Velenczei dr. Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílus jegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a magyar királyi vár építésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészeire.
Bajor ősöktől származó családban született Budán. 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.
1868-ban a Műegyetemen tanársegéd, majd rendes tanár lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 1869–1870 közötti olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak.
1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.
1912-es nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára.
1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A Tanácsköztársaság idején lefoglalták házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.
1918. március 10.-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velenczei” nemesi előnevet adományozta Hauszmann Alajosnak.
1926. július 31.-én hunyt el Velencén.
LEGHÍRESEBB MŰVEI
• 1878-1880. Budapest, Szent István kórház
• 1881-1883. Szombathely, Osztrák-Magyar Bank
• 1882. Budapest, Országház (I. DÍJAS TERV VOLT, NEM ÉPÜLT MEG)
• 1884-1885. Nádasdladány, Nádasdy-kastély átalakítása és kápolnája
• 1884-1885. Budapest, Batthyány-palota
• 1884-1886. Sopron, Leánylíceum
• 1884-1889. Kolozsvár, Egyetemi Bonctani Intézet
• 1886. Kolozsvár, Tudományegyetem Közegészségügyi Intézet
• 1886. Budapest, ÁLLAMI TANÍTÓ ÉS NŐNEVELŐ INTÉZET (a Teleki B.G. elődje)
• 1886-1887. Budapest, Törvényszéki Orvostani Intézet
• 1888-1890. Budapest, Budapesti Törvényszéki palota és fegyház
• 1890. Rátót, Széll Kálmán kastélya
• 1890-1894. Budapest, New York-palota
• 1893-1896. Budapest, Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria) (ma: Néprajzi Múzeum)
•
• 1890-1894. Nyitra, Megyei Kórház
• 1891-1905. Budapest, BUDAVÁRI PALOTA
• 1890-1894. Budapest, New York-palota
• 1893. Kolozsvár, Közkórház
• 1893-1896. Budapest, NÉPRAJZI MÚZEUM
• 1893-1897. Fiume, Kormányzói palota
• 1902-1909. Budapest, Magyar Királyi József Műegyetem, Központi épület
• 1904. NAGYVÁRAD, VÁROSHÁZA
• 1910. Budapest, Nemzeti Színház (NEM ÉPÜLT MEG)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hauszmann_Alajos
Be First to Comment