly egyszerű

a magyar egymegegy
egy centivel előbb
üsd ki a nyerőt
és sztaf de nesönel isjúz

a nép úgyis velünk húz

lenyúzni hét bőrt

vagy többet
az univerzumról
míg összetöpped
egy szimpla dílre

ne többet
nagy egy marha

aki valaminek is

nekiáll vagy görnyed
hívjuk tán ökörnek

június 16, 2024 / Évfordulók

VASS JUDIT

EMBERI 
SZÍNJÁTÉK

mert 
valami címnek
lennie kell


ha már a töredék
tán magától magát
egészben éli fel

és kell egy elbeszélő

egy mellébeszélek 
vagy elbeszél ő

na ez is érdekes

szóviccben gazdag
anyanyelved ez

és Kazinczy nagy svihák
de Arany is megéri

hanem a dolgot 
el ki végzi
ki viszi végbe 
vagy el a balhét
ki az a balfék

hogy aztán megeresszen

egy szépmagyar vazzét

elveszett illúziók

mert abban jók vagyunk

Balzac sem csinája jobban

de mi a históriára

kenjük magunk

mikor a gerinc roppan

ha lenne még mersze

magyar a magyarnak

ha az iramot nem állja

de eljön még a

magyarok Kánaánja

csak kicsit keserű

leend az íze

torkunk meg is szakasztja

heon

keserédes testvérem

mártsátok mézbe

mert vazze

ennek nem lesz sose

VÉGE

június 16, 2024 / Vers

ITT

VASS JUDIT

ITT

éltek-haltak szentek is

meztelenül a Duna-parton

Isten és a gyilkosok előtt

térdepelve keresztet vetve

a keresztény-nemzetit

megint szájára vette

egy újabb görénykurzus

hogy mi ne legyünk gyilkos gyarmat

édes hazám fogadd szívedbe

a világ igazát ne feledd

hogy mi ne legyünk újra

gyilkosok gyarmata

hagyjatok magamra

sem ésszel sem szívvel

nem lehet bírni már

ami itt végbe- kárba megy

lehull a gyümölcs ha megérik

elringat majd

a sorssal teli föld

ahonnan menekülni kellett

mert élezték már a késeket

az égre írj

ha minden összetört

és ne feledd

éltek-haltak itt szentek is

akármilyen gazembereket

emel égbe a megerőszakolt idő

az igzak fája kinő

et resurrexit tertia die

és ne feledd a bűn kié

meztelenül a Duna-parton

torkolattűzben meztelenül

június 16, 2024 / Vers

VASS JUDIT

ELNÉMUL

aki kijárja

s legalább esze ép marad

mikor Medvéről Bébére

cseréled magad

más igazságot ölt

sapó és kézirat

határon túl és innen

nem aki fut vagy elefes

sem az öklöző ügyeletes

hanem a könyörülő Isten

június 16, 2024 / Vers

VASS JUDIT

CSAK SZÍV

a szívünkhöz közel álló

tudod hiába van már unokád is

amíg a szüleidet el nem temeted

gyerek vagy mondja a szomszéd

és milyen bölcs volt

az ősök atavisztikus félelme

a temetés körüli hercehurca

a nyugdíjfolyósító

még kétszer kiküldi a nyugdíjat

mondjon pár dolgot az édesapjáról

hogy meg tudjam írni a nekrológot

ma már nem hagynám másra

talán csak ennyi lenne

hajnali fél négy

nekilát a pirítósnak teának

a csörgéstől viszzhangzik az alvó kerület

ferííííííííííííí az isten áldjon meg

hát mért nem hagysz aludni

aztán anyám is elment

nem volt nagy és kiváló

de ezt nem lehet

minden temetésen ez megy

ahol véget ér az út

talán csak ennyit

ferííííííííííííí az isten szerelmére

mért nem hagysz aludni

de már én is kint vagyok a konyhában

már tudják hogy dohányzom 17 évesen

de ez az összes bűnöm hagyják

bár apám nem szó nélkül

már megint az a büdös bagó

és mutatja szerinte milyen idegbajos

egy cigiző ember

ha meglátogat az öcsém feltámadnak

benne a gesztusai

ilyenkor egészen apám anyám

de már leszoktattam róla hogy neveljen

szerencséd hogy nem lettél tanár

a gyerekek már rég meglincseltek volna

s közben tudom hogy annak kellett volna lennie

mint apám anyámnak

imádtak mesélni most mit mondjak róluk

apám 22 éve nincs

az élet egyszer csak reá gondolt

el kellene már vinni ezt az embert

de legyen könnyű halála

talán menjen ki éjszaka

vizet inni a konyhába

és essen össze

egy pillanat műve az egész

és ne peregjen le semmiféle film

se sínek között se kerekek között

ma már nem hagynám a nekrológot másra

na slachta margit

ma hány gyereket vertél meg

ferííííííííííí csak egy kis sajtot ennék

ha már úgysem hagysz aludni

június 16, 2024 / Vers

VASS JUDIT

I.M. Radnóti Miklós





Szálló homokban elfoszló eclogán

egy asszonyarc és naptestű pásztorok

tépett emléke leng, míg a rácson át

zseblámpák irgalmatlan fénye csorog.





A megszakított film nem pereg tovább,

a szem kinéz, és végleg lehorgonyoz

a drótkerítés szűrt világainál,

s még egy utolsó szemlélődésbe fog,





hogy minden apró részlet megmaradjon,

hogy úgy hatoljon az Úr szemeibe,

ahogy golyó fúródik át a tarkón,





és test zuhan nyöszörgők testjeire.

Ahogyan éjszakánk falába markol

ázott plakátok ikon tekintete.

június 16, 2024 / Vers
Old red flag danger waving in the wind

VASS JUDIT

CSASZTUS

zeng és dalol az ének

na ez a május már azt se

lesznek majd pártrendezvények

akad-e kint majd valaki

szakszervezetre

biztos lesz olyan is

jól odamondogatnak

beszólnak ahogy illik

én meg itt a jó melegben

mert május egy ide vagy a globális

be kellett vagyis tellett rá fűteni

szóval majd érzékenyen elmerengek

azon hogy hány gyereknek

kell ma is

feketén munkába állni

kapásból tízről tudok

tudom tudom én

szegények mindig lesznek

nyilasmisi meg minden

én is csak úgy

egy kicsit lelket öblögettem

gyónom is nektek tesvérek

az órán bizony hagyom aludni őket

meg megírtam ezt a csasszust

nem egy nagy cucc

de azért

köszöntsük egymást a szeretet jelével

menjetek békével

május egy idén is véget ér

munkások

mit érlel annak a sorsa

aki ma se szület vagyonba

június 16, 2024 / Vers

AZ

VASS JUDIT

AZ

vagy nekem, mint restnek a henyél

s tavaszi záp mi műszere a köldnek

restem miattad örök sarcban él

mint kötvény mit pénze-nincse öl meg

csupa fűnyíró rüsztje büszke elmém

ez de rossz poén elrozsd eltünet

csak a henyém légy noha nem szeretném

méghogy a világ gyalogja nincsemet

serced varázsa cserbültig kitölt

s egy villanásodért is orv vagyok

nincs missemis ellene más gyötör

csak amit tőled s főleg ha sorvadod

    koldus-szegény királyi parlagon

    részleg vagyok és gazlag szomjazom

június 16, 2024 / Vers

MA

VASS JUDIT

MA

jártam a világban

ding an sich meg minden

olvass csak tovább bátran

nem több a kanti szintem

suchen szólt a hang

éppen négy óra volt

hozzám igazodott a város

folt hátán folt

mutató hű maradt

mutatójához

a jelenségvilágot

kissé bambulva jártam

ad absurdum meg astra

kongott egy szívlapát

lájkolt a homeless arca

és szertenézett

míg az újságért nyúltam

hol sorsuk írva van

nekem meg netem

hozzá billentyű

százhúszat verő múlttal

balkon begónia

hogy benője nyárral

de ekkor már

beljebb

a  szívközépben jártam

míg csengettem

csendben elmerengtem

minek is

purgálom itt a lelkem

sturm und drang ez

egy kávéskanálban

aztán koccintottunk

a dolgozó népet

híven szolgáltam

de mit is

mondjak róluk

míg szembejöttek

kései voltak

a depressziós csöndnek

magukba fojtók

nagyokat nyelő torka

hörgött föl hangtalan

jobb híján

vagy a rímért

föl-föl a csillagokra