„Igen, az írói környezet mindig legyen olyan, ahol egy banális helyzet is bármikor élessé válhat. Úgy vélem, ahhoz, hogy az ember alkotni tudjon, kettős látással kell bírnia a világról. Kell egy inspiráló környezet testközelben, és valahol a képzelet messziségében annak elvonatkoztatott mása… Az én esetemben életrajzi és alkati adottságoknál fogva a kelet-európai történelmi táj, a sorompók, a szögesdrótok szövevényes világa, az ebből fakadó közérzet és életszemlélet ez a terület…”
(Bodor Ádám: A börtön szaga)
„Apja, Bodor Bertalan közgazdász volt és bankvezér, az Országos Pénzintézeti Központ elnöke, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítéltek.
Bodor Ádámot 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952-1954 között a szamosújvári börtönben ült. Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, majd 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult.
1960-tól az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott.
Egy évvel később, 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban, négy évvel később első novelláskötete is megjelent A tanú címmel. 1968 óta szabadfoglalkozású író. 1970-1975 között a Román Írószövetségnek tagja.
1982-ben Magyarországra települt. 1984-től 1988-ig lektor a Magvető Könyvkiadóban, majd ugyanitt szerkesztő. 1998-1999 között ösztöndíjas a berlini DAAD Művészi Program keretében. Tagja a Holmi című lap szerkesztőbizottságának.
Magyarországon publikálta az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetet, az itteni elismertségre azonban 1991-ig várnia kellett. Ebben az évben nyerte meg a később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével a Holmi novellapályázatát. A regényszerű novellaciklus külföldön is sikert aratott.
Művei megjelentek spanyol, román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák, szlovén, orosz, észt, macedón, baszk, arab nyelven is.
Művei
A tanú. Novellák; Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969
Plusz-mínusz egy nap. Novellák, karcolatok; Kriterion, Bukarest, 1974
Megérkezés északra. Karcolatok, novellák; Kriterion, Bukarest, 1978
Milyen is egy hágó?; Magvető, Budapest, 1980
A Zangezur hegység. Karcolatok, novellák; Kriterion, Bukarest, 1981
Az Eufrátesz Babilonnál; Szépirodalmi, Bp., 1985
Sinistra körzet. Egy regény fejezetei; Magvető, Bp., 1992 ISBN 9631421562; Magvető, Budapest, 2007 (Hangoskönyv – ISBN 9633698499)
Vissza a fülesbagolyhoz. Válogatott elbeszélések; Jelenkor, Pécs, 1992; 2. bőv. kiad. Jelenkor, Pécs, 1997, ISBN 9631423042; 3. kiad. Bp., Magvető, 2003
Az érsek látogatása. Magvető, Budapest, 1999 ISBN 9631421554
A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire. Egy korábbi rádióinterjú változata; Magvető, Bp., 2001 ISBN 9631422674
A részleg (novella), Magvető, Budapest, 2006
Az utolsó szénégetők. Tárcák 1978–1981, Magvető, Budapest, 2010 ISBN 9789631427677
Állomás, éjszaka. Tízkezes egy Bodor novellára (többekkel); szerk. Varga Réka; Koinónia, Kolozsvár, 2011
Verhovina madarai. Változatok végnapokrai; Magvető, Budapest, 2011. október, ISBN 9789631428735
(Folyóiratban megjelent fejezetei)
A barátkozás lehetőségei. Novellák és film; Magvető, Bp., 2016 + DVD
Sehol; Magvető, Bp., 2019
Az értelmezés útvesztői. Tizenöt beszélgetés; Magvető, Bp., 2021
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodor_%C3%81d%C3%A1m
Be First to Comment