„Középkori dátumainkban sajnos sok a bizonytalanság, így bár rendszerint 1000. december 25-ét tartjuk Szent István koronázási időpontjának, ez azonban némileg bizonytalan. Azt tudjuk a forrásokból, hogy az új évezred első napján iktatták be első királyunkat. Akkor hol van a bizonytalanság ebben? Hát ott, hogy azokban a századokban az év kezdőnapja még nem volt kiforrott, néha december 25., néha január 1. volt az új év első napja az oklevelezési gyakorlatban.
Így voltaképpen Szent István koronázása lehetett a mai értelemben 1000. december 25-én és 1001. január 1-én is. Ma mindenesetre a történészek a korabeli értelmezésben gyakoribb karácsonyi évforduló miatt december 25-ét tartják elfogadottnak. (A címlapképen Johann Nepomuk Geiger: Szent István megkoronázása című litográfiája látható.)
Már az a kérdés is érdekes, hogy Szent István volt-e az első királyunk, hiszen a német krónikák és Szent István legendái apját, Gézát is királynak említik (sőt úgy tűnik, hogy Géza „keresztény” neve szintén Stephanus, azaz István volt!). Róla azonban nem jegyezték fel, hogy tényleges nyugati értelemben vett koronázással erősítette volna meg legitimitását, míg fia, Vajk esetében ez is megtörtént. Vajk a keresztségben szintén az István nevet kapta, amelynek már önmagában komoly jelentése volt. Hiszen a görög eredetű név jelentése koszorú, korona. Emellett a kereszténység első vértanúja szintén ezt a nevet viselte. A középkorban mindennek jelentése és értelme volt. Nyilván a karácsony mint időpont sem volt a véletlen műve, hiszen az is egy új világ születésének kezdete volt, ahogy István koronázása is megváltoztatta Magyarországot.
Istvánt gyermekkora óta uralkodásra nevelték, ehhez mind képessége, mind tudása megvolt. Így 997-ben trónra kerülve elkezdte megerősíteni az apja által lerakott alapokat, melyeken létrehozta a régin alapuló, mégis új magyar államot. Koppány legyőzése után sor került István királlyá koronázására. Erről sajnálatosan keveset tudunk, sokáig ment a vita, hogy vajon a pápától kapott korona, vagy a német-római császár engedélye volt-e fontosabb István koronázása szempontjából, azonban ez nem igazán fontos, hiszen ekkor a két hatalom nem szemben állt egymással, hanem kiegészítette a másikat. II. Szilveszter pápát ugyanis éppen a német-római császár segítette Róma élére, ráadásul korábban ő III. Ottó császár nevelője volt. Így semmi jelentősége nem volt akkor, kitől kapta a magyar uralkodó a koronát.
Nem tudjuk azt sem, milyen szertartási rend (ordo) alapján zajlott le a koronázás, erről a történészek vitáznak, de forrás híján megállapítása egyelőre reménytelen. A Szent Koronáról gyakran elmondják, hogy az nem lehetett István koronája – mondván, rajta van a később uralkodó Dukasz Mihály bizánci császár portréja –, ám ez sem ilyen egyszerű, mivel vannak bizonyítékok arra, hogy a korona zománcképeit cserélték az idők során, és Mihály császár képének helyén eredetileg Szűz Mária volt. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a koronázási paláston István király nem a Szent Koronát viseli.
István koronázásánál nagyobb hatású esemény aligha volt a magyar történelemben, hiszen ettől kezdve a magyar királyok minden koronázáskor „Istvánná” lettek, a neki tulajdonított relikviákba öltöztek, az ő temetkezési helyén történt a koronázás, minden jogi hivatkozás alapjává szintén István kora lett.
Ha valaki megtekinti az István, a király című rockoperát, akkor ott egy bizonytalan, kétkedő uralkodó képe bontakozik ki előttünk, amely azonban nagyon messze áll a valódi Istvántól. Szent István ugyanis sziklaszilárd akaratú, kemény, határozott, ugyanakkor keresztényi kegyességet is gyakorló király volt, ráadásul minden ismert háborúját győzelemre vitte, még a kor szuperhatalma, a Német-római birodalom ellen is 1030-ban.
Horváth Gábor: István megkoronázása, Győri Szalon
Be First to Comment