VOJTINA ÖRÖK
HA
romantikus lennék,
kérdezném, hova tűntek,
de könnyebbre mérem már
súlyát a betűknek,
mert elsüllyednek-felmerülnek
emlékek-álmok-alakok,
míg az égre dörgöm:
vagyok, aki voltam s maradok,
lettem, vagyok, leszem
mindet, az eltűnt mindenem.
Éltem valóban én?
Már nincs fontosabb e sártekén,
csak a többes szám első személy.
Be First to Comment