Benedek Tibor (Budapest, 1972. július 12. – Budapest, 2020. június 18.) háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, 2013 és 2016 között a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, az International Swimming Hall of Fame vagyis a Hírességek csarnoka magyar tagja a Team Hungary 2000–2008 keretén belül.
Családja
Édesapja Benedek Miklós (1946–2024), a Nemzet színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, édesanyja Benedek Éva (Hodgyai Éva), nagyapja Benedek Tibor (1911–1963) színész, testvére Benedek Albert író, fordító.
Kétszer házasodott; mivel külföldi szerződése Olaszországhoz kötötte, 1996-tól itt élt. Itt ismerkedett meg első feleségével a római Federica Salvatorival, akivel 1998. augusztus 3-án házasságot kötött. A házasságból 1999. február 20-án egy leánygyermek született, akit Ginevrának neveztek el. Federicával később megromlott a kapcsolata, így elváltak.
2004-ben költözött vissza Magyarországra és Epres Panni manöken élettársa lett, akivel már 1994-ben megismerkedett, de akkor még nem fordult komolyabbra a kapcsolatuk. Visszatérése után viszont elmélyültek érzelmeik és élettársak lettek, kapcsolatukból két gyermek született. 2007. június 24-én született meg közös kisfiuk, Benedek Mór, 2009 augusztusában pedig kislányuk, Barka. Epres Pannival 8 év együttélés után 2010-ben kötött házasságot. 2014-ben üzleti vállalkozásba fogtak, társtulajdonosai lettek a budapesti Trattoria Gusto étteremnek. 2018-ban feleségével együtt a Magyar Turisztikai Ügynökség téli belföldi kampányarcai voltak a turizmus népszerűsítése érdekében. Jól beszélt angolul és olaszul, hobbija a vitorlázás és az olvasás volt.
Játékos-pályafutása
Ötéves korában került először kapcsolatba a sporttal, édesanyja vitte el úszni gerincproblémái miatt. Nagyon szorgalmas gyerek volt, szeretett úszni, de a labdajátékokat izgalmasabbnak találta. Édesapja, akinek jó barátja volt az olimpiai bajnok Csapó Gábor, bemutatta gyermekét barátjának, aki elvitte a Császár uszodába, a Csasziba és Kőnigh Györgyre bízta, aki az utánpótlással foglalkozott. Kőnigh remek edző volt és fantáziát látott a fiúban, így 8 éves korában az edző javaslatára bekerült a Központi Sport Iskolába, rövid nevén a KSI-be, ahol fiatalkori éveinek legnagyobb klubsikereit érte el 1980 és 1989 között. Itt összeismerkedett Varga Zsolttal és együtt jártak az edzésekre. Rendkívül szorgalmasak voltak, edzés után akár még két órán keresztül is gyakoroltak.
Tibort a KSI-ből az ÚTE igazolta le, bár mehetett volna más csapatba is, mégis ezt választotta. Középiskolai tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végezte, majd sporttevékenysége okán, magántanulóként érettségizett itt. 1989-ben Ifjúsági Európa-bajnok lett, 1990-ben már a felnőttválogatottban játszott eredményesen, 1991-ben pedig a Junior Világbajnokság bronzérmese lett. Ugyanebben az évben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett, 1993-tól pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakos hallgatója lett, ahol 2006-ban vehette át diplomáját.
2010 áprilisában Kemény Dénes szövetségi kapitány felkérte, hogy edzőként segítse a válogatott nyári felkészülését, ezután Kemény Dénes állandó segítőjévé vált. Játékos pályafutásának befejezése után az olasz Serie A-ban szereplő Camogli vezetőedzőjének kérték fel, de ez a lehetőség végül a Pro Recco gazdasági problémái miatt nem valósult meg. 2012-ben Kemény Dénes utolsó válogatott mérkőzésein Benedek irányította a csapatot a kispadról, majd 2013 januárjában kinevezték a férfi válogatott szövetségi kapitányává. Irányításával a csapat 2013-ban világbajnok lett. 2014-ben, Dubajban, ezüstérmet szereztek a vízilabda-világligában és a Budapesten rendezett Európa-bajnokságon is. 2014 augusztusában az Almatiban megrendezett Világligán, csapatával ezüstérmet szerzett. 2016. október 20-án bejelentette, hogy 2016. december 31-ével lemond a szövetségi kapitány posztról. 2020. május 1-jével pedig visszavonult minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől.
Betegsége
Barátai szerint 2018-ban tudta meg, hogy súlyos beteg. Mindvégig harcolt azért, hogy életben maradjon és felgyógyuljon. Küzdelme 2 éven át tartott és ezalatt nagyon lefogyott, de szinte az utolsó pillanatig dolgozott, tanított. 2020. május 1-jével azonban lemondott minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységéről, ekkor már nagyon beteg volt. Életének utolsó napjait az intenzív osztályon töltötte. Hosszan tartó, súlyos betegség következtében hunyt el 2020. június 18-án, alig egy hónappal a 48. születésnapja előtt Budapesten a Korányi Sándor utcai kórházban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest Főváros saját halottjának tekintette. Temetése kívánsága szerint szűk családi körben történt.
Emlékezete
2020 decemberében a total-waterpolo.com szakportál szavazásán az azt megelőző húsz év legjobb vízilabdázójának választották.
2021 júniusában avatták az emléktábláját, és a róla elnevezett sétányt az olaszországi Reccóban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Tibor_(v%C3%ADzilabd%C3%A1z%C3%B3)
Be First to Comment