VASS JUDIT
JÁRTA
ám a szóbeszéd
Baruch így meg úgy
Istent öldököl
de Baruch
meghalt a küszöbön
mert tudta
meg kell lennie
így becsületes
aztán
ezt se azt se
ne menj te
Heidelbergbe
rejtőzz
a lencsék fénye mögé
ad astra
Baruch nem él örökké
miért is mennél
más csillagokra
küszöb ez
a szabadság ára
törvények innen-átja
lencsék sugara fűszálak éle
gyémántok források fénye
nyugalom ez
Be First to Comment