„Közmíveltség közintézetek nélkül, erős és boldog államlét közfelvilágosodás nélkül nem lehet […] A színházak pedig a közmíveltség terjedésének legsikeresb eszközei; de céljuknak csak úgy felelnek meg, ha létök szilárd alapokon nyugszik, melyek nem egyebek, mint az érdekelt nemzet azok iránti erős és mély rokonszenve, s emellett elegendő tőke-alap.”
(Mikó Imre: Felszólítás a Kolozsvárt létező erdélyi nemzeti színház jövőjének biztosítása ügyében.)
„A kolozsvári Farkas utcai színház (gyakran Farkas utcai kőszínház néven említik) az első magyarországi színházépület volt. A közadakozásból épült színház a magyar nyelv és művelődés ügyét szolgálta 1821 és 1906 között. …A legnagyobb adományozók gróf Teleki Ferenc és Lajos, báró Wesselényi Miklós és báró Bánffi József, utóbb báró Thoroczkai József voltak.
Története során folyamatosan anyagi nehézségekkel küzdött, amelyeken Mikó Imre erőfeszítéseinek eredményeképpen sikerült időlegesen felülkerekedni. A magyar operajátszás történetében is úttörő szerepet játszó színház 1887–1896 között élte meg fénykorát, amikor Ditrói Mór vezetésével magyar ciklust, Csiky Gergely-, Jókai- és Shakespeare-ciklust mutattak be. Az intézmény 1906-ban a Hunyadi téri új épületbe költözött át, az épületet az 1930-as években lebontották. A helyén épült Egyetemiek Háza falán 2002 óta emléktábla örökíti meg.”
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Farkas_utcai_sz%C3%ADnh%C3%A1z
Az Erdélyi Múzeum a kolozsvári színház megnyitójára írt ki drámapályázatot 1814-ben, erre küldte be a Bánk bánt Katona József. A bíráló bizottság azonban nem talált megfelelő darabot, ezért a pályadíjat ki sem osztották, a Bánk bánt meg sem említették, de megdicsérték a matematikus Bolyai Farkas művét. Végül egy német szerző Zrínyi c. darabjával nyitották meg a színházat. (VJ)
Be First to Comment