A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA
NEKEM ELÉG IS LENNE
Kereng a facebookon egy finn osztályterem képe, amelyben körülbelül tíz gyerek egy szabadidő-központnak kinéző teremben önként és örömmel tanulja a matekot. Én is elméláztam, aztán beleért a kezem. Hát igen: szabadság egyenlőség, testvériség. Én is ezzel az álommal esem majd el − remélhetőleg ágyban, párnák közt.
De addig is: ébresztő. Ez Magyarország. Nézz a térképre és az elmúlt száz évünkre. Ne áltasd magad, a magyar tanárok egy része szörnyülködve nézi ezt a finn osztálytermet, „micsoda rendetlenség”! Még a „modern” tanárok egy része is elájul a gondolattól, ha tantárgyak helyett modulokról beszélnek. Holott már Németh László, aki nem épp liberális nézeteiről ismert, tantárgyi integrációban, pl. „természetismeret” tárgyban gondolkodott az 1940-es években(!), pedig hol volt még az angolszász modell!
A kompetencia alapú oktatás, mint olyan, még mindig sokakban kiveri a biztosítékot. Ezen a táján a világnak ritka a valóban demokratikus lélek, a polgári ethosz. Mikor is nőtt volna fel?
A magyarok vallása pogány vallás, tánc az aranyborjú körül és bálványimádás. (Mikor ezt írtam, még fel sem merült az ispánság visszahozása. Éljen az örök magyar feudalizmus, szolgabíró uram!)
A finn modell és az átlagos magyar iskola valósága között akkora a szakadék, hogy már csak álomban lehet átugrani. Persze, álmokra szükség van, tudom. És persze, magam is táplálom. A megboldogult, vagy inkább halva született tanármozgalom idején írta valaki (sajnos, már nem emlékszem, ki volt), hogy nem lát reális esélyt egy liberális oktatási reformra, már egy szolid konzervatívval is megelégedne.
Nemrég fedezték fel, hogy már a fejlett robotoknak is vannak előítéleteik. Mert emberek programozzák. És még a politikailag korrekt szókincs sem jött be. Hja, a nyelv nemcsak jelentést, érzelmeket is hordoz, kódolt (elő)ítéleteket, hiába „tisztogatják” oly szorgosan. Ergo, a robotoknak „lelkük” is lesz, csak idő kérdése. A sci-fik önbeteljesítő jóslata? Hja, ha annyira akarjuk. „Mert ha gyalu nélkül bunkósbot az elme/gyakran kétélű tőr lesz az kiművelve.” (Arany János) Érdekes, hogy a különböző politikai áramlatok tudatmódosításra használják a nyelvet. Verbális úton elkövetett zaklatás. Ez folyik.
De maradjunk inkább a reményt adó tényeknél. Hastingsben, a buszon, a hátsó ülésen kamaszok hangoskodtak. Nem randalíroztak, csak hangoskodtak. A sofőr megelégelte, és hátra szólt. „Gentlemen, quiet please.” Csend lett.
Nagy dolog a civilizáció. Nekem elég is lenne. (Ha már nincs tanárhoz méltó fizetésünk.)
Be First to Comment