VASS JUDIT
„SOK”
Sokáig ez volt kedvenc idézetem.
pihenni már , fenébe, nem tehetem.
Sok, ami van, sokabb nem érdekel,
Óceánt, na ne, az Érből érni el.
Sok, ami hátra van, vagy sokkal kevesebb,
sok nélkül tölteném az elrendelteket.
Olyan sok már a félbe-szerbe.
Sok akarna még lenni kikerítve.
Sokkoló leállni végzetlenül,
sok, ami már nem lenni kényszerül.
Sok ez a marhaság, amit összehordtam,
sok szeretnék lenni: mondjuk, szem a porban.
Sok, vagy legalább sokkal kevesebb,
hullább, vagy inkább carpe diemebb.
Be First to Comment