JOSEPH CONRAD

Joseph Conrad (eredetileg Nałecz nemzetségbeli Józef Teodor Konrad Korzeniowski) (Orosz BirodalomBergyicsev1857december 3. – Egyesült KirályságBishopsbourne (Canterbury mellett), 1924augusztus 3.) lengyel származású angol regényíró.

Életpályája

 

Ifjúi évei

Jozef Teodor Konrad Nalecz Korzeniowski az orosz uralom alatt álló lengyel Berdyczówban született, 1857. december 3-án. Apja a 27 éves Apollo Korzeniowski, anyja a 26 esztendős Ewelina Bobrowska volt. 1862-ben apját Vologdába száműzték, amiért tagja volt a titkos Lengyel Nemzeti Tanácsnak. Családja is vele tartott. Édesanyja egészsége megromlott a száműzetés nehézségei között, 1865. április 6-án meghalt. Ezt követően Conradot nagybátyjához, Tadeusz Bobrowskihoz küldték Kijevbe. Apja 1868-ban térhetett vissza Lembergbe, Conrad itt járt iskolába. Egy évvel később átköltöztek Krakkóba. Conrad a Szent Anna Gimnázium tanulója lett. Apja halála (1869. május 23.) után a következő években Pulman, a helyi egyetem tanulója felügyelte Conrad tanulmányait. 1872-ben nem sikerült megkapnia az osztrák állampolgárságot. Ekkor említette nagybátyjának először, hogy tengerészeti pályára állna. Egy évvel később Pulmannal NémetországbanSvájcban és Olaszországban nyaralt, ekkor pillantotta meg először a tengert Velencében.

Tengerészkarrierje

1874. október 14-én, 16 évesen elhagyta Krakkót, és Marseille-be utazott. A francia tengerészet szolgálatába lépett, és a következő két évben a Mont Blanc nevű hajón teljesített szolgálatot Marseille, Martinique és Le Havre között, majd két éven át (1876–1877) a St-Antoine fedélzetén szolgált a nyugat-indiai szigetvilág területén.

Húszévesen részesedést vásárolt a Tremolino nevű egyárbócos hajóból, amelyen Marseille-ből Spanyolországba csempésztek fegyvereket az ottani felkelőknek. 1878-ban egy szerelmi ügy miatt párbajt vívott az amerikai J. M. K. Blunttal, amely során súlyos mellkasi sérülést szenvedett, de mivel a golyó nem ért létfontosságú szervet, ezért hamarosan felépült. (Egyes források szerint azonban nem párbaj, hanem öngyilkossági kísérlet történt.) Konstantinápolyba utazott egy angol gőzös, a Mavis fedélzetén. Június 18-án lépett először angol földre Lowestoftnál.

1878-tól matrózként dolgozott először Anglia keleti partjai mentén, majd London és Ausztrália között, végül a Földközi-tenger térségében. Két évvel később kereskedelmi hajókon teljesített tisztként szolgálatot (1880: harmadtiszti, 1883: első tiszti, 1886: kapitányi képesítés megszerzése). Bejárta az egész Földet, útjai során járt többek között MadrasbanBombayben , SzingapúrbanJáva és Borneó szigetén, valamint Bangkokban. Kapitányként először 1888–89-ben dolgozott az Otago fedélzetén, a BangkokSydneyMauritiusPort Adelaide útvonalon. 1886. augusztus 19-én megkapta a brit állampolgárságot.

1890-ben belga szolgálatba állt, és a Roi des Belges fedélzetén hajózott a Kongó folyón Belga Kongó területén. (Ez az út adta a vázát A sötétség mélyén című kisregényének.) Köszvény, láz és vérhas gyötörte az út során. 1891-ben a Barr, Moering és Társa cég raktárépületeit kezelte a Temze partján, majd három éven át első tiszt volt a Torrens-en, a PlymouthAdelaideFokvárosSzent IlonaLondon útvonalon. 1893–1894-ben másodtiszt az Adowa fedélzetén, London és Rouen között. 1894. január 14-én, harminchat évesen befejezte tengerész karrierjét, és Angliában telepedett le.

Írói karrierje

1895-ben megjelent az Almayer légvára (Almayer’s Folly) Londonban, mely 1889 és 1895 között a tengeren és a kikötőkben íródott. Ekkor Londonban élt. 1896. március 24-én feleségül vette Jessie George-ot. Bretagne-ba utaztak nászútra. Ebben az évben megjelent A szigetek száműzöttje (An Outcast of the Islands), a következő évben a Narcissus négere (The Nigger of the ‘Narcissus’), majd 1898-ban első elbeszéléskötete Tales of Unrest címmel. 1898-ban, negyvenéves korában megszületett első fia, Borys. Családjával Kentbe költözött. 1899-ben Maurice Hewlett-tel és Sydney Lee-vel megosztva kapta a London Academy 150 guineás díját a Tales of Unrest cimu elbeszélés-kötetért. Sorra jelentek meg művei: 1899: A sötétség mélyén (Heart of Darkness), 1900: Lord Jim, 1902: Tájfun (Typhoon), Ifjúság (Youth), Minden kötél szakad… (The End of the Tether). 1903: „Amy Foster”, „Falk”, „Holnap” (Tomorrow), 1904: Nostromo, 1906: The Mirror of the Sea, 1907: A titkosügynök (The Secret Agent), 1908: A Set of Six. Közben 1905-től rendszeres nyugdíjat kapott William Rothenstein és Edmund Gosse közbenjárásának köszönhetően. Négy hónapig a kontinensen utazgatott. A következő évben két hónapot Franciaországban töltött Montpellierben és megszületett kisebbik fia, John Alexander. 1907-ben Luton mellé költözött, Bedfordshire-be. 1909-ben visszaköltözött Kentbe. 1911-től újabb művei jelentek meg: Nyugati szemmel (Under Western Eyes), 1912: Emlékképek (Some Reminiscences: A Personal Record). Twixt Land and Sea, 1914: Véletlen (Chance). 1915: Within the TidesGyőzelem (Victory).

1914-ben Lengyelországba utazott családjával, és az első világháború kitörése miatt csak Frederic Courtland Penfield, az ausztriai amerikai nagykövet segítségével jutottak vissza Angliába az év novemberében. 1916-ban tengerészeti támaszpontokat látogatott meg az Északi-tengeren a minisztérium meghívására. 1917-ben készült el Az árnyéksáv (The Shadow-Line). A következő években (1917—1920) előszavakat írt összegyűjtött műveihez. Közben elkészült több új műve, 1919: The Arrow of Gold, 1920: The Rescue. Megírta A titkosügynök dramatizált változatát, melyet 1922 novemberében Londonban mutattak be. 1921: Notes on Life and Letters, 1923: The Rover.

1919-ben egy Oswalds nevű házba költözött Bishopsbourne-ben, közel Canterburyhez. 1921-ben Korzikára utazott feleségével. Hatvanhat évesen, 1923. áprilisától júniusig az Egyesült Államokban tett látogatást. Ekkor utazott a tengeren utoljára. Május 10-én felolvasást tartott a Győzelemből New Yorkban, Mrs. Arthur Curtiss James házában. 1924-ben visszautasította a lovagi címet. Augusztus 3-án váratlanul életét vesztette szívinfarktus következtében Bishopsbourne-ben. Canterburyben helyezték végső nyugalomba.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Joseph_Conrad

vjit Written by:

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük