VASS JUDIT
BÍBOR
palástban jött Keletről,
tán perzsát szült egy dallamom,
Dávid király pengette testem,
fűzfán akadt egy hajnalon.
Ujjam bizsergi szurtos emlék,
mozdul a nyakszirt hátamon,
apám hajol rá − kotta sem kell,
hegyen-völgyön lakodalom.
Bíbor borokkal bő az este,
vendégek részeg asztalon:
Mozartot játssz a kedvemért ma,
s zeng égen-földön cimbalom.
Be First to Comment