MAÁR GYULA

Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20.) Kossuth– és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Életpályája

Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt.

1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta.

Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá c. társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.

A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék c. legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről, Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.

Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.

Végakarata szerinte felesége, Törőcsik Mari és lánya a hamvait a Sugovica folyóba szórta.^[2]

Színházi munkái

Szerzőként

• Bűn és bűnhődés (1969)
• Viszontlátásra, drága (1972)

Rendezőként

• Pilinszky János: Síremlék (1978)
• Szép Ernő: Patika (1979)
• Hamilton: Gázláng (1983)
• Remenyik Zsigmond: ‘Vén Európa’ Hotel (1984)
• Popplewell: A hölgy fecseg és nyomoz (1985)
• Erkel Ferenc: Hunyadi László (1989)

Filmjei

Rendezőként

• Ablak (1966)
• Skorbut (1967)
• Klösz mester világa (1969)
• Prés (1971, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Végül (1973, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Déryné, hol van? (1975, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Teketória (1976, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1976, forgatókönyvíró is) – tévéfilm
• Színész vagyok – Törőcsik Mari (1977) – tévéfilm
• Viszontlátásra, drága! (1978, forgatókönyvíró is) – tévéfilm
• Bűn és bűnhődés (1980) – tévéfilm, színházi közvetítés
• Álom a színházról (1982)
• Nápolyi mulatságok (1982, forgatókönyvíró is) – tévéfilm
• Lysistrate (1983) – tv-opera
• Felhőjáték (1983, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Micsoda útjaim (1984) – tévéfilm
• Széphistória (1984)
• Ez csak színjáték (1985)
• Lót (1985)
• Első kétszáz évem (1985, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• KZ-oratórium (1986) – tévéfilm, dokumentumfilm
• Moldova György: Malom a pokolban (1987, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Scuderi kisasszony (1986)
• Ördögi kísértetek (1986)
• Az ördög talizmánja (1987) (tévéfilm)
• A Montmartre-i ibolya (1987)
• Én és a kisöcsém (1989) – tv-opera
• Síremlék – Pilinszky János színművének (1989) – tévéfilm
• Búcsú a kommunizmustól (1990) – tévéfilm, dokumentumfilm
• A kommunizmus múmiái (1990) – tévéfilm, dokumentumfilm
• A szkipetárok földjén (1990)
• Hoppá (1993, forgatókönyvíró is) – tévéfilm
• Lement a hold (1993)
• Balkán! Balkán! (1993, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Fejezetek a magyar film történetéből (1995) – tévéfilm, ismeretterjesztő sorozat
• Moszkvai képeslap (1995)
• Törőcsik Mari (1996) – portréfilm
• Esti sugárkoszorú (1997) – tévéfilm, versösszeállítás
• Befordultam a konyhára (1997) – tévéfilm, versösszeállítás
• Törőcsik Mari Cannes-ben (1998) – tévéfilm
• Szilveszter vagy amit akartok (1998)
• Ennyiből ennyi – Erdély, 1990) (2000, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm
• Töredék (2006, forgatókönyvíró is) – nagyjátékfilm

Forgatókönyvíróként

• Harminckét nevem volt (1972)
• Ártatlan gyilkosok (1973)
• Megtörtént bűnügyek (1974)
• Mese habbal (1979)

Színészként

• Macbeth (1982)

Egyéb filmjei

• Sziget a szárazföldön (1969) – rendezőaszisztens
• A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1971) – szaktanácsadó
• Herkulesfürdői emlék (1976) – szaktanácsadó
• Őszi almanach (1984)

Könyvei

• Maár Gyula–Zimre Péter: Sértődött utazás; Szépirodalmi, Bp., 1970
• Gyilkos van a padláson. Egyfelvonásos; in: Bohók és bohócok. Öt új magyar egyfelvonásos; NPI, Bp., 1979 (Színjátszók kiskönyvtára)

Díjai, elismerései

• Mannheimi fesztivál fődíja (1974) Végül
• A filmkritikusok díja (1975)
• Touloni fesztivál: legjobb rendezés díja (1975)
• Újdelhi fesztivál zsűri-különdíja (1984)
• Balázs Béla-díj (1984)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009)
• Kossuth-díj (2010)

Forrás: Wikipedia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ma%C3%A1r_Gyula