„„Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)
„Fejér Lipót (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.) magyar matematikus, az MTA tagja.
Fejér Lipót 1880. február 9-én született, Pécsett, a Szent Mór utca 3. alatti lakásban, Weisz Leopold néven lett anyakönyvezve. Apja Weisz Samu, anyja Goldberger Viktória. A pécsi főreálba járt, ám rosszul teljesített, (a matematika volt leggyengébb tantárgya,) így mikor a felfogadott korrepetitor sem tudott segíteni, apja kivette az iskolából. Ekkor apja üzletében segédkezett. Később mégis folytatta tanulmányait a főreálban, ahol Maksay Zsigmond lett matematikatanára. Maksay nemcsak megszerettette Fejérrel a matematikát, hanem ápolta addig szunnyadó tehetségét is.
Ösztönzésére (14 évesen) rendszeres olvasója és feladatmegoldója lett a KöMaL-nak. A lap szerkesztője, Rátz László többször jelezte: „Weisz Lipót megint nagyon szép megoldást küldött.” 1897-ben érettségizett, majd apja nyomására – aki azt szerette volna, hogy Fejérből mérnök legyen, mivel úgy meg tud élni – beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetemre. Itt Kürschák József és Kőnig Gyula előadásait hallgatta. Fél év múlva átiratkozott az egyetem ún. Egyetemes Szakosztályába, ahol matematika–fizika szakos középiskolai tanárképzés folyt.
Innen hamarosan a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző szakára ment át, ahol Eötvös Loránd és Beke Manó voltak tanárai. Harmadik egyetemi évét már Berlinben töltötte, ahol Hermann Amandus Schwarz volt mestere. Schwarz az egyik előadásában azzal az elemi tétellel foglalkozott, miszerint adott hegyesszögű háromszögbe berajzolt háromszögek közül a talpponti háromszög a legkisebb kerületű és ezt a bizonyítást 6 tükrözéssel végezte. Az előadás végén Fejér megmutatta professzorának, hogy ez a bizonyítás 2 tükrözéssel is elérhető.
Ugyancsak Schwarz előadásain ismerkedett meg a Fourier-sorok problémájával. Professzora szerint ez megoldhatatlan, ám Fejér nem így gondolta. 1900-ban a Francia Tudományos Akadémia lapjában, a Comptes Rendus-ben tette közé a Fourier-sorok lezártnak hitt elméletének továbbfejlesztéséről, új összegzési eljárásáról szóló tanulmányát (lásd Fejér-tétel). Ez alapozta meg nemzetközi hírnevét, s Henri Poincaré ekkor figyelt fel rá. Ugyanebben az évben (1900-ban) keresztelkedett ki, és változtatta meg nevét Fejér Lipótra. Ez a döntése azt eredményezte, hogy professzora, Schwarz – aki szintén zsidó származású volt – ezt a közös gyökerek megtagadásának vette, s megszakította vele a kapcsolatot. 1902-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Fourier-sorok dolgozatával.
Ezután Göttingenbe ment, ahol David Hilbert előadásait hallgatta. Hazatért, s itthon a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott munkát, mint repetitor (gyakorlatvezető). Fizetést viszont – mivel ez a munka nem számított rendes állásnak – nem kapott, így elfogadta Farkas Gyula, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikus professzorának felkérését. Kolozsváron az egyetem magántanára, majd 1906-ban adjunktusa lett.
Bár 1911-ben a kolozsvári egyetem rendes tanárává választotta, mégis, még ebben az évben elfogadta kinevezését a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol az egyik Matematikai Tanszék professzora lett. Sokan ellenezték ezt zsidó származása miatt, de végül Eötvös Loránd közbenjárására elfogadták. Fejér élete végéig a budapesti egyetemen tanított, s olyan kiválóságok voltak tanítványai mint Neumann János, Pólya György, Erdős Pál, Turán Pál, Rényi Alfréd, Kalmár László, Riesz Marcell (Riesz Frigyes szintén matematikus testvére) és Lánczos Kornél.
Számos hazai (Corvin-koszorú, majd Kossuth-díj (1948)) és nemzetközi díjat, valamint elismerést kapott. 1933-ban a 4 legkiválóbb európai tudós egyikeként meghívták a chicagói világkiállításra. A világkiállítás után 15 amerikai egyetemen tartott nagy sikerű előadás-sorozatot.
1940-es években számos külföldi állásajánlatot kapott, mivel ki akarták menteni az egyre fenyegetőbb hazai politikai viszonyok közül. Ő azonban még ekkor is ragaszkodott szülőhazájához.
Ám a nyilas hatalomátvétel (1944. október 16.) után katedrájától megfosztották, kényszernyugdíjazták, mint a nemzettől idegen elemet. Be kellett vonulnia budapesti gettóba, ahol őt is a Vöröskereszt által védett Tátra utcai házba zsúfolták be. Ez a védettség nem jelenthetett sokat, mivel 1944 karácsonyán, a ház többi lakójával együtt, Fejér Lipótot is besorolták az egyik Duna-parti kivégzésre vezényelt csoportba, de végül is őt egy honvédtiszt kimentette e menetből.
Az átélt borzalmak csak ártottak neki. Szellemi képességei saját bevallása szerint romlottak, házát lebombázták, mindene odaveszett. Régi barátai, korábbi tanítványai segítették pénzadományokkal és élelmiszercsomagokkal. Mikor 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták, a következőket mondta: „Nagyrészt tanítványaimnak köszönhetem, hogy el nem pusztultam”.
1959. október 15-én hunyt el Budapesten. Halála után Turán Pál két vaskos kötetben tette közzé életművét.
Munkássága
Munkássága a matematika számos területén meghatározó jelentőségű. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik. Riesz Frigyessel kidolgozta a konform leképzések alaptételének legrövidebb bizonyítását. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcell, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fej%C3%A9r_Lip%C3%B3t
Be First to Comment