BRÓDY JÁNOS

„Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Bródy-Maróti Dóra könyvillusztrátor és grafikus unokája, Maróti Géza építész dédunokája. Rejtő Évával 1984-ben kötött első házasságából három gyermeke született: Miklós Dániel (1985), Luca Sára (1986), Anna Barbara (1991), a második házasságból Farkas Anitától született Máté Benedek (2004).

Életpályája

Az 1960-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra egyik emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt fél évszázad történelmének minden jelentős fordulata.

1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol Szörényi Leventével számos olyan dal szerzője lett, melyek megjelenését sokan origónak tekintik a magyar rock történetében. Az Illés repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János a magyar rockzene ikonikus alakjává vált. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben, és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével.

1973-ban vizsgálat is indult ellene, államellenes izgatás gyanújával. A zenekar a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest.

1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf-korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a Kőműves Kelemen és az István, a király.

Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés- és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után egyre inkább olyan dalai születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, amikor őbenne dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.

Első lemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a Filléres emlékeim; Földvár felé félúton; Mama kérlek; és a Bródy-dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó Maszkabál.

Második albuma a Ne szólj szám volt 1984-ben, melynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy Egy hétig tart egy szerelem. Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a Ha én rózsa volnék.

A nyolcvanas évek végén következett a Hang nélkül, melyen az Engedd, hogy szabad legyek, az Átmeneti állapot és a Zárt osztály már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a Légy hű magadhoz vagy A fiam meg a lányom, melyben a szerző új szerepköréről tudósított.

Az utca másik oldalán című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a Tangó LeMondó és a Haggyá’ má’ békibe’, de művészi hitvallást is jelzett a Mit tehetnék érted, A földön járj vagy az Őszinte bohóc.

A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat. Az 1994 végén a régi Budapest Sportcsarnokban tartott előadásról Volt egyszer egy koncert címmel CD és később DVD is forgalomba került.

2001-ben, az új évezred kezdetén Kockázatok és mellékhatások címmel jelent meg az a zenei gyógyszer, amellyel nem kell orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordulni. A lemezen szereplő 12 szám túlnyomó többsége, mint a Jön a vonat és a Meg kéne kapaszkodni, az életünkben sűrűn előforduló kockázatokról és mellékhatásokról szól. Az emberi jogok védelmében írt Szabadnak születtél pedig arra figyelmeztet, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette is meg kell őriznünk emberi méltóságunkat.

Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegkönyvét írta (Kőműves Kelemen, István, a király, Doktor Herz, Fehér Anna, A kiátkozott, Veled, Uram, Will Shakespeare vagy akit akartok, és az Andrew Lloyd Webber zenéjével készült Volt egyszer egy csapat.).

2006-ban, Bródy János 60. születésnapján a Madách Színház ünnepi műsorában fiatal tehetségek előadásában saját dalaival köszöntötték fel a szerzőt, aki sokféle tevékenysége mellett még mindig gyakran volt vendége kisebb-nagyobb színpadoknak. Ezt az előadást örökítette meg a BRÓDY 60 című DVD, melyen az extrák között néhány régebbi felvétel is megtalálható. A Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró-előadóművész életművét sokféle díjjal ismerték el, 2011 tavaszán a Fonogram életműdíját vehette át. Ekkor jelentette be, hogy elfogadta az EMI felkérését egy új album készítésére, és július végére a Fodo Sound Stúdióban elkészültek a felvételek.

Az Illés szekerén című album 2011. szeptember 22-én került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János addigi pályafutását.

A feltámadt érdeklődés következménye, hogy Bródy János 2016-ban egy Ráadás albummal jelentkezett, mely eredetileg jubileumi vinil (bakelit) korong lett volna. A slágerlistás lemezen vadonatúj számok: Te itt leszel majd mellettem, Magyarok közt európai, Birkaország, Újra ősz van már, Gyere édes, jöjj és korrumpálj, és régi dalok újraértelmezett feldolgozásai szerepelnek, mint a Csillag Hajnalka folytatása, a Felföldiné estéje. A 70. évfordulóra végül egy 5 lemezes exkluzív bakelit összeállítás jelent meg, melyből csak 300 példányt gyártottak. A felemelő hangulatú Aréna koncertről BRÓDY70 címmel DVD+2CD került forgalomba szintén a Grundrecords gondozásában.

Bródy János elsősorban dalszerzőnek tartja magát. Dalait sokan sokféle formában feldolgozták; Koncz Zsuzsa és Halász Judit mellett írt dalokat Zoránnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Komár Lászlónak is, és egy időben Várszegi Gábor nevében az Omega szövegeit is ő írta. (Csillagok útján, Gammapolis). Álnéven Szűcs Juditnak is írt két dalt, pl. a Te, figyelj címűt. Újabban a Margaret Island zenekar és az Ivan & The Parazol műsorában is szerepelnek Bródy-dalok.

Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg Ne várd a májust címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. 2016-ban Magyarok közt európai címmel a Hangzó Líra sorozatban jelentek meg versei Bálint András előadásában.

Eddigi pályafutása során több mint 60 nagylemez elkészítésében működött közre, körülbelül 800 dal szövegét és 200 dal zenéjét szerezte.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%B3dy_J%C3%A1nos

vjit Written by:

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük