JÁRTA

VASS JUDIT

JÁRTA

ám a szóbeszéd

Baruch így meg úgy

Istent öldököl

de Baruch

meghalt a küszöbön

mert tudta

meg kell lennie

így becsületes

aztán

ne szólj te

ezt se azt se

ne menj te

Heidelbergbe

légy ami meglehetsz

rejtőzz

a lencsék fénye mögé

ad astra

Baruch nem él örökké

miért is mennél

más csillagokra

küszöb ez

a szabadság ára

törvények innen-átja

lencsék sugara fűszálak éle

gyémántok források fénye

nyugalom ez