KONDOR GUSZTÁV

„Kondor Gusztáv matematikus és csillagász – az Eötvös József Gimnázium elődje, a pesti reáliskola egykori tanára – a XIX. század kiemelkedő, tudósként és oktatóként egyaránt elismert egyénisége volt. Kora ifjúságától mérnöknek, csillagásznak készült, de nem habozott tanulmányait félbeszakítani és a szabadságharc során a harctéren is bizonyítani hazaszeretetét. Bármilyen tudományos területen dolgozott, teljességre törekedett, környezetének megbecsülését vívta ki. Tudósként egész életében a szabadságharcban lerombolt gellérthegyi csillagvizsgáló megvalósításáért küzdött. Kondor Gusztáv melegszívű, jellemes ember volt, oktatóként generációkat tanított és nevelt szakmai ismeretekre és emberségre.

Kondor Gusztáv 1825. augusztus 7-én a bács-bodrog megyei Szántován (ma: Hercegszántó) született. Apja Kondor Ferenc kincstári főerdész. Anyja a francia származású Collin Sarolta, egy Hamburgban élő kereskedő lánya. Az elemi oktatást szülei házában kezdte. Anyjától francia és német nyelvet tanult. A latin nyelvet a bajai és szabadkai gimnáziumi tanulmányai során sajátította el.

Szegeden bölcsészetet tanult, majd 1846-47-ig az apatini kincstári hivatalnál mérnökgyakornokként helyezkedett el. Ezután kezdte meg mérnöki tanulmányait a pesti egyetemen.

1848-tól aktívan részt vesz a szabadságharcban. Először közhonvédként, majd hadnagyi és főhadnagyi rangban különböző csatákban vett részt (Branyiszkó, Kápolna, Verpelét, Hort, Hatvan, Nagy-sarló). Ezután Klapka tábornok alatt Komáromban szolgált. Komáromi tartózkodása alatt a gellérthegyi csillagvizsgáló a harci tevékenységek során megsemmisült, amely felé Kondor egyetemi tanulmányaitól kezdődően titkos reménnyel tekintett. A komáromi kapituláció után a börtöntől megmenekült ugyan, de rendőri zaklatásoknak volt kitéve.

A szabadságharc leverése után folytatta tanulmányait, 1850-ben hites mérnöki oklevelet szerzett, mely gyakorlati mértanra, vízépítészettanra, erőműtanra, gazdászattanra és felső matematikára képesítette.

Egyetemi évei alatt Petzval Ottó matematikai előadásai nagy hatással voltak rá, ez továbbtanulásra serkentette. Csillagászati ösztöndíjat kapott, amellyel két éven át Petzval Ottó, Jedlik Ányos és Mayer Lambert előadásait hallgatta. Tanulmányai közben mérnökjelölteket készíttetett fel.

1852-54 között a bécsi egyetemen csillagászati ösztöndíjasként matematikai, természettudományi és csillagászati tanulmányokat folytatott Littrow Károlynál.

Szorgalmas tevékenysége folytán Littrow marasztalta, de Kondor a megtisztelő ajánlatot nem fogadta el, mert hazavágyott. Abban reménykedett, hogy a szabadságharc alatt megrongált, de helyreállítható gellérthegyi egyetemi csillagászati obszervatóriumban alkalmazást nyer. E reménye azonban nem teljesült, mert a csillagvizsgálót lerombolták, helyén katonai létesítmény épült.

1854-ben először ideiglenes, majd 1855-től rendes tanári állást kap a pesti reáliskolában. A tanári állásokra hetvennél többen pályáztak. A tanártestületnek négy magyar tagja volt: Kondor Gusztáv, Preysz Móricz, Ney Ferencz és Szabóky Adolf. Kondor a matematika tanszék vezetésére kap megbízást, később három évig fizikát és magyar nyelvet is tanított. Az iskola tanára volt egészen 1871-ig.

A reáliskolából való távozása alkalmával tanártársai rendkívül meleg hangú levélben búcsúztatták, Pest városhatósági közgyűlése szintén elismeri az iskolánál töltött 16 évi buzgó és kitűnő szolgálatait. Kondor nem csak oktatott, hanem nevelt is. Művelt és tapintatos bánásmódja miatt a tanuló ifjúság rajongott érte.

1860-ban a Természettudományi Társulat rendes tagja. Ettől kezdődően rendszeresen publikált különböző tudományos lapokban. 1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Akadémiai székét 1863-ban a „déllőkör, különösen mint déllőlátcső használva” c. értekezésével foglalta el. A pesti egyetem Mayer, Petzval Ottó és Jedlik Ányos meleg hangú ajánlására 1863-ban a „szép művészetek és a bölcselet” doktorává avatták.

1862-67 között Pauler Tivadar egyetemi rektor felkérésére, az egyetemi csillagászati obszervatórium megbízásából lakásán kölcsönműszerrel időméréseket végzett és a déljelzés pontosságát ellenőrizte; ez volt ekkoriban Magyarországon az egyedüli „hivatalos” csillagászati munka. 1862-től kezdődően 29 éven át nagy gonddal és pontossággal szerkesztette a Magyar Tudós Társaság (MTA) Almanachjának évről évre gazdagabb tartalommal megjelenő csillagászati naptárát. Kondor Gusztáv 1865-ben a pesti egyetemen csillagász magántanári kinevezést kapott, ahol nagy alapossággal és lelkiismeretességgel kezdte meg asztronómiai előadásait a földrajzi tanszéken. Nem rajta múlott, hogy az obszervatórium nélkül maradt tanszéken nem folyhatott számottevő csillagászati munka.

1866-ban reálgimnáziumi, 1868-69-ben reáliskolai tanterv kidolgozásában vett részt, amiért miniszteri elismerésben részesült. Emellett iskolai tankönyveket írt reáltanodák számára. 1869-71 között Magyarország délnyugati részén a földmágnességgel kapcsolatos megfigyeléseket és méréseket végzett. A mérések csillagászati alapjának kidolgozása mellett számos geográfiai hosszúság-meghatározást is végzett.

1865-ben a németországi Astronomische Gesellschaft nemzetközi csillagász társaság tagjává választották. A 18 országból érkező 156 tag közül 63 volt külföldi, Kondor Gusztávot egyetlen magyarként érte ez a megtiszteltetés. Eötvös József Kondort a kolozsvári egyetem matematikai tanszékére szemelte ki, azonban a miniszter halála e terv megvalósulását meghiúsította. 1871-ben Kondor a bölcsészeti kar elemi mennyiségtan tanszékére kapott kinevezést.

1871-73 között a középiskolai tanárképzőben is közreműködött. 1874-ben a budapesti tanárok a főreáliskolában összegyűltek a középiskolai törvényjavaslat megvitatására, ahol elnökké Kondor Gusztávot választották. 1876-tól a tanítóképesítő vizsgálatokon miniszteri szakbiztosként vett részt. 1880-83 között három éven át a tudományegyetem bölcsészeti karának dékánja volt. Petzval Ottó 1883-ban bekövetkezett halála után a csillagászati tanszék helyettes tanárává nevezték ki. Haláláig mindkét megbízatásának buzgón eleget tett, tanártársai és tanítványai rajongtak érte. 1886-95-ig különböző intézményeknél érettségi vizsgákon miniszteri biztos volt. 1888-tól az állami tanárképző igazgatótanácsának tagja.

1896-ban az egyetemen megalapította a matematikai szemináriumot, melynek haláláig ő volt az igazgatója. Kondor Gusztáv elméleti és tanítói munkássága mellett tevékenyen részt vállalt tudományos társaságok alapításában, így
– a Magyar Mérnök és Építész Egylet,
– a Matematikai és Fizikai társulat, valamint
– a Magyar Iskolaegyesületlétrehozásában.

1897 pünkösdjén hirtelen megbetegedett és egy nagyon súlyos orvosi műtéten esett át. A műtétet követő hosszas betegeskedés következtében szeptember 16-án, Budapesten elhunyt. Ravatalánál legkiválóbb tanítványa, Fröhlich Izidor, valamint utóda, Kövesligethy Radó meleg szavakkal méltatták tevékenységét és nem utolsósorban kiváló tulajdonságát, ember- és főleg diákszeretetét.

A kiváló tudós, a melegszívű, jellemes ember halálával – mely tragikusan az életében meg nem valósult cél, a csillagvizsgáló átadása előtt következett be – nagy veszteség érte a századforduló magyar tudóstársadalmát. Tevékenységével nagyban hozzájárult a XX. századi csillagász és geodéta szakemberek képzéséhez. „

Forrás: Életrajza a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján