Szepeshelyi Hutÿra Ferenc (ejtsd: hutira) (Hutyra Ferenc András) (Szepeshely-Zsibra, 1860. október 7. – Budapest, 1934. december 20.) magyar állatorvos, orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1910), rendes (1921), majd tiszteleti (1934) tagja. A magyarországi állatorvos-tudomány kimagasló jelentőségű, világszerte elismert alakja, az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia, szerológia és virológia, valamint az igazságügyi állatorvostan terén végzett munkássága egyaránt kiemelkedő. Nevéhez fűződik a korszerű humánorvosi szemlélet és gondolkodásmód meggyökereztetése az állatorvos-tudományban. A budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola megszervezője és három évtizeden keresztül rektora volt.
Pályája elején főként a humánpatológia érdekelte, első tudományos közleményei is e tárgyban jelentek meg, többek között a nyitott gerinc (spina bifida) és a májtumor kórtanáról. Az 1880-as évek közepén tudományos érdeklődése az állatorvos-tudomány felé fordult. Elsősorban állatjárványtannal, a fertőző állati betegségek patológiai és fiziológiai kutatásával, diagnosztizálásával és belgyógyászati kezelésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a tuberkulózis (gümőkór), a takonykór, a tenyészbénaság, a keleti marhavész, a lépfene, a sertésorbánc, a tetanusz, az Aujeszky-kór, és sok más állatbetegség vizsgálatában, beazonosította és leírta a sertés brucellózisát, de legjelentősebbek a sertéspestissel (sertésvész) kapcsolatos kutatásai voltak.
Az 1895 körül Magyarországon is felbukkanó, amerikai eredetű betegségről kimutatta annak vírusjellegét, s munkatársaival kidolgozott egy a sertéspestis ellen az 1950-es évekig világszerte alkalmazott oltóanyagot. Első akadémiai székfoglalóját is e témában tartotta 1912-ben (A sertéspestis elleni immunizálás kísérleti alapja).
Sertéspestis-vizsgálatainak tudományos, kísérleti hátteréül hozta létre Köves Jánossal együtt 1907-ben azt a kőbányai virológiai laboratóriumot, amely 1912-től Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat néven működött tovább, s ma is Magyarország egyik vezető állatgyógyászati termékeket gyártó vállalata. Immunológiai és szerológiai vizsgálatai során a szarvasmarhák látens fertőzésének felderítésére elsőként használta a tuberkulint (1891), az inapparens (tünetmentes) fertőzöttség kimutatására bevezette a malleinpróbát (1907), s ugyancsak elsőként mutatott rá az oltási komplikációk lehetőségére.
Szervezőmunkájának volt köszönhető az általa három évtizeden át vezetett Magyar Állatorvosi Főiskola modern tudományos kutatóhellyé fejlesztése, amelynek katedráira a magyar állatorvos-tudomány kiválóságait, fiatalabb kollégáit és tanítványait hívta meg, többek között Marek Józsefet, Köves Jánost és Manninger Rezsőt.
Marekkal közösen írt, 1905-ben németül megjelent háromkötetes állatorvosi belgyógyászata világszínvonalú kézikönyvnek számított, amelyet tizenegy további nyelven adtak ki a 20. század folyamán. Részt vett több állatorvosi szakfolyóirat szerkesztésében (pl. Állategészségügyi Évkönyv, 1889–1902; Veterinarius, 1887–1902; Állatorvosi Lapok, 1903–1914), 1890-től pedig rovatvezetője volt a Köztelek című mezőgazdasági szaklapnak.
Hatékonyan közreműködött az országos állat-egészségügyi hálózat fejlesztése érdekében is. A háttérből vett részt több állat-egészségügyi rendelet és törvény előkészítésében és megalkotásában, törekvéseinek köszönhetően alakulhatott meg 1900-ban az Országos Állategészségügyi Tanács.
1902-ben a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia (Académie royale de médecine de Belgique), 1904-ben a Torinói Mezőgazdasági Akadémia (Accademia di Agricoltura di Torino), 1929-ben a Francia Állatorvosi Akadémia (Académie vétérinaire de France), 1933-ban a Francia Biológiai Társaság (Société biologique de France) és a Finn Állatorvosi Szövetség (Suomen Eläinlääkäriliitto) levelező tagjává választották. A Svéd Állatorvosi Egyesület (Sveriges Veterinärförbund) 1906-ban, a londoni Állatorvosok Királyi Akadémiája (Royal College of Veterinary Surgeons) 1914-ben hívta tiszteleti tagjai sorába.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hut%C3%BFra_Ferenc
Be First to Comment