Videóriport erős idegzetűeknek…a riporter az egyetemre tartó hallgatókat kapja el egy-egy általános műveltségi kérdésre…egyetemistáink néznek nagyot, miért is kellene tudniuk, hogy milyen feszültséggel működik a magyar áramszolgáltatás … Bölcsész lévén, talán nem is sápadok el azon, hogy ezt nem tudják, de azért fél perc múlva mosolygok, hogy ja, hát persze…de addigra már elhangzott a kérdés, amit csak félig csípek el, a tétova visszakérdezésből sejtem, hogy mi volt. „Csehország… melyik tenger partján …?” Elmereng, zavartan les ide-oda, aztán még nagyobb zavarában eltakarja kezével a kamerát. Nem kapok levegőt…Olvasom a kommenteket…”Hol voltak ezek az általános iskolában?…a gimnáziumban?”
Nos, testvéreim a tohuvávohuban…először is: nem „ezek”, hanem „ők”…és ott voltak…és felvették őket az egyetemre…
Gyakorló tanár vagyok, naponta ér kultúrsokk…a gyerek, aki igenis érti az Antigoné morális konfliktusát, mondom: igenis érti, s amit mond, nekem már csak át kell tennem irodalmi nyelvre, egy óra múlva nem tud megkülönböztetni egy főnevet az igétől, egy egyszerű bővített mondat szavaira ( ki sem ejtem a számon, hogy mondatrész) nem tudja feltenni a helyes kérdést: kit? mikor? hogyan?…türelmesen elmagyarázom, hogy ez nemcsak nyelvtan, de logika és gondolkodás, amire minden tantárgyból szükség van stb stb …ezt elfogadja, azután képtelen megtanulni…már nem reagálok az idegen nyelv szakosok döbbenetére (én is az vagyok), hogy nem értik magyarul sem a „névmás” szót…hanem évek óta töröm a fejem, mit, hogyan kellene…talán ezek már elhagyandók?…Nem tudom a választ, a puszta „hagyomány” érv nem elégít ki…
Beszélgetünk…gyerekek mosolygósak, civilizáltak, többségük elég artikuláltan beszél, zongorázik, fuvolázik, sportol, mutatja projektmunkáját, versenyeken szerzett okleveleiket veszik elő büszkén, aztán valahogy megkérdezem: Budapesten kívül hol járt még az országban…, mondja, hogy látta a Parlamentet, amikor kocsival elmentek előtte, megismétlem, hogy Budapesten kívül, de ez már a sokadik gyerek, akinél próbálkozom, mondja, hogy ja, a várat is látta, a következő Csehországban (!) is járt Budapesten kívül, visszaterelem Magyarországra, ja, igen a Bazilika előtti vásárra el szoktak menni. Nem, mondja a következő, csak egynapos kirándulásokon voltak, a Természettudományi Múzeumban, de végül csak kimozdulunk Pestről, mert a nagyszülők vidéken laknak, oda el szoktak menni, igaz, az észak-keleti várost Délre teszi…és igen, a többség volt Egerben és őszintén bevallja, utálta az Egri csillagokat, s ha nem akad be ez a kérdés, akkor nagyon kellemesen elbeszélgetünk a mágiáról, elmeséli, hogy négyéves koráig mesén élt (gondolatban fejet hajtok a szülő előtt), mondjuk, ha választani kellene, akkor Kirké lenne, mert végül jó útra tért…rémülten lapozok az agyamban…közben a következő a fantasyról mesél, amit nem olvasott, én sem, de azért vagyok magyartanár, hogy egy fél kérdéssel lebuktassam, hogy még a filmet sem, de nem baj, csak 14 éves, majd megérik…
És mind fel van öltözve rendesen, nincs egyetlen nyegle sem…kellemes újdonság…
Testvéreim a tohuvávohuban…Hol voltak?…ott voltak…és mi is ott voltunk…a Parlament mellett elsuhanó autóban…a nyelvtanórán…a földrajzórán…a számonkért hazaszeretetben…külföldön, mert mi tudjuk, milyen az, amikor nem lehet, ezért beültünk Európa összes mekijébe, ne aggódj, megnéztük Lizát is a Louvre-ban…és színházban voltak…ahol persze nem, de tudják, hogy azt illik mondani…
Iványi Gábor 2023. májusában az Esély Közösség által adományozott Európai Hazafi Díj átadásán
Családja
Pedagóguscsalád 11 gyermekéből másodikként született. Édesapja Iványi Tibor lelkész, édesanyja Sinka Magdolna pedagógus, költő. Nős, hat gyermeke és kilenc unokája van.
1974-ben a SZET lelkészképzőjéből (egyház)politikai okokból fegyelmi eljárás útján kizárták. Egy évre rá, 1975-ben eltávolították a Metodista Egyházból. 1977-ben egyesületi joggal való visszaélés címén felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Még abban az évben az illegális Beszélő egyik alapító szerkesztője, és a Nyitott Ajtó illegális egyházi folyóirat alapítója. Az 1979-ben létrejött SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja, majd 1981-ben alapító lelkésze volt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Ma az egyház elnöke és békásmegyeri egyházközségének (Megbékélés Háza Templom) templomépítő parókusa. 1987-től a Wesley János Lelkészképző Főiskola megbízott igazgatója, majd főigazgatója, ma határozatlan időre rektora. Ugyanebben az évben jött létre az Élet és Világosság egyházi lap, melynek alapító szerkesztője, és azóta rovatvezetője. A nemzetközi tudományos életben a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektoraként a Council for Christian Colleges and Universities (CCCU) valamint az Association of Free Methodist Educational Institutions (AFMEI) tagja.
Szepes vármegyeiszász családban született, eredeti neve Johann Hunsdorfer. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben járt egyetemre. 1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosztották és börtönbe zárták. Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, így például szerkesztette Greguss Ágosttal a Család Lapját; míg 1866-ban Pálffy Móric felszólítására a királyi József műegyetem tanára lett; 1870-ben a Pesti Egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy buzgalommal töltött be. Időközben többször utazott külföldön, a magyar kormány küldötteként részt vett a Hágában, Szentpéterváron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kongresszusokon, valamint a világkiállításokon is.
Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián, a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselő-testületben. Nagy érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több érdemrendet kapott s a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma, melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden körben vezéralaknak tartották.
Ezenkívül írt számos tankönyvet, röpiratot, valamint szerkesztette Keleti Károllyal az Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai közleményeit. Ő bocsátotta közzé és adta ki németül is Magyar Lászlóafrikai útleírásait, akit az utazásai alatt folyton támogatott és buzdított.
Végső nyugalomra a Németvölgyi temetőben lévő családi sírboltba helyezték, amelyet folyamatosan koszorúztak a Hunfalvy János felsőkereskedelmi iskola diákjai. Az 1960-as évek elején az akkor Kerepesi úti temetőbe a 9/2. és a 34/2. számú parcellába átkerült néhány sír a Németvölgyi temetőből, így a Hunfalvy család sírja is.
Ez nem közlésvágy, ezt most összetévesztjük valamivel. Látod, ez a mondat is épp csak kiáll belőlem, zavar, mindenbe beleakad, bármerre fordulok: mint egy eldolgozatlan varrat kilógó damilja. Csak ezért mondom ezt is, a zavarás miatt, hogy ma valahogy semmi sem elég fontos: még ez a közös, régóta eltervezett délután sem. Kerülöm a tekinteted, nehogy észrevedd. Félek, az unalom egyszer úgy vet majd szét, mint egybeöntött, lélegezni képtelen aszfaltot a hőtágulás: hagynom kell magamon helyenként réseket. Mert ma már mindenhez késő van. A meghittséghez például nagyon. Pedig elméletileg minden adott. Villog a tv, a levegő sűrű és édeskés, a nyitott ablakon át érezni a szomszédos akácfák émelyítő spermaszagát. Látod, a falakon kívülre költözött belőlem minden testiség., és mégis: egyedül te jársz a gondolataimban, meg az az akácokkal keretezett udvar, egy kitalált tér ebben a sebként öntisztuló szövegben.
2016-ban Örkény István drámaírói ösztöndíjat kapott. 2017-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült. 2017-ben megjelent harmadik, Roncs szélárnyékban című verseskötete a Jelenkornál. 2017-ben neki ítélték a Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat, melynek köszönhetően 2018 nyarán egy hónapot töltött a berlini Literarisches Colloquium Berlinben. 2018-ban Je suis Amphitryon című drámájáért, mely szintén a Jelenkornál jelent meg, Szép Ernő-különdíjban részesült. 2018-ban Iphigeneia továbblép című szövegével harmadik helyezést ért el az Alföld folyóirat Határ-pályázatán. 2019-ben meghívást kapott Rotterdamba, Európa legnagyobb költészeti fesztiváljára, a Poetry International-ra. 2020 januárjában ösztöndíjas volt Stuttgartban, a Schloss Solitude-ben. 2012-től fennállásáig (2019) a József Attila Kör tagja. Verseit angol, német és román nyelvre fordították le.
2014-ben a KrétakörKorrupció című előadásához írt dalszövegeket, amit Gulyás Márton rendezésében mutattak be. Ugyanebben az évben szintén a KrétakörA párt című előadásához fordított dalszövegeket, amit Schilling Árpád rendezésében mutattak be. 2014-ben operalibrettót fordított Astor PiazzolaMaria de Buenos Aires című művéből készült A nagyvárosok Máriája című előadáshoz, melyet a Katona József Színház Sufnijában mutattak be Láng Annamária főszereplésével Rába Roland rendezésében. 2014-ben dramaturgként működött közre a Tünet EgyüttesVoyager 3 – Mission is possible című előadásában, amit a Jurányi Közösségi Házban mutattak be Szabó Réka rendezésében.
2015-ben a Hair című musical dalait fordította a Mohácsi János és Mohácsi István Belvárosi Színházban rendezett előadásához. Ugyanebben az évben dalszövegeket írt a Krétakör A harag napja című előadásához, amelyet Schilling Árpád rendezett. 2016-ban William ShakespeareAhogy tetszik című drámáját dolgozta át Nádasdy Ádám fordítása alapján, amit Kovács D. Dániel rendezésében mutattak be a Katona József Színház Kamrájában.
2017-ben Ascher Tamás rendezésében a Katona József Színház nagy színpadán mutatták be Moliére A nők iskolája című vígjátékából készített színpadi átiratát. 2017-ben a Vígszínházban szintén Kovács D. Dániel rendezésében mutatták be az eredetileg Nádasdy Ádám által fordított és az előadás kedvéért Fekete Ádámmal közösen átdolgozott Szentivánéji álom-átiratát. 2017-ben a Budapesti Operett Színházban librettót írt a Csárdáskirálynő Broadway-verziójához, a Riviera Girlhöz, melyet Kerényi Miklós Gábor rendezett. Ugyanebben az évben az Operettben Szenteczki Zita rendezésében bemutatták a Lázár Ervin regénye alapján készült Szegény Dzsoni és Árnika című zenés darabot, melynek a dalszövegeit írta.
2017-ben ismét a Vígszínházban dolgozott, ahol Georges Feydeau Egy éj a Paradicsomban című darabját Mátrai Eszter Diánával közösen dolgozták át Michal Dočekal rendező előadásához. 2017-ben a Vígszínház Pesti Színházában közreműködött a Rudolf Péter rendezte Shakespeare-dráma, a Lóvátett lovagok előadásszövegének elkészítésében. 2017-ben a K2 társulatával New Yorkba utazott, hogy interjúkat készítsen az ’56-os forradalom idején Amerikába emigrált magyarokkal, mely anyagból aztán 2017-ben a Szkéné színpadán, Benkó Bence és Fábián Péter rendezésében Holdkő címmel mutatták be dokumentarista színdarabját.
2018-ban a Radnóti Színház felkérésére szövegíróként dolgozott az Andrei Şerban rendezte III. Richárdban, mely alakításért 2018-ban, a 39. Kritikusdíj-átadón Alföldi Róbert kapta a legjobb férfi főszereplő díját. 2018-ban Fehér Balázs Benővel és Bíró Bencével a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház számára készítették el, Georges Feydeau A hülyéje című drámája alapján, A balek című előadást. 2018-ban Székely Kriszta rendezésében, Szabó-Székely Árminnal együttműködve Homérosz Odüsszeiája alapján megírták az Ithaka című előadás színpadi szövegkönyvét. 2018-ban a budapesti Trafó színpadán Geréb Zsófia rendezésében és Varga Zsófia dramaturg közreműködésével bemutatták önálló drámáját, a Je suis Amphitryont. 2018-ban két előadás létrehozásában is közreműködött az Operett Színházban, ahol Szenteczki Zita felkérésére dalszövegeket írt Maurice Maeterlinck A kék madár című drámájához, valamint angolról magyarra fordította a Béres Attila rendezte Carousel librettóját.
2019-ben dramaturgként dolgozott Szabó Kimmel Tamás Széttépve című önálló estjén, melyet Novák Eszter rendezett a Belvárosi Színházban. Ezt követően állandó zenésztársával, Ratkóczi Hubával dalokat írtak a Magács László által rendezett Tizenkét szék című előadáshoz. 2019 szeptemberében az Örkény Színházban, Bodó Viktor rendezésében bemutatták A Kertész utcai Shaxpeare-mosót, melynek a szövegkönyvét készítette.
Zenei pályafutása több, mint húsz évet ölel fel. 1996-ban Süveg Márkkal (Saiid) megalapította az Akkezdet Phiai együttest. Első lemezük 2004-ben jelent meg Akkezdet címmel a WacuumAirs független lemezkiadó gondozásában, amely bekerült a 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe. A második duplalemez hat évvel később, 2010-ben jelent meg Kottazűr címmel a DDK gondozásában. 2016-ban az Akkezdet Phiai a VIVA TV által szervezett Magyarország Legjobb Rapperei szavazáson az első helyen végzett. 2016-ban trAnzKaPHka: kastély címmel önálló, hat számos szólólemezt jelentetett meg.
aki élt és gondolkodott, az embert lelkében mélyen megveti; maszkot ölt, mert se maga, se más már meg nem lepi. De nem tanácsos soká tartozni a maszkabálhoz: MERT lejárt bánat a ki nem nőtt romantikus század, MERT elmúlt a huszadik, s lám hátba támad eltűnt idők rendezetlen gondja, MERT parcellázni jártunk a Holdra, míg nyomorra milliók születtek, s lágert járattak bűnbakokkal megváltott lúzereknek,
MERT a krisztológia drága.
Íme a kor „statáriális igazsága”, Anyeginek és Pecsorinok zónája, hol néha feltűnnek turisták, stalkerek, MERT Vergiliust fogadnak, kiknek izgalmasabb valóságnál a tükre, s MERT a lúzerek Napóleont üzennek saját vesztükre, MERT Puskin hasba löveti magát, MERT Hamvas inkább kiszáll a körből, ki éri meg, mi lesz az elvesztett időből, Ez hát a sors, és nincs vég semmiben, a Zeitgeist gyilkol ─ mégiscsak azt hiszem.
