EGY MEG NEM ÍRT REGÉNY
ANGYALSTAFÉTA
Z-nek
Egy meg nem írt regény. Csak egy alfabetikus köztes-többes. Hamvas szerint egyszer az életben mindenki találkozik az Angyallal. Szerintem angyalokkal A-tól Z-ig, és „megint elölről”. Azt ugye, nem tudhatom, hogy szárnyuk van-e, esetleg pufók, így többes számban, de humoruk igen. Például egy találkozás után azt mondják:
„Most pedig szépen vissza a hétköznapokba, ne tessék itt lazsálni valami protekcióért! Nem elég, hogy időt szakítunk rád?” Kell is, mert ahogy apám mondotta volt, amikor épp nem Slachta Margitnak nevezett, szóval mondotta: „Olyan vagy, mint Vass mama, kicsi és erőszakos.” „Nincs kegyelem – mondják. Őrző-védő kft az igen, amúgy elég a hülyeségből. Mars észhez térni!” Mert „kemény a menny”, és kemények az angyalok. És persze, szárnyatlanok, mert itt járnak, ugyanabban a sárban, amiből vétettünk.
Szóval, gondolom imádkozniuk kell, vagy ilyesmi, mert valahogy mégiscsak van valamennyi szabad akarat, vagy legalábbis kellene, hiszen a botladozónak is illik csinálni valamit, amire figyelmeztetik, mert ugye, egyébként menthetetlenek vagyunk, állítólag biztosan megválthatatlanok.
Az angyalstaféta extrém sport. Csak nagyon kevesen merik.
Be First to Comment