HOFI GÉZA

VASS JUDIT

ÉRETTSÉGI TABLÓPÓTLÓ

Mert ugye, itt van ez a Hofi… ezt meg kéne buktatni, de az embernek valahogy rossz érzése támad, ha a szemébe néz… a gaz linkje… mert ez ugye nem tanult az írásbelire (se), de azért csak van, na hogy is mondják manapság… fílingje… ismerem ezt a fajtát, mint a rossz pénzt, ez képes jól időzíteni ész és testbeszéd együtthatóját… hát hányast fialjon az a szóbeli, tanárnő? Kettest, mert dögöljek meg, ha több lesz. Magának annál több az esze! Ne tüntessen, tanárnő… tapsoljon, ha megéri! Ne adja itt a bankot, erőből Krisztust!… csak menjen át… hát én is attól tartok …

„Hofi Géza (született Hoffmann;^[4] Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.

Pályafutása

Nagyapja, Hoffmann János negyven évig volt községbíró Rácalmáson, ahol édesapja is született. Kritikai képességét apjától (Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetője), zeneszeretetét anyjától (Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár sterilező üzemében művezető) származtatta.

Hoffmann Géza a kőbányai Maglódi úti általános iskolában kezdte tanulmányait. 1955-ben tette le az érettségi vizsgát a Széchenyi István Gimnáziumban, ami után három alkalommal is sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára, csupán Básti Lajos engedte át az első rostákon. Az Ascher Oszkár által kért szavalatai sosem sikerültek, erre említette, hogy a paródia neki jobban megy, de Ascher válasza az volt, hogy ő meg ahhoz nem ért. Később a Kőbányai Porcelángyár munkásaként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József és Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András (Jászai Mari unokaöccse) vezette színjátszó csoportjában játszott. Ekkoriban Kőbányán, a Tárna utca 13. szám alatt lakott. 1957 és 1959 között Jászberényben teljesített katonai szolgálatot írnoki beosztásban. 1959. június 13-án délután 6 órakor tartotta esküvőjét a kőbányai Szent László-templomban Vnouček Margittal, akit „vörös dög”-nek becézett.

„1959 őszén ismertem meg Hoffmann Gézát, Debrecenben, a Csokonai Színház portáján. Mondhatom, siralmas találkozás volt, én ugyanis zokogva álltam két óriási bőrond között. Odalépett hozzám egy magas, vékony, fekete hajú fiatalember, és nagyon félszegen, nagyon halkan bemutatkozott, majd megkérdezte, segíthet-e valamiben? Bőgve elmondtam, hogy nincs albérlet, senki nem adott szobát.
– Akkor eljössz velem, nekem már megvan az albérletem – mondta olyan hangon, mintha régi barátok lennénk.
– De én férjnél vagyok – mondtam döbbenten –, a férjem most is járja az albérleti címeket.
– Na és? – kérdezte – Mi a probléma? Én is nős vagyok, de a „vörös dög” biztos befogad benneteket egy-két éjszakára!
Istenem, ez se komplett, futott át az agyamon, a macskájától függ hogy alhatunk-e náluk? Azzal hagyott ott, hogy el ne mozduljak, várjam meg, míg értem jön, de most az irodába kell mennie, mert Szendrő hivatta. Ha akartam volna, se mehettem volna a két nehéz bőrönddel, de főleg, mert nem volt hova menni. Nemsokára visszajött és azt mondta:
– Új nevem van!
– Hogyhogy? – kérdeztem.
– Józsi bácsi azt mondta, Hoffmann névvel nem lehet színpadra menni, mondjak gyorsan egy nevet, ami elfér a plakáton. Próbálkoztak mindenféle névvel, de nem találtak igazán jót. Végül Szendrő az asztalra csapott, és azt mondta, megvan.
– Hogy hívják a feleségét?
– Vnouček Margit – mondta Géza, és mindkettőjükből kitört a nevetés. Aztán mégiscsak Szendrővel közösen kitalálták a HOFI-t.”

– Pásztor Erzsi visszaemlékezése

Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg a tehetségére felfigyelő Szendrő József színigazgató 1960. szeptember 1-jével a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, a környék kultúrházaiban is gyakorta haknizott, egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Többek között Simor Ottó, Tímár Éva, Pásztor Erzsi, Lontay Margit, Latinovits Zoltán és Artner Árpád társaságában lépett színpadra, rendezői voltak Fényes Márta, Lengyel György és Pethes György. Egyre inkább érezte, hogy a paródia az ő világa és ezért nem hosszabbította meg három éve tartó szerződését.

1963-ban visszaköltözött Budapestre, és immár Hofi Gézaként az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel fellépéseket vállalt az egész országban. Számait saját maga írta és zenéjét is ő állította össze. Ákos Stefi, Alfonzó, Bilicsi Tivadar, Brachfeld Siegfried, Mezey Mária és Toldy Mária társaságában lépett fel. 1964-ben szerepelt a Magyar Televízió Utánzók Klubja című műsorában Louis Armstrong-paródiájával, amit saját maga írt. 1965-ben egyhónapos esztrádműsorban lépett színpadra a Szovjetunióban. Magyarországon fellépett az EMKE, a Savoy és a Béke Szálló kupolatermében. 1967-ben Siófokon az Országos Rendező Iroda (ORI) Halló! Itt Balaton! című műsorában^[6][7] léptek fel először Koós Jánossal, akivel később komoly sikert arattak országszerte a Hofi-Koós show című műsorukkal.^[8] 1968-ban szerepelt a szófiai Világifjúsági találkozón.

1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri Slágerkupa műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté, a Koós-Toldy-Hofi trió nyerte meg a kupát. 1969-ben a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, január 1-jén a Tessék továbbmenni című műsor vendégművésze volt. Az intézménynek 1982-ig volt tagja. Svédországban és Dániában is vendégszerepelt. 1969. június 25-én elhunyt édesanyja. 1969 szilveszterén Énekóra című számával lépett fel (Sammy Davis-paródia). 1970 januárjában elnyerte a Magyar Rádió Nívódíját, február 2-án volt A tetőn dolgoznak c. műsor bemutatója, amelyben Majakovszkij: Iván Kozirev öntőmunkás… c. versparódiáját adta elő. Áprilisban Jászai Mari-díjjal tüntették ki a kabaréművészet terén nyújtott alakításáért. A Színészek és Újságírók (SZÚR) találkozóján torreádor számot mutat be. 1971 szilveszterén mutatta be a televízió Rózsa Sándor-paródiáját.

Az ifjúság körében végzett kiemelkedő kulturális tevékenységéért 1972-ben a KISZ Budapesti Bizottsága emlékplakettel jutalmazta. Októberben adta elő Kádár-paródiáját a Mikroszkóp Színpadon a Tiszta vizet a fejekbe című műsor keretében. 1972 szilveszterén a rádióban Gondolkodási idő: NINCS! címmel egyórás műsora jelentkezett, a Magyar Televízió pedig bemutatta Odüsszeusz-paródiáját. 1973 januárjában újból elnyerte a Magyar Rádió Nívódíját. Ugyanebben az évben másodszor is megkapta a Jászai Mari-díjat. Július 26. és augusztus 7. között a berlini Világ Ifjúsági Találkozón is részt vett. Szilveszterkor a Na, bumm! című televízióműsorban Koós Jánossal együtt szerepelt, melyben a Rhoda Scott-paródia is látható volt.

1974 januárjában átvette a Magyar Televízió elnökének nívódíját, októberben pedig a Mikroszkóp Színpad Magától nem megy című műsorában előadta magánszámát Építem a csatornámat címmel.

Három év után a televízió bemutatta Kádár-paródiáját, amiért 1975. február 22-én a Magyar Rádió és Televízió elnökének nívódíjában részesült. Április 4-ére hivatalos meghívót kapott az Elnöki Tanács fogadására. 1975. december 14-én a Magyar Televízió rögzíti az Építem a csatornámat című magánszámát, melyet 1980-ban tűztek műsorra. 1976-ban a Magyar Rádió nívódíját vette át, valamint Lepedős a háztetőn című magánszámával jelentkezett a Mikroszkóp Színpad Ki fog gólt lőni? című műsorában. Szilveszterkor a televízió a Még mindig aktuális című jelenetét sugározta, amiért 1977-ben megkapta a Magyar Televízió elnökségének nívódíját. Ugyanebben az évben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetéssel jutalmazták. Macskaduett című zeneművéből Nepp József készített hétperces animációs filmet, melynek címe: Megalkuvó macskák. Szilveszterkor a tévében látható volt Kutatjuk a közvéleményt című száma, amelyben a Sztrogoff-paródiát is előadta. Szilveszter ’77 című műsoráért 1978-ban a Magyar Televízió elnökségének nívódíjában részesült. Február 23-án elhunyt édesapja. A Mikroszkóp Színpadon a Minek néz engem? című műsorban a Tiszta őrültek háza produkciót mutatja be. December 30-án tévéfelvétel készült Mikroszkóp Színpadon a Ki fog gólt lőni? című produkcióról a televízió szilveszteri adása számára, ebben Hofi a Lepedős a háztetőn című magánszámot adta elő.

1979-ben a Magyar Rádió elnökségétől vehette át a Karinthy-gyűrűt, melyet a szatirikus és humoros műfaj terén végzett kiemelkedő munkájáért ítéltek neki. A gyakran teltházas estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. Kovács Katival és Koós Jánossal elkészített 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás c. zenés rádiójáték és 1979-ben animációs zenés filmje, a Megalkuvó macskák is óriási siker volt. Ők hárman voltak a zenés paródia műfaj első triója. Állandó szerzőtársai: Malek Miklós, Szenes Iván.

1980 márciusában vendégszerepelt a Német Demokratikus Köztársaságban, majd áprilisban Horváth Ádámmal elkészítettek a Felmegyek hozzád vasárnap délben zenéjére (Hófehérke és a hét törpe) egy zenés klipet. Áprilisban a Zalka Máté Vadásztársaság tagja lett. Szeptemberben a Mikroszkóp Színpad Hogyan? Tovább! című műsorának keretében adta elő Nevezz csak Cucinak! című számát. A december 29-ei előadás alkalmával a díszlet mellé zuhant, melynek következtében több bordája is eltört, de végigjátszotta az előadást. A televízió szilveszteri adása bemutatta A tiszta őrültek háza című magánszámát. 1981. június 11-én felmondott a Mikroszkóp Színpadon, szeptembertől mint a Magyar Televízió főmunkatársa dolgozott.

1983. április 7-ével Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamara Színházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. Ezen a napon este fél tizenegyes kezdettel mutatta be Hofélia c. önálló estjét, melynek 1984. február 10-én századik előadását ünnepelték. A Fővárosi Tanács felkérte a Mikroszkóp Színpad igazgatói posztjára, amit decemberben visszautasított. Szilveszterkor a televízió Temetném a munkát (Hegedűs a háztetőn című musical betétdala) c. előadását sugározta. 1985 áprilisában elnyerte a Munka Érdemrend Aranyfokozatát. Szilveszterkor a televízió bemutatta Koncert című filmjét (rendező: Horváth Ádám), amiért 1986 májusában a Magyar Televízió nívódíjával jutalmazták. Júniusban a Koncert a veszprémi TV-fesztiválon színész- és közönségdíjat nyert.

A Hofélia c. önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987. június 6-án került sor az ötszázadik adásra, melyet a televízió is rögzített, Hofélia c. lemeze szeptember 21-én került a boltokba. 1987. október 2-án a Madách Kamara Színházban bemutatta az Élelem bére c. estjét, amely 2001. május 27-ig 1500 előadást ért meg.^[9]

1988-ban a Magyar Rádió zenei főosztálya eMeRton-díjjal kiemelkedő színvonalú művészi teljesítményéért, majd áprilisban a szocialista kultúráért tett kimagasló érdemeinek elismeréseként megkapta a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet. A tv bemutatta a Hoféliát. Szilveszterkor az Élelem bére című előadásából adott elő részleteket.

Hofi a rendszerváltás után is töretlen sikerrel lépett fel. A műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően változatlan maradt. 1990 januárjában megkapta a Magyar Rádió elnökségének nívódíját. Ezután kéthónapos ausztráliai fellépésre indultak Malek Miklóssal és Veszelinov Andrással, melyet hatalmas siker koronázott. Áprilisban játszotta nyolcszázadik alkalommal az Élelem bére című előadást.

1990 júniusában átesett egy szívinfarktuson. A Honvéd Kórház orvosai és a Kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató intézet igazgató főorvosa, Remes Péter és csapata ápolta. 1991. április 1-jén lépett fel újra. Májusban Szakszervezeti Művészeti kulturális díjban részesült. Szilveszterkor újból látható volt a televízióban.

1995-ben elnyerte a Déryné-díjat. Márciusban hosszú betegség után elhunyt felesége, Margit. Májustól több szemműtéten esett keresztül, 1996 márciusában lépett csak újra színpadra. 1996-ban Kőbánya díszpolgára lett. Hatvanadik születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki művészi pályája elismerése gyanánt. 1997-ben beválasztották a magyar színművészet örökös tagjai közé. Áprilisban a Madách Kamara Színházban futó Élelem bére 1100. alkalommal került színpadra, aranygyűrűvel jutalmazták ezen alkalomból.

1998-ban Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyújtotta át számára a Kossuth-díjat, de az elsők között kapta meg az ez évben alapított Bonbon-díjat is. Betegsége miatt március 21. és május 7-ei közötti előadásait le kellett mondania. Áprilisban Huszka Jenő-díjjal tüntette ki az Artisjus az év könnyűzenei produkciójáért. 1999-ben megint elnyerte a Bonbon-díjat, májusban pedig az Élelem bére eljutott az 1300. előadásig. 2000 februárjában megkapta a harmadik Bonbon-díjat, márciusban pedig feleségül vette Kövér Ildikót, aki önzetlenül segítette a művészt az utolsó fél évtizedben betegségben, műtétek és családi tragédia idején.

Május 28-án került rögzítésre az Élelem bére 1400. előadása. Ezen est anyagából készült az 1400. című lemezén hallható Egy kiöregedett vadászkutya című dala, amivel a leköszönő Göncz Árpád köztársasági elnököt is búcsúztatta a Hungexpón ezen alkalomból rendezett ünnepségen. A Demény Pál Alapítvány Kuratóriuma Demény Pál-emlékéremmel jutalmazta.

2001. május 27-én volt az Élelem bére 1500. előadása, októberben pedig elnyerte a Pro Cultura Urbis Közalapítványi díjat, amit 2002. január 17-én vett át Schiffer János főpolgármester-helyettestől a Madách Kamarában rendezett ünnepélyen.

2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott. 2002. március 3-ai előadását rögzítette a Hungaroton, ez Napsugaras jóéjszakát címmel látott napvilágot a művész halála után. 2002. április 7-én volt utolsó fellépése a Madách Kamara Színházban. 2002. április 10-én hajnalban érte a halál álmában. Síremléke a Farkasréti temetőben található.

A Rádiókabaré szilvesztereinek állandó sztárja volt. Egyik legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt Lazítani hozta.

2007. július 15-ről 16-ra virradóan megrongálták Farkasréti temetőben lévő sírját. A tettes ellopta a sírt díszítő bronzszobrokat (melyek a humorista életútját szimbolizálták): a bakancsot, palástot, babérkoszorút. 2007. november 2-án átadták a felújított síremléket, melyen a szimbólumok immár kőből faragva láthatók.

1968-tól haláláig az Anker-palota lakója volt.^[10] 2021-ben emléktáblát avattak 85. születésnapján az Anker-közben, korábbi lakóházának falán.^[11]

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hofi_G%C3%A9za

Tiszta őrültek háza