HATVANI ISTVÁN

Hatvani István (Rimaszombat, 1718. november 21. – Debrecen, 1786. november 16.) orvosdoktor, matematikus, bűvész, a debreceni Kollégium tanára. Ifjabb Hatvani István fordító, nagyváradi iskolaigazgató apja.

Hatvani 1738-ban került a Debreceni Református Kollégiumba. Tanulmányait Bázelben folytatta, ahol lelkésszé szentelték. 1748-ban Marburgban orvosi oklevelet szerzett, s ugyanott fizika- és kémiatanulmányokat is végzett. 1749-ben a leideni egyetemre hívták egyetemi tanárnak. Nem vállalta a katedrát, visszatért Debrecenbe. A mértan és bölcsészettan tanára lett. Ő TANÍTOTT ELŐSZÖR VEGYTANT, ÉS HOZATOTT A KOLLÉGIUMBA KÜLFÖLDRŐL FIZIKAI KÍSÉRLETI ESZKÖZÖKET. Szociális gondolkodású és Debrecenért is sokat dolgozó ember volt.

Működése Mária Terézia uralkodásának idejére esik, amikor a protestáns kollégiumoknak sok nehézséget kellett leküzdeniük. A bécsi kormányzat megtiltotta a diákok külföldi tanulmányait, megvonták az anyagi támogatást, sőt a városoknak is megtiltották azt, de még az ősi szokás szerinti adománygyűjtés is tilos lett. A Debreceni Kollégium a mostoha körülmények ellenére szívósan munkálkodott a tudomány érdekében. Több kiemelkedő professzora mellett is nagyon jelentős volt Hatvani István majd négy évtizedes tevékenysége, mellyel hozzájárult a filozófiai, matematikai, fizikai, kémiai, teológiai oktatás színvonalának emeléséhez és mint orvos is ismertté tette nevét.

A fizikát még a 18. században sem tanították Magyarországon önálló tudományként, csak mint a filozófia egy részét. Így tanított Hatvani is. 1757-ben kelt önéletleírásából tudható, hogy előadott filozófiatörténetet, kozmológiát, általános- és kísérleti fizikát, erkölcstant és teológiát. A kísérleti fizikán belül oktatott kémiát, növénytant, állattant, orvosi élettant, földrajzot, a teljes mechanikát és a csillagászat elemeit.

Fennmaradt nyomtatott művei között egy-egy kémiai, és filozófiai értekezés is található. Utóbbiban (címe magyar fordításban: „A szilárdabb filozófia alapelvei”) megtalálhatók, MAGYARORSZÁGON ELŐSZÖR, A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS ELEMEI. A sűrűn alkalmazott fizikai példák alapján pedig megállapítható, hogy ismerte az 1757-ben ismert legkorszerűbb fizikát.

Előadásairól a felhasznált tankönyvek és a fizika szertár kísérleti eszközeinek alapján szerezhetünk ismereteket. Oktatásának vezérfonalát Johann Heinrich Winkler (1703-1770) lipcsei professzor tankönyve képezte, de felhasználta Musschenbroek professzor tanításait is, akinek egyik könyvét még Leydenben megvette, ez ma is a Debreceni Nagykönyvtár féltve őrzött kincse.

A kollégium fizikaszertárának kísérleti eszközei is sokat elárulnak a tananyagról. Debrecenben már Hatvani előtt is vásároltak szemléltető eszközöket, de Ő VETT ELŐSZÖR ELEKTROTECHNIKAI ESZKÖZÖKET. 1748-ban Bécsben vásárolt egy dörzselektromos gépet, ún. „Electrica machinát”, Az 1776-ban Budán beszerzett eszközök: egy „laterna magica”, a vetítőgép őse, egy Franklin-tábla, és egy 1776-ból származó elektrofor. Az elektrofort Alessandro Volta olasz fizikus találta fel egy évvel korábban. Statikus elektromosság előállítására szolgál. Az első berendezés volt a világon, amellyel a villamos megosztás (influencia) gyakorlati alkalmazásával a dörzsgépeknél nagyobb mennyiségű villamos töltést lehetett előállítani.

Kísérletei legendás hírnevet szereztek neki. A bemutatott jelenségek az újdonság erejével hatottak, még a viszonylag tájékozott és felvilágosult közönség előtt is, hiszen korábban ilyeneket nem láthattak. Hatvani az elektrotechnika első döntő jelentőségű felfedezéseinek időszakában működött: Benjamin Franklin 1756-ban megalkotta a villámhárítót, ekkor kezdődtek Luigi Galvani híres békacomb-kísérletei, melyeket Volta felfedezései követtek. Joggal állítható: HATVANI ÁMULATBA EJTETTE HALLGATÓSÁGÁT, EGYÚTTAL A LEGFRISSEBB TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEKKEL ISMERTETTE MEG ŐKET.

Hatvani a kor egyik legfelkészültebb polihisztora volt, aki a tudományok különféle területein hallatta szavát.

Orvosi tevékenysége

Már pályájának kezdetén kezébe vette a kollégium egészségügyének irányítását. Elmondható, hogy AZ ELSŐ ISKOLAORVOS IS VOLT MAGYARORSZÁGON. Csakhamar mint kitűnő orvost ismerte és tisztelte őt nemcsak Debrecen, hanem a hazának és a távol földnek más vidéke is. Kitűnő nemesi családok, mágnások, főkatonatisztek vették igénybe az ő orvosi tanácsát és segélyét; egynémely rendkívül sikeres és meglepő gyógyítása mai napig él a nép ajkán. Mint orvos a debreceni gyógyszertárak főfelügyelője is volt, ezen hivatalát, szükség esetén, tudományos kísérletek tételére is felhasználta.

Csillagászati tevékenysége

Ezek mellett különös előszeretettel tanulmányozta a csillagászatot. Ő volt az, aki 1757-ben Debrecen városának földrajzi fekvését csillagászati szabályok szerint meghatározta; az 1769 augusztusában feltűnt üstökös pályafutását és az 1770. január 18-ai nagyszerű északi fényt a tudomány szempontjából szigorú szakértő figyelemmel kísérte, s észleleteinek eredményét a külföld legjelesebb tudományos folyóirataiban (Museum Helveticum sat.) közrebocsátotta; ez által és más több rendbeli tudományos érdemei által a tudós külföld figyelmét nem csekély mértékben magára, Debrecenre, s annak főiskolájára vonta, annyira, hogy ekkor ANGOL, FRANCIA, OLASZ, SVÁJCI, HOLLAND, NÉMET, SŐT SZENTPÉTERVÁRI TUDÓSOK IS ISMERTÉK HATVANI ÉS A DEBRECENI FŐISKOLA NEVÉT.

Lemondása

Ilyen történelmi előzmények után 1781-ben, a világiak túlnyomó befolyása következtében a debreceni főiskola számára oly tanrendszert adott ki a kerület, amelyről Hatvani úgy vélte, hogy az, többek között, az ő teljes és végső közmegalázását célozza. Ez végkép elkeserítette; néhány évig még folytatta ugyan hivatalát, 1786. február 11-én azonban arról lemondott, és a tanári lakból a maga házába költözött, ahol azon év november 16-án meghalt. Debrecenben a Péterfia úti temetőben temették el, de az utókor nem gondoskodott sírjáról, így ma nem ismerjük, csak véletlenül fennmaradt sírköve látható a Debreceni Nagykönyvtárban. Emléke, és hírneve, máig töretlen, nincs a 18. századi magyar természettudósok között senki, akiről olyan sokat írtak volna, mint a híres-nevezetes Hatvani István debreceni professzorról.

Legendája

Azon ördöngös mondáknak, amelyek Hatvani nevéhez kapcsolódnak és neki a „magyar Faust” nevet szerezték, valódi történeti alapjuk igen kevés lehet. Révész Imre állítása szerint az egész mondacsoportot a szellemdús és élces Kazinczy Sámuel hajdúkerületi főorvos költötte, debreceni diák korában; az sem lehetetlen, hogy a mondák legalább nagy részben a diáksereg örökifjú és tréfás kedélyéből, kifogyhatatlan leleményes fantáziájából veszik eredetüket. HATVANI UGYANIS NÁLUNK AZ ELSŐ VOLT, AKI A FIZIKÁT KÍSÉRLETEKKEL ADTA ELŐ; KITŰNŐ KÍSÉRLETEIVEL PEDIG ANNYIRA HATOTT A KÜLÖNBEN IS ELEVEN KÉPZELŐDÉSŰ, KEDÉLYES FIATALSÁGRA, HOGY EZEK KÉSZEK VOLTAK SZERETETT TANÁRUKAT, MINT MISZTIKUS ALAKOT AZ UTÓKOR ELŐTT IS EMLÉKEZETESSÉ TENNI. A TÖRTÉNETEK ANNYIRA NÉPSZERŰEK VOLTAK, HOGY NÉHÁNYUKAT JÓKAI MÓR IS ÚJRAÍRTA (A MAGYAR FAUST, 1871), DE UGYANEZZEL A CÍMMEL MIKSZÁTH KÁLMÁN IS ÍRT KARCOLATOT RÓLA. ARANY JÁNOS PEDIG BALLADÁS HANGÚ VERSET ÍRT HATVANI EGYIK LEGISMERTEBB MONDÁJÁBÓL.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatvani_Istv%C3%A1n_(orvos)