HIÉNÁK

VASS JUDIT

A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA

HIÉNÁK

Tanítanom kell(ene) a tömegkommunikációt. Félve nyúlok hozzá. Az osztályban mindenféle politikai hátterű gyerekek vannak. Ki vagyok én, hogy szembemenjek a szülőkkel?

Tanár vagyok. Ha egy tanár hordhat keresztet a nyakában órán, akkor én is elmondhatom a véleményemet – keresztény-nemzeti kurzus ide vagy oda.

Bródy Sándor írt egy regényt A nap lovagja címmel az újságírók dilemmájáról. Ezt a dilemmát ma sehol nem találom. „A nap lovagjai” kattintásvadászok, készek saját meggyőződésük ellenére cikket írni csak azért, hogy növeljék az olvasók? kattintók! táborát. Tisztelet a kivételnek.

Valaki felrázta A NAGY MAGYAR TESPEDŐT. Nosza, ugorjunk neki! Csontig rágjuk le a botrány szagú híreket-álhíreket!

„A tény szent, a vélemény szabad.” A minőségi újságírás etikája.

Mit tesz az áldozat? Minden rágalomra reagál. Hiba. A rágalom elszáll, de megmarad az eleve elfogultak agyában. A nyitott gondolkodásúak úgysem veszik be a propagandát. Még az agymosás előtt jártak iskolába.

Az Isten vagy vaksors óvjon meg bennünket a magyar médiumok kurzuslovagjaitól. Több ezren vannak.

Na innen kell felállni, és egy új hazát építeni.