IRINYI JÓZSEF

„1842-ben bejárta Németországot, járt Franciaországban és Londonban is. 1843-ban tért haza. Úti élményeiről írt munkáját a magyar cenzúra nem engedte megjelentetni, ezért azt 1846-ban Halléban nyomtatták ki. Az irodalomtörténészek ezt a munkát tartják a reformkor legkiemelkedőbb útleírásának…

1844-ben a Pesti Hírlap munkatársa, a külföldi hírek rovatát szerkesztette 1848-ig. Más lapokba is dolgozott, az Életképekbe írt karcolatokat és színházi kritikákat. Kétszer párbajozott, egyik alkalommal a Budapesti Híradó szerkesztőjével. Az 1848-as pesti forradalomban tagja annak a választmánynak, amelyik követelte a Helytartótanácstól a cenzúra eltörlését, Táncsics Mihály szabadon engedését. Ő javasolta, hogy követeléseiket foglalják össze pontokba. Ez volt a 12 pont…

1848. október 8-án a kormány követségi tanácsosként Párizsba küldte a magyar érdekek képviseletére. Az 1849. április 14-én elfogadott függetlenségi nyilatkozat híre után idegen névre szóló útlevéllel hazatért, és még részt vett két debreceni ülésen. A szabadságharc bukása után külföldre akart menekülni, de Grazban elfogták. Pestre, az Újépületbe hozták, majd több havi fogság után halálra ítélték. Haynau megkegyelmezett neki. A visszavonult Irinyi ettől kezdve haláláig a szépirodalommal foglalkozott…1859. február 20-án délután fél 6 órakor, szívgyulladásban hunyt el, élete 37. évében.

1853-ban lefordította a Tamás bátya kunyhója c. amerikai regényt…„ugyanabban az évben lefordította a Kulcs a Tamás bátya kunyhójához-t is. A korabeli magyar sajtóban már a fordítás megjelenése előtt hírek és kritikák jelentek meg a könyvről. A Hölgyfutár 1853. március 21-i száma szerint a magyar kiadás kétezer példányban jelent meg, ebből egy hét alatt már csak kétszáz példány maradt meg.  A Bach-korszak cenzúrája miatt a fordításból kimaradtak azok az utalások, amelyek a rabszolgák harcát a szabadság elnyeréséért a magyar szabadságharccal állították párhuzamba.” (Wikipedia)

NÉMET-, FRANCZIA-, ÉS ANGOLORSZÁGI UTI JEGYZETEK.

Halle, 1846. Két kötet.

Első rész  Második rész

„Én nem hiszem, hogy az alkotmányos szabadságra nevelni, azaz falusi iskolákban nevelni lehetne. Én egészen ellenkezően azt hiszem, hogy épen az alkotmányos szabadság maga az, melly a’ népet nevelni képes.” (Levél Apponyi Györgyhöz, Első rész)

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Irinyi_J%C3%B3zsef A