„Népzenei
gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le,
valamint 26 kazettát és számos CD-t jelentetett meg. Nagy szerepet játszott az
erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében…
1958-ban rövid időre bebörtönözték
politikai nézetei miatt, újra tanító, majd faipari vállalati alkalmazott Gyimesben
(1959–68). Szabad művészi pályára lépve a kolozsvári ifjúsági táncház mozgalom
egyik tanácsadója lett…
A Mezőségen,
Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben
gyűjtötte a folklórnak
úgyszólván minden műfaját, különösen az énekes és hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. Nagy sikert aratott
gyűjteménye, a Balladák könyve” (Wikipedia)
„zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató,
a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos
teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes
kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű…
…négyéves korában egy ujjal
kipötyögtette a zongorán a számára ismerős dalokat (negyvenet tudott már, s ha
mondták a dal kezdő szavát, ő azonnal emlékezett a dallamára)… a negyedik
osztályig – feltehetően – nem járt iskolába, de már nyolcéves korában magánúton
levizsgázott az I–IV. osztályos tananyagból…
szintén anyjától tudjuk, hogy hétéves
korában a gyermeknek már „abszolút hallása volt”. Schreyer Viktor a
következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Temesvári Hírlap egyik
munkatársának 1926. november 19-én: „Tud már komponálni is, s bizonyságul bemutatta nekem a
Trillereket. Mire én megkérdeztem, hogy hát ez micsoda? A kisfiú pedig ezt
válaszolta: A Duna, amint folyik.”
…Az
édesapa fiatalon, 32 éves korában hunyt el…Bartókné gyermekeit továbbra
is példás nevelésben részesítette, különös pontosságra és rendszeretetre
szoktatva őket. A kisfiú gyorsan alkalmazkodott a szerény körülményekhez, az
iskolai füzeteket esténként apja nehéz lexikonjai alá rakta, „mert csúnya a
füzet, ha szamárfüles” – vallotta be felnőttes komolysággal. A rendszeretet
korán beidegződött, második természetévé vált. Így ismerte Bartókot, a művészt
mindenki: pedánsnak és rendszeretőnek…
hallatlan inspirációt jelentett
számára Dohnányi
Ernő pozsonyi emléke – Dohnányi Bartók érkezésekor
ment Pestre a Zeneakadémiára tanulni. Ő volt az első, aki Bartók képességeihez
mérhető, vagyis konkurens volt. Őt követte akkor is, amikor nem Bécsbe, hanem Pestre utazott, a Zeneakadémián tanulni…
1904 nyarán Gerlicepusztán pihent,
ahol először találkozott a magyar parasztzenével.
Ott-tartózkodása alatt kezdte fokozatosan felfedezni a különbségeket a paraszti
népzene és az általa mindaddig népdalnak hitt népies műdal között.
1905-től kezdve egyre több időt szentelt a népzenei
gyűjtéseknek, az akkori technika lehetőségeit kihasználva fonográffal
járta a falvakat, s e gyűjtéseit egyre tudatosabb tudományos részletességgel
dolgozta fel.
1906-ban Kodály Zoltánnal közösen írt Magyar népdalok
– énekhangra és zongorára, húsz feldolgozást magába foglaló művével új
alkotói korszaka kezdődött el. Ugyanekkor kezdődött el tudósi munkája. Eleinte
a magyar, majd a környező népek zenéjét is gyűjtötte, s csakhamar zenéjében is
megjelentek ezek a motívumok. 1918-ig mintegy 3500 román és 3200 szlovák
dallamot jegyzett le…
1907
januárjától zongoratanár lett a Zeneakadémián, egykori tanárának utódjaként.
1908-ban jelentek meg első, nagyobb lélegzetű művei: I. vonósnégyes, 14 bagatell.
Zeneszerzői munkáját ekkor még a
közönség és a kritikusok részéről erős elutasítás jellemezte. 1911-es operáját,
A kékszakállú herceg várát
nem is mutatták be. Az erősen individualista, disszonáns hangzások, amelyek
mögött egyre erőteljesebb parasztzenei hatások is hallhatók, műveinek egyre
jellegzetesebb stílust adtak. Kudarcaiban Kodály állt mellé, ám az általuk életre hívott Új Magyar Zeneegyesület
– támogatók híján – képtelen volt fennmaradni. …
1923.
augusztus 28-án
Budapesten egyik tanítványát, a rimaszombati születésű Pásztory Dittát vette feleségül.[21] Fiuk, Bartók Péter
1924-ben született. Bartók Béla kezdetben a római
katolikus vallást gyakorolta, később, miután elfordult
eredeti vallásától, az unitárius hitre tért át; a budapesti unitárius egyházközség
presbitere
is volt…
Munkáját 1935-től már mint a Magyar
Tudományos Akadémia
tagja végezhette. Zenéjében mind a magyar, mind a környező népek népzenéje
jelen volt, sokszor programatikusan is, így készült el a Cantata Profana is, első (végül is
egyetlen) részeként egy nagyszabású ciklusnak, amely e népek zenéit és
kultúráját mutatta volna be…
1938-tól kezdődően, a nemzetiszocializmus európai és magyar felerősödésével párhuzamosan
erősödött fel benne a kivándorlás gondolata. 1939 decemberében meghalt
édesanyja, akivel mindaddig nagyon szoros kapcsolatban volt, így 1940 tavaszán,
amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy hosszabb időre az
Egyesült Államokba utazik. Október 8-án Ferencsik
Jánossal lépett fel utoljára Budapesten, négy nappal később elutazott. Október 20-án Lisszabonban
hajóra szállt, és ideiglenesen az Egyesült Államokban telepedett le, azonban
soha nem kért amerikai állampolgárságot, mindvégig magyar állampolgár maradt,
mert később haza szeretett volna térni…
1942 áprilisa óta küzdött leukémiájával,
kórházi kezelésének költségeit az amerikai zeneszerző egyesület fizette…
Utolsó alkotói korszakának első
darabjaként néhány hónap alatt megírta a Concertót…
Földi maradványait 1988-ban, országos
médiafigyelem közepette két fia hozta haza, s helyezték örök nyugalomra
Budapesten, a Farkasréti
temetőben. …a fővárosba vezető út mentén a
lakosok díszőrséget álltak
„Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve A délibábok hőse. A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Élete
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét.
Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek. A protestáns értelmiség nagy része Kőrösön talált menedéket ezekben az években. Édesapjával, Arany Jánossal együtt tanított itt a költő Szász Károly és Mentovich Ferenc, a kiemelkedő matematikus, a materializmus egyik magyarországi előfutára. Emellett olyan nevekkel találkozhatunk, mint Szilágyi Sándor, akiből később jeles történész vált, Szabó Károly, aki régi nyomtatványok és történeti források kutatója volt és sokan mások. Pestről gyakran érkeztek híres látogatók Aranyékhoz, többek között Gyulai Pál, Csengery Antal, Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc, Jókai Mór és Pákh Albert. Ők az irodalmi élet és a passzív rezisztencia szervezői, illetve eszmei irányítói voltak.
Ezek a férfiak, bár sokban különböztek, néhány alapelvben teljesen egyetértettek. Hittek az irodalom nemzeti és közösségformáló szerepében, valamint a magyarság szükségszerű vezető szerepében a Kárpát-medencén belül. Hirdették a nemesség polgárosodásának követelményét és felvállalták a liberalizmus eszmevilágát. Ennek tükrében meg voltak győződve arról, hogy az országot nem további forradalmak fogják megmenteni és felvirágoztatni, hanem a fokozatos fejlődés, amelynek kulcsa a szorgos munka és a szigorú önfegyelem. Műveltségükben is találhatunk egyező vonásokat. A népi-nemzeti irodalmat támogatták, a népköltészetet megbecsülték. Ezt és a hagyományokat ötvözni szerették volna a jelen irodalmával. Eszményképük az angol irodalom és kultúra volt.
Arany László
A politikai háttér, az irodalmi élmények és ösztönzések mellett írói és közéleti életpályája fejlődésére – természetesen – nagyban hatott apja is. A családi légkörben, elsősorban az anyagiak iránti józan polgári felelősségérzetet sajátította el, illetve a munkaerkölcs és a kötelességteljesítés szigorú alapelveit. Jogász korában a pesti egyetemen már sokféle ismeret és sokrétű érdeklődési kör, illetve nagy munkabírás és munkakedv jellemezte. Emellett jellegzetesen polgárias munkaszervezői készsége és módszeressége is kiemelhető. Ennek tanúbizonyságai azok az apró, névtelen cikkei és jegyzetei, amelyeket apjának segítve a Koszorúba írt. Ezekben az írásaiban leginkább a léha francia társadalmi drámákat, vígjátékokat és operetteket, illetve az érzelgős német színműveket támadta a művészet erkölcsi komolyságának, nemzeti küldetésének és a realisztika érdekében.
1875. május 10-én házasságot kötött Szalay Gizellával (Szalay István miniszteri tanácsos és Mayerffy Jolán leánya) a budavári római katolikus plébánián, esküvői tanúik Csengery Antal, Gyulai Pál, Szlávy József és Szalay Ágoston voltak.
Munkássága
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg gyermektelenül. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett „A délibábok hőse”, irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Hagyatékának azon része, mely családjára és rá személyes vonatkozással bírt, özvegyénél Szalay Gizellánál (1857-1945) maradt. Ezt csak ő és második férje Voinovich Géza (1877-1952) irodalomtörténész kutathatta, aki háromkötetes művet szentelt Arany János életrajzának. A Gellérthegyi villájukban őrzött kéziratok, családi magánlevelezés és egyéb relikviák 1945 januárjában belövések és bombázások következtében teljesen megsemmisültek, mivel a közelben német ágyúállások voltak.” (Wikipedia)
„Tízéves korától zongorázott, később
komponált is, … mindemellett már írogatott, és e korai próbálkozásai között
akadt olyan, ami meg is jelent.[4]
„…Elkezdtem keresni a sötét pontot… az első
hazugságot… Visszafelé haladtam a múlt század közepétől … az egyiptomiakig, a
primitívekig. …. A jellegzetes európai hibát követtem el, a sötét pontot
magamon kívül kerestem, holott bennem volt…” (Patmosz)
… 1919 és 1923
között a Pázmány
Péter Tudományegyetem
magyar–német szakos hallgatója,[7] emellett zeneelméleti előadásokat látogatott, sőt alkalmi
hallgatója volt az orvostudományi karnak is. …… 1928 és 1948
között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi
Könyvtárban,[10] … Közben tanulmányokat, esszéket,
kritikákat és recenziókat publikált, összesen közel háromszáz írást, mintegy
huszonöt folyóiratban.[11]
… Másodszor 1937-ben
kötött házasságot Kemény Katalin (1909–2004)
írónő-művészettörténésszel, akivel a párkapcsolaton túl alkotói közösséget is
megvalósított.
…1942-ben
a keleti fronton teljesített szolgálatot, itt írta oroszországi feljegyzéseit, A
háború nagysága és az ember kicsinysége c. esszéjét. 1944-ben
katonatisztként a rábízott zsidó munkaszolgálatosokat élete kockáztatásával hazaengedte. Németországba vezényelték, de megszökött a
menetszázadától, és az ostromlott Budapesten katonaszökevényként bujkált. …
bérelt lakásukat bombatalálat érte, ott tárolt kéziratai és könyvei
megsemmisültek. …
1945-től
Hamvas Béla, Szabó
Lajos és Tábor Béla egyfajta „szellemi munkaközösséget” alapított,
…idővel mégis felszínre kerültek az ellentétek; Tábor és Szabó a hagyomány
legjelentősebb szent könyvének az Ószövetséget, míg Hamvas a Védákat tartotta. …
Még az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai
elindítása előtt a tervekkel megkereste Lukács
Györgyöt, és felkérte,
hogy kapcsolódjon be a sorozat szerkesztésébe. Lukács elzárkózott a
közreműködéstől, mondván, hogy időszerűtlen ilyen szerzőket kiadni – talán majd
húsz év múlva. … Lukács 1948-ban vitairatban[23] politikailag károsnak minősítette Hamvas
Béla (Kemény Katalinnal közösen írt) tanulmánykötetét, a Forradalom a
művészetbent, …Hamvast elnémították, B-listázták, és kényszernyugdíjazták, ami egyben
publikálási és szerkesztési jogának elvesztését jelentette.
Földműves igazolványt váltott ki,
munkahelyéül sógora szentendrei kertjét jelölte meg. …1948 és 1951
között Hamvas földet művelt, gyümölcsöt termesztett, kertészkedett. A Karnevál
című nagyszabású regényét ebben az időben, Szentendrén írta; …
…Hamvas elvonultsága, hatósági szempontból
kétes munkaviszonya idővel tarthatatlanná vált, ezért kénytelen volt
elhelyezkedni. Raktáros és gondnok az ERBE
(Erőmű Beruházási Vállalat) építkezésein …
1957-ben
megpróbálta visszaszerezni állását a Fővárosi Könyvtárban, kérvényét azonban
elutasították. Egykori barátai jobbnak látták, ha nem pártfogolják, egyedül Füst Milán vette szívére a sorsát, üzent neki, hogy
az Írók Könyvtárában üresedés van, mire azonban Hamvas jelentkezett, már
betöltötték az állást. Végül az Országos
Széchényi Könyvtárban lett
volna módja hivatalsegédként elhelyezkedni, de Hamvas úgy döntött, inkább
vidéki raktáros marad.
… Az 1948-as elhallgattatása után életében
már csak egyetlen saját írása jelent meg, … Az egzisztencializmus után
címmel. …
1964-ben
véglegesen, havi 760 forint ellátmánnyal nyugdíjazták.[25] …
Sikerült egy kis gyümölcsöst venniük – felesége műfordítói honoráriumából –
Szentendrén, a Leányfalusi út mellett, Hamvas így visszatérhetett kedvenc településére,
kora tavasztól késő őszig a kertet művelte, gyümölcsöket, virágokat telepített.
A haláláig hátralévő négy évben írta a Scientia sacra II, Ugyanis, Öt meg
nem tartott előadás a művészetről című műveit. …
Élete
utolsó évében sokat betegeskedett, alkotói lendülete megtört. Különböző
ismerősei számára ekkor címzett leveleiben a kétség szólal meg, azt vizsgálta,
életét sikerült-e írásaival összhangba hoznia, a gondolataiból a ténylegesen
élt életében mennyit „realizált” (a realizálás Hamvas bölcseletének egyik
kulcsfogalma). …
Az
1970-es évekig Hamvas művei csupán kéziratos/gépelt
formában, többszörösen másolva, ezért sokszor roncsolódott szöveggel voltak
hozzáférhetők… majd a nyolcvanas
évektől indulhatott meg Hamvas nyilvános újrafelfedezése, … 1985-ben
a nagyszabású regény, az akkor még enyhén cenzúrázottKarnevál
is napvilágot látott[28] …
Műveiből
több színpadi és filmes feldolgozás készült, többek között a Karnevál
alapján írt Pác című előadás, melyet 2002-ben
az Újvidéki Színház
mutatott be, és a Szilveszter, melyet Hamvas Béla azonos című regénye
alapján Spiró György írt, és a Nemzeti Színházban adták elő 2007-ben.
…Hamvas Béla számára az írás a mindennapi praxis része volt, ima és jógagyakorlat, az éberség megőrzésének számára
legalkalmasabb eszköze. Műfajául az esszét választotta, ami kísérletet jelent; minden írása, a regényeket is
beleértve, esszészerű.
…Nem
dolgozott ki filozófiai rendszert, nem alapított iskolát, és nézeteit utólag is
csak erőszakoltan lehet besorolni valamilyen „irányzatba”. Úgy gondolta, hogy a
rendszerek csak búvóhelyek, és szükségszerűen bukásra vannak ítélve. „Nem
rendszereket kell alkotni, hanem az ébresztő elemek folyamatos sorát
biztosítani.”
…Az éberség mellett írói, gondolkodói és emberi létszemléletének
meghatározó kulcsfogalmai az univerzális orientáció,transzparens
egzisztencia,realizálás,alapállás,imagináció,derű,üdv és hagyomány.
…Az
univerzális orientáció azt a szellemi szabadságot jelenti, amely a
teljes emberi tudás irányában nyitott, és készen áll elfogadni minden utat és
útmutatást, amely a létezés metafizikai alapjaihoz vezet. Mindez az elvektől,
irányultságoktól, rögeszméktől … történő tudatos megszabadulást jelenti.
A transzparens
egzisztencia …Hamvas megfigyelése szerint az emberek belső, gondolati élete
és a megélt élete között többnyire hatalmas hasadék tátong, a gondolataikból
(ismeretek, tudás, felismerés) nem vonnak le konzekvenciákat, vagy ha mégis,
azt nem igyekeznek az életvitelükben érvényre juttatni. A konzekvenciák
átvitele az életvitelre jelenti a realizálást. Transzparens egzisztencia
és realizálás hiányában nincs életrend, és a megélt élet kaotikus (démonizált,
rögeszme- vagy álomszerű).
Az
imaginációt Hamvas a lélek esszenciális életének tartja. Mivel az ember
az imaginációval folyamatosan teremti a valóságot, ezzel a teremtéssel
rongálhatja és tisztíthatja (rendezheti) is azt.
A derű,
Hamvas költői megfogalmazásában, a léleknek azt az árnyéktalanul tiszta, meg
nem zavarható és szikrázó állapotát jelöli, ahol az öröm és a fájdalom is egy. ..
A
kortárs magyar irodalomban Hamvas művei közül leginkább a Karnevál
hatása mutatható ki, Szőcs GézaLimpopo és a Gángoly
Attila – Novák
Valentin szerzőpáros Zsír Balázs olajra lép című pikareszk regénye említhető erre példaként.
Emellett
személyének hatása is fellelhető, Molnár Antal
életrajzi regényében, A halállátóban Boethius
alakját részben Hamvas Béláról mintázta.” (Wikipedia)
„Az idő nyeritett akkor azaz papagályosan kinyitotta
a
szárnyait mondom széttárt vörös kapu…
a város rohant
mellettünk
ide-oda forgott és néha fölágaskodott…
éreztem mindennek vége
pálinkások és rövidárukereskedők becsukták boltjaikat
csak menj vissza barátocskám a gyerekeidhez
a kerekek többet nem fordultak visszafelé
az ember elhányja csikófogait és néz a semmibe ahol
az élet beleharap a saját farkába
a semmibe
ó dzsiramári
Ó lébli
ó BUm Bumm…
Bécsben 3 napig az
utcán aludtunk
aztán véglegesen kicsavartuk magunkat önmagunkból
mi is az hogy civilizáció
az ember bekeni magát valami zománccal és irtózni
kezd a tetvektől
mi is az hogy családi kapocs
az ember holmi selyemszalaggal meghosszabbitja a köldök-
zsinórját
mi is az hogy istentisztelet
az ember félni kezd hogy ne kelljen félnie
mi talpunkra szögeztük az országutakat s a nap jött
velünk az ürben arany mértföldlábakon
higyjétek el az elefánt nem nagyobb mint a bolha
a vörös nem vörösebb mint a fehér
s ha mégis mi azért mentünk…
13 angyal járt
előttünk
szintén gyalog
és énekeltek nekünk a fiatalságunkról”
Kassák István gyógyszertári laboráns
és Istenes Erzsébet mosónő gyermekeként látta meg a napvilágot a felvidéki
Érsekújvárban. Bár szülei taníttatni akarták, 12 évesen gimnáziumi tanulmányait
félbe hagyta, hogy lakatosinasnak állhasson, segédlevelet szerzett.
Szakmunkásként 1904-ben Budapestre költözött, ahol vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozott. Részt vett a
szakszervezetek politikai harcaiban, majd tagja lett az MSZDP-nek. 1905-ben számos alkalommal sztrájkot szervezett, emiatt többször
elbocsátották. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment. 1910-ben hazatoloncolták. (A ló meghal a madarak kirepülnek, 1922)…
1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s
ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, amelyet egy év múltán
háborúellenessége miatt betiltottak.
A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ám a Kun Bélával folytatott
vitái arra késztették, hogy távolságot tartson a bolsevik irányzattól, ugyanakkor soha nem
tagadta meg baloldaliságát, és egész életében nem választotta
szét a művészt és a társadalomért felelős embert. …
A kommün bukása után Bécsbe
emigrált, ott jelentette meg a Ma című
folyóiratának új számait. 1926-ban tért haza Magyarországra, ahol Dokumentum (1927) és Munka (1927–1938) címmel szerkesztette továbbra is
független, baloldali, avantgárd szellemű folyóiratait…
Kassák 1945 után a Szociáldemokrata Párthoz közel álló szellemiségű, de
teljesen független Kortárs c. folyóiratot
szerkesztette, 1949-ig, amikor
betiltották…1953 szeptemberében, az írószövetség párttaggyűlésén kritizálta az MDP
kultúrpolitikáját, ezért kizárták a pártból. …
Csak 1956-tól térhetett vissza a művészeti életbe, az írószövetség közgyűlésén beválasztották az elnökségbe. 1957 után íróként a „tűrt”, képzőművészként gyakorlatilag a „tiltott” kategóriába tartozott, egy 1961-es kivétel után sem Párizsba, sem Rómába
nem engedték ki saját kiállítására…
Kassák nevéhez több izmus is köthető
(melyekről a halála után, 1972-ben megjelent, Az izmusok története című művében is ír),
összefoglalva azonban a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük. A konstruktivizmus, amelynek hazai korszaka épp a Ma bécsi
korszakával veszi kezdetét, a természet rendezetlenségével szemben az emberi
kultúra szervezőerejét hirdeti. Világképe szerint a célszerűség és a társadalmi
hasznosság jegyében kell átformálni embert, s világot egyaránt annak érdekében,
hogy a szociális igazságosság megvalósuljon. Kassák konstruktivista
kiáltványai: Képarchitektúra (1922), Vissza a kaptafához (1923), A konstruktivizmusról (1922)…
Óbudán működik a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként a Kassák Múzeum (III., Fő tér 1.), amely emlékműsoroknak, kiállításoknak ad helyet, saját kiadványokat publikál. A múzeumot két évtizedig igazgatta Kassák műveinek kiváló kutatója, dr. Csaplár Ferenc…
„A tübingeni
egyetemen teológiát tanult, de mégsem a lelkészi hivatást választotta. Jobban
érdekelte a filozófia és a költészet. Itt megismerkedett többek között Hegellel és Schellinggel, a kor kiváló filozófusaival. Együtt lelkesedtek Rousseau-ért és Kantért,
a francia
forradalom eszméiért….
Tanulmányai
befejezése után házitanító volt, kezdetben a türingiai
Waltershausenben, majd Jénában,
1796–1798-ban Frankfurt am Main-ban
egy Jakob Gontard nevű bankár négy gyermekénél. Itt szeretett bele élete
egyetlen szerelmébe, a bankár fiatal, törékeny alkatú feleségébe, Susette Borkensteinbe,
akit műveiben Diotimának nevez…
1799-ben lapkiadással próbálkozott;
miután kísérlete kudarcba fulladt, ismét házitanítói állást vállalt, Svájcban, majd a
franciaországi Bordeaux-ban.
Elszakadása szerelmétől, magánya, sikertelensége, kortársai közönye egyre
érzékenyebbé és sebezhetővé tették. 1802 júniusában tért haza kimerülten, ekkor
halt meg rövid betegség után Susette. Ekkor jelentkeztek rajta a megomlott
lelki egyensúly első tünetei. A kórházi kezelések sem tudtak rajta segíteni.
1807-ben barátai súlyos elmebetegként egy tübingeni
asztalosmester gyámságára bízták, aki élete végéig becsülettel gondozta.
Közel negyven évig élt itt, fennhangon deklamálva a Hüperiont, közben hangosan
beszélve, vitatkozva önmagával. (Wikipedia)
Szegény zsidó család
gyermekeként látott napvilágot, a Pozsony vármegyeiSzentgyörgyön. Születési
éve bizonytalan, 1831 vagy 1832, ő maga későbbi éveiben az 1832-es évnél
állapodott meg.[1]
Hároméves korában megbénult a bal lába, így járta be élete végéig Belső-Ázsiát…Felismerve
rendkívüli tehetségét, tehetősebb ismerősei elhatározták, hogy segítségére
lesznek, hogy továbbtanulhasson.
Tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül már folyékonyan
beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt,
néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket…közben
házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához
szükséges pénzt.
… megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként
erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, majd megtanulta a nyelvet is…
Később NagykőrösönArany Jánossal
találkozott többször, aki szívesen látta, érdeklődött tanulmányai iránt,
szerette nyelvbéli tudását. Ezen ismeretségük miatt később, mikor Arany János már a Magyar
Tudományos Akadémia titkára volt, Vámbéry pedig az egyetem professzora, Budapesten
gyakran találkoztak Duna-parti sétáik közben…
1857-ben Eötvös József báró
támogatásával Isztambulba utazott.
Négyéves tartózkodása alatt először nyelvtanító lett Husszein Daim pasa
házában, közben megismerte a keleti élet sajátosságait és szokásait. Majd
oktatója és barátja, Mullah Ahmed Effendi segítségével sikerült olyannyira törökké válnia,
hogy egy adott ponton a híres török államférfi, Fuad(wd)pasa titkárává vált.
Mindez idő alatt tudományos folyóiratokban számos tanulmányt
tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és
emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Isztambulban jelent
meg első műve, a német-török és török-német szótár.
A középkori krónikairodalom (például a Gesta Hungarorum[5] és a Gesta
Hunnorum et Hungarorum[6])
megőrizte magyar történeti hagyomány a magyarság legközelebbi rokonainak a török
népeket tekintette. E hagyomány nyomán Vámbéry Ármin Kőrösi Csoma Sándorhoz és
másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte
fellelhetni a magyarok eredetét…
Az MTA pénzügyi támogatásával 1861 őszén indult útnak Ázsiába,
hogy a magyarok nyomai után kutasson. Rasid Effendi néven, szunnitadervisnek öltözve
indult el Isztambulból. … átutazta Közép-Ázsia
sivatagjait…
Vámbéry útja volt az első sikeres, európai ember által véghez
vitt újkori felfedezőút e térségben. Hosszú és veszélyes út után 1864 májusában
érkezett vissza Pestre. Londonba utazott, hogy megszervezze útjáról írott
könyvének angol nyelvű megjelentetését. A „Közép-ázsiai utazás” és
annak angol nyelvű párja, a „Travels in Central Asia” 1865-ben jelent
meg. Utazásainak hála nemzetközileg elismert író és híresség lett.
Megismerkedett a brit társadalmi élet kiválóságaival. Ausztria londoni
nagykövete a császárhoz szóló ajánlólevelet adott neki, aki Vámbéryt
kihallgatáson fogadta és nemzetközi sikereit a Pesti
Egyetemre szóló nyelvtanári kinevezéssel jutalmazta.[3]…
Vámbéry a közeli türk–magyar népi és nyelvi kapcsolat
elméletének szószólója volt, e tárgyban írott munkái gyakran durva hangvételű
tudományos és közéleti vitát robbantottak ki Magyarországon, mely ugor-török háborúként híresült
el. Vámbéry amellett érvelt, hogy a türk nyelvek és a magyar közti nagyszámú
hasonlóság e nyelvek és népek közös észak-ázsiai eredetére mutat. A magyar nép
és nyelv finnugor eredetének hirdetői, Budenz József és követői hangosan
támadták Vámbéryt és elméletét, megkérdőjelezve Vámbéry tudományos
szavahihetőségét …
„…ugorok voltak azok, kik az alapelemet alkották; de
ehhez az alaphoz az idők során oly nagy mértékben járult hozzá egyre több
török-tatár elem, hogy a török elem fölébe kerekedett az alapot alkotó
ugoroknak s ily módon állt elő az a tarka népkeverék, mely később a magyar
néven lett ismeretessé.” In: Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. 94. o….
Vámbéry sosem tagadta a magyar és a finnségi népek közt fennálló
kapcsolatot, az általa előbb turáninak, majd a nemzetközi szaknyelv változása
nyomán már urál-altajinak nevezett népeket és nyelveket (a finntől a magyaron
át a törökig) mind egymás meglehetősen közeli rokonainak tartotta.
Vámbéry életének ritkán emlegetett oldala a Brit Birodalom külügyminisztériumának végzett ügynöki munka. Az Abdülhamid szultánnal
és más magas rangú török vezetőkkel történt találkozóiról, illetve az oszmán
politikai elitről szóló, és más, az oszmán politikát érintő megfigyeléseiről
részletes jelentésekben tudósította a brit külügyet, akik busásan jutalmazták
szolgálatait. Utolsó éveiben Vámbéry azt is elérte, hogy tőlük rendszeres
nyugdíjat kapjon.” (Wikipedia, a cikk kissé elfogult a finnugor „oldallal”
szemben)
„Amikor Ulm
főpolgármestere 1929-ben az 50. születésnaphoz gratuláló levelében az
utcanévről is beszámolt neki, Einstein így válaszolt: „A rólam elnevezett utcáról hallottam már. Vigasztalt a gondolat, hogy
én nem vagyok felelőssé tehető azért, ami az utcában történik.”
„Einstein-szorzó”:Főként fizikusok és
matematikusok között elterjedt vicces-tréfás értékmérce. Aki közvetlenül
találkozott és kezet fogott Einsteinnel, annak 1-es az Einstein-szorzója. A
hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki
kezet fogott Einsteinnel.
Az általános relativitáselméletben a
gravitáció nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő görbületének következménye. Ez az elmélet szolgált a kozmológia megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának
megértésére, melyet jóval Einstein halála után fedeztek fel…
Einstein és korábbi tanítványa, Szilárd Leó együtt fejlesztettek ki egy hűtőgépet 1926-ban.
1932 decemberében Einstein úgy döntött,
hogy az USA-ba költözik; ezt
megelőzően már több éven keresztül telelt a kaliforniai Institute of
Technologyn Pasadenában, azonkívül előadó volt az Abraham
Flexner újonnan alapított Institute for Advanced Studyján is Princetonban, New Jerseyben… Az 1930-as évektől a második
világháborúig Einstein eskü alatt tett nyilatkozattal segítette amerikai
vízumhoz juttatni a zsidóüldözés elől menekülő európaiakat. Ezenkívül cionista
szervezeteknek gyűjtött pénzt, és részben ő alapította az 1933-ban létrejött Nemzetközi Mentő Egyletet…A nácizmussal
rokonszenvező fizikusok (többek között a Nobel-díjas Johannes Stark és Lénárd Fülöp) hiteltelenné próbálták tenni az
elméleteit…
Az atombomba tervezése, kivitelezése
és kipróbálása idején mind Einstein, mind pedig a magyar majd német egyetemeken
képzett, de Amerikába menekült fizikusok létfontosságúnak látták az atombomba
kifejlesztését, később azonban, annak hatásáról értesülve a bomba betiltásának,
illetve nemzetközi felügyeletének szóvivőivé váltak. ” (Wikipedia)
„1842-ben bejárta Németországot, járt Franciaországban és Londonban
is. 1843-ban tért haza. Úti élményeiről írt munkáját a magyar cenzúra nem engedte megjelentetni, ezért azt 1846-ban Halléban nyomtatták ki. Az
irodalomtörténészek ezt a munkát tartják a reformkor legkiemelkedőbb
útleírásának…
1848. október 8-án a kormány követségi tanácsosként Párizsba küldte a magyar érdekek képviseletére. Az 1849. április 14-én elfogadott függetlenségi nyilatkozat híre után idegen névre szóló útlevéllel hazatért, és még részt
vett két debreceni ülésen. A szabadságharc bukása után külföldre akart
menekülni, de Grazban elfogták. Pestre, az Újépületbe hozták, majd több havi fogság után halálra ítélték. Haynau megkegyelmezett neki. A
visszavonult Irinyi ettől kezdve haláláig a szépirodalommal foglalkozott…1859.
február 20-án délután fél 6 órakor, szívgyulladásban hunyt el, élete 37. évében.
1853-ban lefordította a Tamás bátya kunyhója
c. amerikai regényt…„ugyanabban az évben lefordította
a Kulcs a Tamás bátya kunyhójához-t
is. A korabeli magyar sajtóban már a fordítás megjelenése előtt hírek és kritikák
jelentek meg a könyvről. A Hölgyfutár1853. március 21-i száma szerint a magyar kiadás kétezer példányban
jelent meg, ebből egy hét alatt már csak kétszáz példány maradt meg. A Bach-korszak cenzúrája miatt a fordításból kimaradtak azok az utalások,
amelyek a rabszolgák harcát a szabadság elnyeréséért a magyar szabadságharccal
állították párhuzamba.” (Wikipedia)
„Én nem hiszem, hogy az
alkotmányos szabadságra nevelni, azaz falusi iskolákban nevelni lehetne. Én
egészen ellenkezően azt hiszem, hogy épen az alkotmányos szabadság maga az,
melly a’ népet nevelni képes.” (Levél Apponyi Györgyhöz, Első rész)
„Közmíveltség közintézetek nélkül, erős és boldog államlét
közfelvilágosodás nélkül nem lehet […] A színházak pedig a közmíveltség
terjedésének legsikeresb eszközei; de céljuknak csak úgy felelnek meg, ha létök
szilárd alapokon nyugszik, melyek nem egyebek, mint az érdekelt nemzet azok
iránti erős és mély rokonszenve, s emellett elegendő tőke-alap.”
(Mikó Imre: Felszólítás a
Kolozsvárt létező erdélyi nemzeti színház jövőjének biztosítása ügyében.)
„A kolozsváriFarkas utcai színház (gyakran Farkas utcai kőszínház néven említik) az első
magyarországi színházépület volt. A közadakozásból épült színház a magyar nyelv
és művelődés ügyét szolgálta 1821 és 1906 között. …A legnagyobb adományozók
gróf Teleki Ferenc és
Lajos, báró Wesselényi Miklós
és báró Bánffi József, utóbb báró Thoroczkai József voltak.
Története során folyamatosan anyagi nehézségekkel küzdött,
amelyeken Mikó Imre
erőfeszítéseinek eredményeképpen sikerült időlegesen felülkerekedni. A magyar operajátszás
történetében is úttörő szerepet játszó színház 1887–1896 között élte meg
fénykorát, amikor Ditrói Mór vezetésével magyar ciklust,
Csiky Gergely-, Jókai- és Shakespeare-ciklust mutattak be. Az intézmény
1906-ban a Hunyadi tériúj épületbe
költözött át, az épületet az 1930-as években lebontották. A helyén épült Egyetemiek Háza
falán 2002 óta emléktábla örökíti meg.”
Az Erdélyi Múzeum a kolozsvári
színház megnyitójára írt ki drámapályázatot 1814-ben, erre küldte be a Bánk bánt Katona József. A bíráló
bizottság azonban nem talált megfelelő darabot, ezért a pályadíjat ki sem
osztották, a Bánk bánt meg sem
említették, de megdicsérték a matematikus Bolyai Farkas művét. Végül egy német
szerző Zrínyi c. darabjával nyitották
meg a színházat. (VJ)