FÜST MILÁN

„S már csak nagyritkán merültek fel bennem az önzés egykori álmai, akkor is lassan és tévetegen, s ezek ilyenek voltak:

Hogy addig járom én e francia mezőket, míg meglátok valahol egy fiatal lányt. Mert milyen jól van az is a régi Jakab történetében kitalálva, hogy egy kút mellett látta meg hirtelenül, s hogy ősi rokonok voltak. Mert ez kellene nekem is, úgy látom, valaki, akinek semmit se kellene magyarázni magamról, mert mindent tud. Mert úgyis ismer, Isten tudja, honnan, hogy melyik mélyéből az időnek. – S akkor hát mégse maradnék ilyen egyedül – gondoltam néha magamban.”

(Füst Milán: A feleségem története)

https://opac.dia.hu/record/-/record/PIMDIA191

Életrajza

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/Füst-Milán#eletrajz

„Kossuth-díjas (1948) magyar író, költő, drámaíró, esztéta. A magyar szabadvers megteremtője. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta…

Füst Milán jogász is, tanár is volt. Tanítványai úgy emlékeznek, hogy egész lelkét adta a pedagógiába, órái lelket-értelmet izgatóak, gondolatébresztőek voltak…

Világnézete tulajdonképpen pesszimista: elkomorította a világban tapasztalható gonoszság, ostobaság, szerencsétlenség. Közben azonban elválasztotta az igazi pesszimistáktól feltétlen emberszeretete, embertisztelete és együttérzése a szomorúakkal…

1934-ben, írói munkásságának 25. jubileumán a szerzői estjét Kosztolányi vezette be a Zeneakadémián. Kilenc évvel megírása után 1940-ben napvilágot látott a IV. Henrik király, majd 1942-ben másik főműve, a hét évig írt A feleségem története. Ez a nagy terjedelmű lélektani regény később, már a háború után világsiker lett. Francia fordítás útján belekerült a század prózairodalmába…”

1965-ben Nobel-díjra jelölték

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCst_Mil%C3%A1n 9