JOHN GALSWORTHY

John Galsworthy OM (Kingston upon Thames, 1867. augusztus 14. – London, 1933. január 31.) angol író és drámaíró, irodalmi Nobel-díjas. Híres művei A Forsyte Saga (The Forsyte Saga, 1906–1921) és folytatásai, a Modern komédia (A Modern Comedy) és az End of the Chapter.

Babits Mihály összefoglaló jellemzése szerint „Alig képzelhető író, Galsworthynál egyformább, megbízhatóbb, meglepetéseket kizáróbb nívójú. Nemes tónus, de középszerű érdekesség jellemezte számomra minden művét; a közönség viszont ugyanezeket a műveket magas szépségű, és mégis könnyű, jó olvasmányoknak találta.”

Élete

Galsworthy gazdag nagypolgári családba született, szülei John és Blanche Bailey voltak. Nagy kiterjedésű családi birtokuk ma három iskolának ad otthont (Marymount International, Rokeby Preparatory School és Holy Cross).

Harrow-ban és Oxfordban tanult, ügyvédnek készült. A jogi pálya azonban nem érdekelte, ehelyett külföldre utazott, hogy a család hajózási üzletével kapcsolatos ügyeket intézze. Utazása során megismerkedett Joseph Conraddal, aki akkor tengerészként dolgozott, és a két jövendő regényíró szoros barátságot kötött.

1895-ben viszonyt kezdett Ada Nemesis Pearsonnal, aki egyik unokatestvérének a felesége volt. Az asszony válása után, 1905. szeptember 23-án összeházasodtak és együtt maradtak Galsworthy 1933-ban bekövetkezett haláláig. A házasság előtt titokban együtt éltek egy Wingstone nevű tanyán. 1908-ban Galsworthy hosszú lejáratú bérleti szerződést kötött az épület egy részére és ez lett a második otthonuk, 1923-ig.

Első megjelent művét, a From the Four Winds című novelláskötetet 1897-ben adták ki. Ez és még több következő műve John Sinjohn írói álnéven jelent meg, és csak 1904-ben a The Island Phariseestől kezdve publikált saját nevén, valószínűleg apja halála miatt. Első színdarabja, a The Silver Box (1906) sikert aratott, ezt követte ugyanabban az évben a The Man of Property (A vagyon ura), a Forsyte trilógia első része. Noha egyaránt írt színdarabokat és regényeket, saját korában főleg drámaíróként szerzett hírnevet. A korszak más íróihoz, például George Bernard Shaw-hoz hasonlóan, darabjai társadalmi kérdésekkel foglalkoztak. Két legismertebb műve a Strife (1909) és a The Skin Game (1920).

Manapság sokkal inkább regényei, és különösen A Forsyte Saga révén ismerik. Ezek a regények a felső középosztály életét ábrázolják. Ezekben kritizálja az angol középosztály erkölcseit, drámáiban azonban „bizonyos impasszibilitást igyekszik megőrizni”. Noha rokonszenvvel tekint alakjaira, rávilágít elszigetelt, sznob és birtokvágyó életmódjukra. Galsworthyt tekintik a VII. Edward kora egyik első írójának. Visszatérő motívum műveiben a házasságában boldogtalan asszony témája. Irene Forsyte alakjához Ada Pearson volt a minta, noha az asszony előző házassága nem volt olyan szerencsétlen, mint Irene-é.

A művei kevésbé meggyőzőek, amikor a szélesebb brit társadalom változó képét próbálja megragadni. Írásaiban kiállt a börtönök reformja, a nők jogai, az állatok jóléte kérdésében, de ezek csekély hatást gyakoroltak megírásuk korszaka után. Az első világháború alatt egy franciaországi kórházban dolgozott. 1921-ben őt választották a Nemzetközi PEN Club első elnökének, 1929-ben az Order of Merittel tüntették ki és 1932-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A díj átadási ünnepségén betegsége miatt nem vett részt és hat héttel később meg is halt.

Életének utolsó hét évében a West Sussex-i Buryban élt. Végakaratának megfelelően elhamvasztották és hamvait egy repülőgépről szétszórták a South Downs felett, de ettől eltekintve van egy síremléke a highgate-i új temetőben. Halála után regényeinek népszerűsége gyorsan elenyészett, de a A Forsyte Saga 1967-es tévésorozat-feldolgozása ismét sikerré vált.

Főbb művei

Magyarul

1944-ig

Egy udvarház; ford. Tóth Wanda; Nyugat, Bp., 1914
A gazdag férfiú; ford. Balla Mihály; Pantheon, Bp., 1923
Testvériség; ford. Bartos Zoltán, Népszava, Bp., 1924
A sötét virág; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1925 (Külföldi regényírók)
A szigeti képmutatók; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1927 (Külföldi regényírók)
A Forsyte Saga, 1-3.; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1927 (Külföldi regényírók)
- 1. A vagyon ura
- 2. Vénasszonyok nyara / Bíró előtt
- 3. Ébredés / Ez a ház kiadó
A fehér majom; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1928 (Külföldi regényírók)
A túlsó parton; ford. Bálint György; Franklin, Bp., 1929 (Külföldi regényírók)
Hattyúdal; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1929 (Külföldi regényírók)
Az ezüst kanál és két intermezzo; ford. Kiss Dezső, Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1929 (Külföldi regényírók)
Túl mindenen; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1930 (Külföldi regényírók)
A szent ember, 1-2.; ford. Házsongárdy Gábor Franklin, Bp., 1930 (Külföldi regényírók)
A Forsyte Saga, 4. A fehér majom; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei)
A Forsyte Saga, 5. Az ezüst kanál és két intermezzo; ford. Kiss Dezső, Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei)
A Forsyte Saga, 6. Hattyúdal; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei)
A Forsyte Saga, 7. A Forsyte börzén; ford. Balassa József; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei)
A várakozó; ford. Bálint György; Franklin, Bp., 1934 (Külföldi regényírók)
A virágzó vadon; ford. Bálint György; Franklin, Bp., 1935 (Külföldi regényírók)

1945-től

Én vagyok a gyilkos; ford. Gál Zsuzsa; Szikra Ny., Bp., 1947 k. (Forintos regény)
A Forsyte-saga, 1-2.; ford. Kiss Dezső, Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1947
Modern komédia, 1-2.; ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960
Tűz és víz. Dráma; ford. Kőműves Imre, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960 (Világirodalmi kiskönyvtár)
A Forsyte-Saga, 1-2.; ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960
Meghalni a szerelemért / Egy devoni férfi; ford. Béresi Csilla; Lazi, Szeged, 2009

https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Galsworthy