MEGYERI KÁROLY

PETŐFI SÁNDOR

A TINTÁSÜVEG

Vándorszinész korában Megyeri

(Van-e, ki e nevet nem ismeri?)

Körmölgeté, mint más, a színlapot.

Kapott

Ezért

Egyszer vagy öt forintnyi bért,

Amint mondom, vagy öt forintnyi bért.

Először is hát tintáért megyen,

Ha ismét írni kell, hogy majd legyen.

A tintásüveget pedig hová

Dugá?

Bele

Kabátja hátsó zsebibe,

Amint mondom, kabátja zsebibe.

S hogy pénzre tett szert, lett Megyeri víg,

S hazafelé menvén, ugrándozik.

Hiába inti őt Szentpéteri:

„Kari,

Vigyázz!

Kedved majd követendi gyász,

Amint mondom, majd követendi gyász.”

Ugy lett. A sok ugrándozás alatt

Kifolyt a tinta; foltja megmaradt.

Megyeri elbusúl – kedvét szegi

Neki

A folt,

Mivel csak egy kabátja volt,

Amint mondom, csak egy kabátja volt.

Mi több: kabátja épen sárga volt,

És igy annál jobban látszott a folt.

„Eldobnám – szólt – de mással nem birok;”

Ez ok

Miatt

Hordá, mig széjjel nem szakadt,

Amint mondom, mig széjjel nem szakadt.

(Pest, 1844. szeptember.)

Megyeri Károly (született Stand) (Tótmegyer, 1799. január 8. – Pest, 1842. december 12.) színész, drámaíró és -fordító.

Művésznevét szülőfaluja után vette fel. Édesapja a Károlyi-uradalom gazdatisztje volt. Ő is gazdasági irnok lett a gróf Károlyiak uradalmában, ám mivel kifigurázta inspektorát, elbocsátották.

1817-ben tagja lett Kilényi Dávid társulatának. A legismertebb vándoregyüttesekkel lépett fel az országban, többek között a pozsonyi országgyűlésen (1825), Kassán (1828–1833), valamint a budai Várszínházban (1833–1837), ahol rendezett is.

1837–től 1842-ig kisebb megszakításokkal a Pesti Magyar Színház , később Nemzeti Színház tagja volt. Egyaránt szerepelt vígjátékokban és megformált intellektuális intrikusokat is: ő volt a Bánk bán ősbemutatóján az első Biberach. Alakított hősöket is, mint például Schenk Belizárjának címszerepét a Pesti Magyar Színház nyitóelőadásán. Alakját Vörösmarty Mihály két epigrammában (1844), Petőfi Sándor pedig A tintásüveg című versében (1844) ábrázolta.

Komikusként rendkívüli sikereket aratott, de intrikus szerepekre is alkalmazták. Komikai erejét átvitte a művészet terméből, ahol a társaság felviditására száz meg száz apró történetet és anekdotát tudott annyi élénkséggel és olyan plasztikai kifejezésekkel előadni, hogy rá és anekdotáira hosszú idő után sem lehetett kacagás nélkül emlékezni.

Kisded zömök alak volt, ezer változatú, kifejezésdús proteusi arccal és mozgással, melyek jól választott öltözetével együtt megannyi jellemfestő, szerepmagyarázó jelek voltak színészi játékában. Hangja nem volt kellemes, sőt recsegő; fellépésében nem elég méltóságos, ezért hősi szerepekre nem volt alkalmas, de az egyik legsokoldalúbb színészként ismerték. Volt egy kalapja, csak ezt kellett fejébe csapni, és a közönség, még mielőtt ajka megnyílt volna, szűnni nem akaró nevetésben tört ki.

12 drámát fordított le német nyelvből, ebből hatnak a szövege ismert. Nyelvprity című vígjátékában a nyelvújítás túlzásait is megjelenítette, ez nyomtatásban is megjelent Kassán, 1833-ban. Kéziratban maradt ránk A solymosi vár című 1833-as drámája.

https://hu.wikipedia.org/…/Megyeri_K%C3%A1roly_(sz%C3…