BESZÉDES JÓZSEF

Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Beszédes Kálmán festőművész apja. Tanulmányait Egerben és Pesten a Mérnöki Intézetben végezte. 1813-ban szerzett oklevelet.

Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsárainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. 1827–1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett.

Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galacig, és onnan Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről.

Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett. Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Dunaföldváron temették el.

Vízrendezési munkái

vízrendezési munkálatok Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben (1814–1816).

a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása, beleértve a folyóvölgyeket (1816–1825),

a Duna szabályozása, egységes árvédelmi töltések építése a Baja és Báta közötti szakaszon (1820–1825 között). A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította, s a Sárköz gazdasági felemelkedésének alapjává vált.

vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben,

a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna (Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése.

(Ma sokan hibás döntésnek tartják az akkori árterek lecsapolását. vj)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Besz%C3%A9des_J%C3%B3zsef