EGY MEG NEM ÍRT KOTTA

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

EGY MEG NEM ÍRT KOTTA

A „Tudni illik, hogy mi illik”-en nőttem fel, ezért azt, hogy nyilvánosan nem illik csókolózni, már akkor is tudtam, amikor mégis elkövettem ifjúságom hajnalán.

G-vel egy lepukkant bárban ültünk. Gagyi hely, gagyi sör, gagyi zene. A bárzongorista épp a „Kicsi, gyere velem rózsát szedni” idegtépő dallamát játszotta, G meg is jegyezte, azért illene legalább ezt kotta nélkül tudni. Úgy látszik, jobb sorsra érdemes kallódó volt, mert néha Chopint is játszott, igaz, azt is kottából.

Egy félóra múlva G elment újabb sörért, de a röhögéstől majdnem kiöntötte, mire visszaért az asztalunkhoz. Alig tudta elmondani:

„Nem a kottát nézi…egy regényt olvas…”