HUNN

VASS JUDIT

HUNN,

új legenda zsarnokin éltet,

éltem és élted világ csúfjára,

értől a pocsolyáig lépked

hétöles álmunk dadogásba.

bennünk a szándék már nem is szándék

úrverte, cudar, gyeplő-fogta álom,

hajnalok nyílnak odakintre,

estéllik itt bent millió halálon.

Voltunk egy ágban szabadulás, béklyó,

bilincsem hull a térdeplőkre,

vedd csak magadra, szerelmetes fajtám,

kertem virágzó lelkek temetője.

Elvándorol innen a bánat,

eliszkol az öröm messze földre,

lehettél volna bölcső sírig,

álom maradsz már mindörökre.