HENRIK

VASS JUDIT

HENRIK

csak felsóhajtott:

„Hát nincs egy emberem? ─

és vágtat a négy lovag,

szerinted három,

szerintem egy hulla Canterburyben.

Nekem az írás mese,

a törvény sem tiszta beszéd.

Ó nyájas olvasó,

magunkon tesztelem

a múltak Chaucerét.

Királyügyekkel

nem foglalkozom:

sorsuk rég megírva.

Kérsz egy jegyet?

Kétezer éve hordják

színpadainkra.

Ám

nekünk is írva van:

„MENE TEKEL” ─

és ez szomorú.

’If gold rusts,

what will iron do?”

Rozsdásodunk.

Hallom az esőt nevetni.