Szent Bertalan éjszakája Párizsban: Augusztus 23-áról 24-ére virradó éjszakán Medici Katalin anyakirályné utasítására legyilkolják a Párizsban tartózkodó hugenották nagy részét.Ajánlott olvasmány: ROBERT MERLE: JÓ VÁROSUNK, PÁRIZS
A 16. századi vallásháborúk korában járunk. Franciaország politikai és vallási szempontból is megosztott, az erőszak mindennapos. Tombol a fanatizmus . A királyi család aktuális érdekei szerint használja ki a vallási ellentéteket. Ennek áldozata Coligny is.
„1570-ben a protestánsok ismét átmehettek támadásba: az admirális több katolikus kézen levő várost elfoglalt, így Saint-Étienne-t, majd északra vonult. Arnay-le-Duc mellett győzelmet aratott, és egészen La Charité-sur-Loire városáig jutott. Úgy tűnt, Coligny megállíthatatlanul tör Párizs felé, így IX. Károly engedett. 1570. augusztus 8-án megköttetett a saint-germaini béke.
A békekötés után az admirális megkísérelt visszatérni az udvarba, noha Károly korábban halálra ítéltette, és elkoboztatta vagyonát. 1571-ben jelent meg Párizsban, ahol barátságos fogadtatásban részesült az uralkodó részéről – a katolikus párt azonban nem tűrhette, hogy bármiféle befolyást szerezzen. Coligny így hiába javasolt egy spanyolok elleni támadást a Németalföldön, tervét három alkalommal is elvetették.
1572. augusztus 18-án Coligny jelen volt a két vallási tábor összebékítését szolgáló jeles eseményen, Navarrai Henrik és Valois Margit királyleány menyegzőjén. Augusztus 22-én egy Guise-ekhez tartozó házból rálőttek az admirálisra, aki megsérült. A feltüzelt kedélyek lecsillapítására maga a király látogatott el a betegágyához, igazságtételt ígérve. Ez azonban csak porhintésnek bizonyult, hiszen az udvar döntött a vezető hugenották sorsáról: a királyi hercegek, Navarrai Henrik és Henri de Condé áttérésük fejében megmenekülhettek, de a veszedelmes Coligny-ra halál várt.
Az (1572) augusztus 23-áról augusztus 24-ére virradó éjszakán – SZENT BERTALAN ÉJSZAKÁJA – a királyi gárda rátört a sebesült admirálisra, és háznépével együtt lemészárolták. Holttestét az utcára hajították, később megcsonkítva a Szajnába vetették, fejét bebalzsamozva Rómába küldték. AZ ESET HATÁSÁRA PÁRIZS PAPJAI ÁLTAL FANATIZÁLT KATOLIKUS LAKOSSÁGA AZ ESKÜVŐ MIATT A VÁROSBAN TARTÓZKODÓ HUGENOTTÁKRA VETETTE MAGÁT, ÍGY COLIGNY-T 2000 HITSORSOSA KÖVETTE A HALÁLBA. AZ ORSZÁGSZERTE TOVATERJEDŐ ERŐSZAKHULLÁMBAN TOVÁBBI EZREK PUSZTULTAK EL.
Coligny halálával a hugenotta tábor elvesztette legmarkánsabb vezetőjét. Az elkövetkező néhány évben nem is akadt méltó utódja, de pénz híján a katolikus párt nem intézhetett megsemmisítő csapást a hugenottákra, így az 1570-es évek számos csetepatéja nem hozott végleges eredményt. VÉGÜL NAVARRAI HENRIK ÁLLT A HUGENOTTA TÁBOR ÉLÉRE, AKI KÉSŐBB MEGSZEREZTE AZ ORSZÁG TRÓNJÁT IS, MEGHOZVA A VALLÁSI NYUGALMAT A FRANCIÁKNAK.
1802-ben a Coligny, a jeles hadvezér tiszteletére állították fel a Louvre kápolnáját, mely ma a Rue de Rivoli és a Rue de l’Oratoire sarkán áll, nem messze a múzeumtól. Levelezését 1858-ban adták ki. (Wikipedia)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Bertalan_%C3%A9jszak%C3%A1ja
Be First to Comment