VASS JUDIT       

BABITS MIHÁLY

Megtért próféták Istenhez hajolnak,

feltört diók megnyílnak éles fényre –

mert így rendeltetett: ki él, maholnap

belátja úgyis, útja Ninivébe

sodorja így vagy úgy, mindegy az Úrnak.

Zsarolt követének nem mindegy mégse,

ahogy szeretné, megszólalni úgy, vagy

megnyitni száját utált szentbeszédre.

S ki ne unná a magyar pusztaságba

ordítani bősz igéket, hogy aztán

a félbolondok töviskoronája

alvadjon homlokára, mikor fogytán

a gége ─ hol kiáltott szó hiába –,

láncolt hajók ringnak a Tisza partján.