Vass Judit oldala Posts

július 4, 2020 / Vers

VASS JUDIT

LEVITÁCIÓK

G.K.-nak





És velünk lebeg

a tér is.





Irigyli tudásunk:

árnyunk fölé

lobbanásunk

a légre.





Betonba kövült

gyökerek

húznának vissza

a semmiértbe.





És megkapaszkodunk

a lég finom üvegére,

hol arcunkat táncolja

a fény éjsötétje.

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

VÉNY NÉLKÜL

A tanárságra nincs recept. Vagy arra születtél: magyarul kiskorod óta nevelési kényszered van, vagy nem. Vagy kiderül időben, vagy nem. Itt van például az öcsém: született tanár, de a sors máshova sodorta – tehát fiatalabb kollégáit neveli egy más terepen, és tanul idősebb bölcsektől mindhalálig. Pályatévesztett. Helyette sok, „gyerek közelébe nem engedném” figura gyötri magát és a nebulót a pályán, ahová vény nélkül léphetsz, ha érted, amire gondolok.

Idén leérettségizett az utolsó osztályom. Igaz, van még 2-3 évem, de osztályfőnök már nem leszek – nem is akarok. Tudni kell időben abbahagyni, mielőtt nevetség tárgya lennél. Mielőtt végképp elnagymamásodnál. (Most hosszan írhatnék arról, milyen tragédia, hogy a szakma elnőiesedett.)

Érettségiző osztályaimtól kétszer kaptam emlékbe nádpálcát. Nevettem, és fájt, hiszen magamat mindig a „szeretet és szigor” liberális archetípusának tartottam. Hangot fel nem emel, meg nem aláz, megbocsát és emberséges – a tanár is ember, de nem az a dolga. A gyerekek isteni attribútumokat várnak el tőled, ne áltasd magad.

Nekem a tanárság sosem volt stand-up comedy, tűzijáték. Mivel autodidakta vagyok, megtanultam, hogy igazi tudáshoz csak vér-verejték útján jut az ember. Nem hiszek a hókuszpókuszban. A digitalizáció sokban megkönnyíti a tanár munkáját, de nem rövidíti le a tanulás folyamatát. A diák kimarad a látványosság mögötti sziszifuszi munkából, azt hiszi, hókusz és máris pókusz. Elég megnézni a ppt-ket vagy preziket, amiket készítenek. Nincs mögötte a klasszikus filológusi, értő kutatás. (Jól értsd, ez nagy baj. Rendszeresen felfedezik a melegvizet. Humán területen. Reáltárgyakból jobban állunk.)

Irodalomtanár vagyok, tehát műveket elemzek. A diákok többsége ezt alkímiának tekinti. Ha megkérdezem, miért hisznek egy orvosnak, egy magyartanárnak miért nem, fennakadunk a „szakember” fogalmán. Egyszer, mikor egy Babits-vers kapcsán bődületes marhaságot védtek velem szemben, a következő órára becepeltem a Babitsról szóló tanulmányok egy részét – fél métert tett ki – mondván, nem csak a Babits Összest olvastam, hanem ezeket is, meg amit nem hoztam be. Néztek.

Nézünk. Az ifjabb generációk hüvelykujjában ott az újkor applikációja. Ők mesélik el, mit tudok velük varázsolni – megtanulom.

És azután töröm a fejem digitalizált fejtörőkön, hogy az agyuk ne legyen szobordöntögető, elvakult jelen, hanem a múlt tapasztalataival barázdált, élhető jövő. Agy. Vény nélkül.

július 4, 2020 / Vers

VASS JUDIT

ET LABORA





azt hittem

rétest sütök

vagy csókolózom

Yorkban

vagy  megdöbbenek

jé anyám vihogott

a szemináriumban

míg zengett az ének

és rémlik

hogy hódolni kellett

Árpád vérének

vagy Trianonban

köpni egy jó nagyot

és azt hittem

végül is itt vagyok

ettem satöbbi

ami kell

még nevem is volt

amit helyesen írtak

anyám szerb volt

vagy horvát

apám egészen magyar

vagy a fene se tudja

de néha szép volt az  igaz

és én Viszockijjal

kergettem sírba

a szomszédokat

egyszóval

azt hittem bejglit sütök

de egy tót suhanc

kipurcant Segesvárott

ezért nem lehetett

akárhogy

csak úgy pacsázni

bele a Balatonba

mert mindig belepofázott

most is

beledumál a csattanóba

hej barátim

hol labora

kollaborálok

július 4, 2020 / Uncategorized

VASS JUDIT

ELMONDANÁM

ezt, ha nem unnád…

talán emlékszel,

együtt voltunk, és ezt tudták,

hogy együtt vagyunk

mindannyian,

kiknek emberhez méltó

gondja van.

S talán emlékszel,

intettelek:

lassan a testtel, itt nincsenek

se mi, se ők.

Ezek itt közös temetők,

mint Fehérvárott

a királyi csontok halma,

összekuszálva

híg-és mélymagyarja,

s körülállva mi,

mai magyarok.





Én kávézni akarok,

elszívni ötven cigarettát,

s nevetni magunkon,

akik tudták,

hisz értették Madáchot

17 évesen.





Csak nézlek,

s hívnálak szívesen,

de értened kell:

nálunk ma sem térdepel

profán ikon előtt az elme,

s talán félsz, még híre kelne,

hogy itt jártál nálunk,

velünk…





látod, a névmás kibékül…

mellesleg:

tejjel vagy a nélkül?

július 4, 2020 / Vers

VASS JUDIT

FANYAR

mementó,

fakó és feslett,

mert jobban őrzi színét

minden lét fonákja.

Vagy láttatik ekképp,

s csak játszik velünk

a dolgok viseltes ideája.

július 4, 2020 / Évfordulók

APÁCZAI CSERE JÁNOS

„Állj inkább, mint ülj, fuss, mint menj: soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd. …Az tudománynak gyökere keserű, gyümölcse penig gyönyörűséges…Valahol ez földön nehéz dolgokat hallasz, ott teremj.” APÁCZAI CSERE JÁNOS: MAGYAR LOGIKÁCSKA (1654)

“Fejérvárott adják kezébe a poetica classist… Ő azért maga foga astronómiát, geographiát kezd tanítani…phylosophus carthesianus volt…de nagy baja volt Apáczainak ez is: hogy mathematicum instrumentumokra szert nem tehettünk…Apáczait azután nem láttam, mert az Isten ebből az ostoba háládatlan magyar világból, mely őreá méltatlan volt, kivette…

(BETHLEN MIKLÓS: ÉLETE LEÍRÁSA MAGÁTÓL)

ÁPRILY LAJOS: TAVASZ A HÁZSONGÁRDI TEMETŐBEN

(részlet)

„Ha jött a harcok lázadó sötétje,

fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.

S a dallamot karral kisérve halkan,

napsugaras nyugat dalolt a dalban

hol a sötétség tenger-árja ellen

ragyogó gátat épített a szellem. „

https://en.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nos_Ap%C3%A1czai_Csere

július 4, 2020 / Évfordulók

KAFFKA MARGIT
ÍRÓ, KÖLTŐ
1880. JÚNIUS 10.
Wikipedia szerkesztve

Nagykároly, 1880. június 10.– Budapest, 1918. december 1. Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját.
Apja, Kaffka Gyula főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. 1880. június 15-én keresztelték. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az ERZSÉBET NŐISKOLÁBAN polgári iskolai TANÁRI OKLEVELET SZERZETT. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel és Balázs Bélával is.
1905-ben ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. A következő évben született meg gyermekük, László, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914-ben Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz, Balázs Béla testvéréhez. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt.
1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.
Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált.

MŰVEI
• Levelek a zárdából (naplóregény, 1904)
• Utolszor a lyrán (verskötet, 1912)
• Süppedő talajon (elbeszéléskötet, 1912)
• Színek és évek (regény, 1912)
• Mária évei (regény, 1913)
• Hangyaboly (regény, 1917)
• Az élet útján (verskötet, 1918)
• A révnél (elbeszéléskötet, 1918) (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaffka_Margit

július 4, 2020 / Vers

VASS JUDIT

A SZÍNÉSZ

verdesett,
szinte kétségbeesve.


Egy pillanatra csak,

hogy magához kösse
az álmos publikumot.

Úgy tetszett, 
mindent tudott,
s elhagyta minden.


A csendölő gesztusok,
az ajtókilincsen 
felejtett ujjak idegjátéka,
a leejtett hang, a néha
félbehalkított mondatok
kopogva döngtek vissza

a fényfüggönyön onnan.


Lidérces kopogás
a sminkelt unalomban.

Érzed,
és meg nem magyarázod.
Belőle, vagy belőlünk hiányzott
valami tegnap este.


Talán csak

a rész nem osztható egésze.

Vagy csak
az istenek untak ránk,
s a mágiának vége.

július 4, 2020 / Vers

VASS JUDIT

EGYSZER CSAK

elhiszünk egy mondatot.

A szabad gondolat is

csak választott dogma.





A féktelen folyamatokra

hidakat ível a kényszer,

hogy győzze az áradást,

míg innen a túlra lépdel.

július 4, 2020 / Évfordulók

AUER LIPÓT,

világhírű hegedűművész, karmester

1845. június 7.

Leopold von Auer (Veszprém, 1845. június 7. – Loschwitz (ma Drezda része), 1930. július 15.) világhírű magyar hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző. A világ zenei életének meghatározó alakja, zenei témájú könyvek szerzője, hegedűiskoláját ma is használják. Több zeneművet dedikáltak számára, például Csajkovszkij és Glazunov is neki ajánlotta hegedűversenyét. Néhány saját szerzemény és számos átirat mellett gyakorlatilag az összes nagy hegedűversenyhez írt kadenciát.

Első zenetanára szülővárosában, Veszprémben Liedl Lipót volt, majd 1853 és 1856 között Budapesten és Bécsben tanult. Tizenhárom éves korában kapott diplomát, de igazi művésszé Joachim József keze alatt vált.

A magyar muzsikust kinevezték a Szentpétervári Konzervatórium tanárának, pár évtized alatt a cár udvari szólóhegedűsévé emelkedett és orosz nemesi rangot kapott. Oroszország mellett – hegedűsként és karmesterként – nagy sikereket aratott Európa több országában, később az Amerikai Egyesült Államokban is. Ezeken az eseményeken ismerte meg Európa vezető művészeit, politikusait (Pauline Viardot-Garcia, Ivan Turgenyev, Charles Gounod, Benjamin Disraeli, a későbbi VII. Eduárd brit király, Napoléon Eugène és mások)

Híres zeneszerzők (Csajkovszkij, Glazunov) ajánlották neki műveiket.

Kiemelkedő mind művészi, mind pedagógusi tevékenysége. Zenei karrierjének csúcsán országok és uralkodók versengtek, hogy hallhassák játékát.

Zenepedagógusként a hegedűjáték oktatásában alkotott maradandót, korának leghíresebb hegedűtanáraként tartják számon.

Ő volt az „orosz hegedűiskola” megalapozója, nevéhez kötik az úgynevezett pétervári vonófogást. Csak Oroszországban több mint 300 kiváló hegedűs került ki iskolájából, köztük több világhírű szólista is, például Mischa Elman, Jasha Heifetz és Nathan Milstein. (Érdekesség: Heller Ágnes, filozófus Auer Lipót leszármazottja) (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Auer_Lip%C3%B3t