LAURENCE STERNE

Laurence Sterne 

(Clonmel, Írország, 1713. november 24. – London, Anglia, 1768. március 18.) angol író, lelkész. Legismertebb regényei a The Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman (Tristram Shandy úr élete és gondolatai), és az A Sentimental Journey Through France and Italy of Yorick (Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban); de írt prédikációkat, emlékiratokat, és részt vett a politikai életben is.

Laurence Sterne 1713. november 24-én született az írországi Clonmelben, szülei hét gyermeke közül a legidősebbként (testvérei közül többen nem élték túl csecsemőkorukat). Apja, Roger Sterne zászlós volt a brit hadseregben, ezredét épp fia születésének napján oszlatták fel, az így rossz anyagi helyzetbe kerülő család fél év múlva visszatért az észak-angliai Yorkshire-be.

Sterne életének első évtizede állandó vándorlással telt Angliában és Írországban, mivel apját más és más egységekhez helyezték; egy évnél tovább egyik helyen sem maradhattak. Tízévesen Halifaxban kezdett el iskolába járni, ekkor látta utoljára apját. Húszévesen a cambridge-i Jesus College-ban tanult tovább; dédapja, az egykori yorki érsek kétszer is igazgatója volt az intézménynek a 17. században. Sterne 1737 januárjában szerzett baccalaureátust (Bachelor of Arts), 1740 nyarán pedig megszerezte a Master of Arts fokozatot.

Sterne egyházi pályára szándékozott lépni, 1737 márciusában diakónus, 1738 augusztusában már lelkész. A yorkshire-i Sutton-on-the-Forestben léphetett szolgálatba. 1741-ben elvette Elizabeth Lumleyt. Közeli kapcsolatban állt nagybátyjával, dr. Jacques Sterne-nel, Cleveland főesperesével és a yorki egyház előénekesével, aki meggyőződéses whig volt, és arra biztatta Sterne-t, hogy politikai témájú cikkeket, leveleket írjon (a York Gazeteer című újságban jelentek meg). Miután ezek közül némelyik botrányt okozott, a két férfi eltávolodott egymástól.

A Tristram Shandy első kötete 1759-ben jelent meg. 1767-ig dolgozik a folytatásokon, közben elveszti anyját, gümőkóra súlyosbodik, akárcsak feleségéé. A könyv ismertté és híressé tette, nemcsak Angliában, de a kontinensen is; az év egy részét mindig Londonban tölti, az újabb kötet kiadásának ügyeivel foglalkozik és tisztelői meghívásainak tesz eleget.

A jobbulás reményében 1762-ben Franciaországba utazik egy Torinóba tartó diplomáciai küldöttséggel (ekkoriban dúl a hétéves háború Anglia és Franciaország között). Részben ezen élményeiből születik meg másik ismert műve, az Érzelmes utazás, mely 1768-ban jelent meg. Addigra Sterne egészsége már nagyon megromlott. Kevesebb, mint egy hónappal a könyv kiadása után meghalt.

Művei

Sterne első irodalmi jellegű művei levelek és prédikációk voltak, és megpróbálkozott a politikai szatírával is (swifti mintákat követve): első hosszabb írása a yorki egyház belső ügyeivel foglalkozó A Political Romance (1759; más címen: The History of a Good Warm Watch-Coat). Szintén ebben az évben írhatta a halála után megjelent A Fragment in the Manner of Rabelais című munkát, mely a prédikáció művészetével foglalkozik.

Legismertebb műve a Tristram Shandy úr élete és gondolatai (1759-67, kilenc kötetben, fordította Határ Győző), amely meglehetős hírnevet hozott neki hazájában és Európa más országaiban is. Már a kötetek megjelenésével párhuzamosan elkezdték lefordítani a nagyobb európai nyelvekre, hatása pedig Denis Diderot-tól és a német romantikusoktól napjaink posztmodern irodalmáig terjed.

„A Tristram Shandy legjelentősebb sajátosságát akkor mérhetjük fel, ha összevetjük a korabeli regényekkel. …Fielding köznapi hőse, a megpróbáltatásokon körültekintő értelemmel és kitartással túljutó Tom Jones a tökéletesedésre képes embert példázza. Voltaire Candide-ja – a leibnizi optimizmust egyre-másra megcáfoló szörnyűségek közepette – végül célt és némi megnyugvást talál abban, amit a „műveljük kertünket” jelent.

„A Tristram Shandyben nem kerülhet sor, mint a század, s a következő század regényeiben ember és társadalom mérkőzésére, győzelemre vagy bukásra, mert a lét felmérhetetlenségéhez képest az ember parányi. Sterne a létbe kivetett emberről szól ontológiai regényében. Hinausgeworfenheit – írja le a szót csaknem kétszáz év múlva Heidegger. Ez az állapot nem szükségképpen tragikus. Sterne regénye arról tanúskodik, hogy gyakran hahotára fakaszt vagy elnéző mosolyt kelt. Furcsa – talán ez a legpontosabb jelző rá. Einstein is ezt a szót használta, amikor felkérték, beszéljen a világegyetemről. Furcsa.”

(Dániel Anna: Vesszőparipán imbolygó. http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=1450 )

Kevésbé nagy hatású, de legalább annyira ismert regénye az Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban (fordította Kazinczy Ferenc Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban címen, illetve – az ő fordításának felhasználásával – Határ Győző). A történet elbeszélője a Tristram Shandy egyik szereplője, Yorick.

Vallásos írásai (Sermons, két kötetben) még életében jelentek meg, posztumusz adták ki többkötetes levelezését, a Journal to Eliza című, más műveinél jóval szentimentálisabb és kevésbé humoros leveleit, mely ahhoz a nőhöz szól, akinek élete utolsó éveiben udvarolt. Összességében – s különösen más századbeli írókhoz viszonyítva – Sterne életműve nem túl nagy, de meghatározó jelentőségű az európai irodalomban.

Első magyarítója Verseghy Ferenc volt, a Tristram Shandyből rövid töredék maradt fönt Az én kedves Uram Bátyámnak Sándi Gábor úrnak Élete és Vélekedései, ammint részenkint saját szájából hallottam címmel (lásd Gálos Rezső: Verseghy és a Tristram Shandy). Korai magyarországi hatását Hartvig Gabriella dolgozta föl doktori disszertációjában.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Laurence_Sterne