PULITZER JÓZSEF

„Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz.” (Pulitzer József)

Pulitzer József, eredeti neve Politzer; világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer (Makó, 1847. április 10. – Charleston, Dél-Karolina 1911. október 29.) magyar születésű amerikai újságíró, lapkiadó.

Egy makói magyar zsidó terménykereskedő, Pulitzer Fülöp és a pesti születésű Berger Elize fia volt. Öccsét, Albertet – aki Józsefet Amerikába is követte – papnak nevelték, de nem jutott el a felszentelésig. A család nyolc gyermekéből csak négy élte túl a gyermekkort. A középiskolát József már Pesten végezte, ahová apja költözött. A család az apa korai halála (1858) után elszegényedett. Az 1860-as évek elején a Hampel-féle kereskedelmi iskolába járt.

József katonai pályára szeretett volna kerülni, de gyenge egészsége és látása miatt visszautasították. Az osztrák hadsereggel, a francia idegenlégióval, illetve az indiai brit hadsereggel is hiába próbálkozott. (A Literatura-cikk szerint az egész kaland azzal indult, hogy pofon ütötte számtantanárát és aztán Párizsba szökött. Az biztos, hogy indulatos természetéről később is tanúbizonyságot tett.)

Végül Hamburgban az amerikai hadsereg felvette. 1864 nyarán, 17 évesen, anyja akarata ellenére kivándorolt, és az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban (hasonlóan az 1848-49-es magyar forradalom utáni magyar kivándorló generáció sok tagjához). New Yorkban a főleg németekből, de számos magyarból is álló 1. számú önkéntes Lincoln-lovasezredbe sorozták be. Az ezreddel Pulitzer négy kisebb ütközetben vett részt, majd az ezredet 1865. június 24-én leszerelték a virginiai Alexandriában, utolsó zsoldját 1865. július 7-én kapta meg. New York-ban nem talált munkát.

A Missouri állambeli St. Louisban telepedett le, ahol 1868-ban a német nyelvű Westliche Post című napilapnál állt munkába (miután állítólag előbb csikós, hajófűtő és az 1866-os kolerajárvány idején temetőgondnok is volt). Az újságírói karrierrel szinte egyszerre indult politikai karrierje.

Üzleti karrierje

Pulitzer ambícióit nem elégítette ki sokirányú érdeklődése, így 1872-ben újabb ismeretlen terepre lépett és üzletember lett. Megvette a Westliche Postot háromezer dollárért. Ezt követte a St. Louis Dispatch megvásárlása 2700 dollárért 1878-ban. Pulitzer összeolvasztotta a két lapot és a St. Louis Post-Dispatch máig St. Louis napilapja.

Ennél az újságnál fejlesztette ki Pulitzer azt a szerepet, amely hozzájárult későbbi sikereihez: a kisemberek bajnoka lett és nem idegenkedett a keményen populista megközelítésektől sem.

1883-ra a még mindig csak 36 éves Pulitzer már gazdag ember volt, a kezdetekhez képest már nagyságrendekkel nagyobb üzleti akciókra képes. Ebben az évben vásárolta meg 346 000 dollárért Jay Gouldtól a New York World című újságot, amely addig évi 40 000 dollár veszteséget produkált, Pulitzer keze alatt azonban az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált. „Egyszemélyes forradalmat” hajtott végre, ahogy az újság szerkesztője, James Wyman Barrett fogalmazott később.

A World példányszáma egy évtized alatt 15 000-ről 600 000-re szökött fel, és az ország legnagyobb újságja lett.

A lap Pulitzer irányítása alatt az emberekre, botrányokra és szenzációkra összpontosító újságírás felé fordult. 1887-ben Pulitzer szerződtette a híres tényfeltáró újságírónőt, Nellie Bly-t, aki óriási sikerű cikksorozatot írt a Worldnek, miután elmeháborodottnak színlelve magát bejutott a Blackwell-szigeti (ma Roosevelt-sziget) női elmegyógyintézetbe, és tanúja lett az ott alkalmazott erőszaknak.

A World másik nagy újítása a tömegnyomtatású színes képregény volt. A világelsőt, Richard F. Otcault Sárga kölyök című sorozatát 1895-ben közölte az újság. (A sárga kölyökről kapta nevét a sárga újságírás.)

A World indította többéves sajtókampánynak óriási szerepe volt abban, hogy 1885-re adakozásból összegyűlt a New York-i Szabadság-szobor talapzatának építésére a pénz. A kampány ugyanakkor lökést adott az újság népszerűségének is, 50 000 új előfizetőt szerezve a lapnak.

Jefferson Davis unokahúgát, Kate Davist vette feleségül 1877-ben, házasságukból öt gyermek született.

Pulitzer egészsége, amely eleve nem volt erős, a rengeteg munka következtében már a World megvásárlása idejére jelentősen megromlott. 1890-ben vissza is kellett vonulnia az újság aktív szerkesztésétől, miután a Charles Anderson Dana, a The Sun tulajdonosa által indított személyes támadások hozzájárultak egészsége további romlásához.

Teljesen megvakult, depresszió gyötörte, és rendkívül érzékennyé vált az erős hangokra, ezért többször kellett külföldre mennie orvosi kezelésre. Az orvosok nem találtak gyógymódot, és élete következő két évtizedének jó részét hangszigetelt helyiségekben töltötte. (Ha szállodába kényszerült, állítólag emberei előre tanulmányozták a környező utcák zajviszonyait, és lefoglalták a lakosztálya feletti, alatti és melletti szobákat is.) Bár többnyire jachtján, a Liberty-n lakott (ahol a halál is érte), vagy New York-i lakosztályában, aktív kapcsolatot tartott a lappal és az üzlettel, megőrizve az irányítást. „Arannyal fizetett, de zsarnoki erővel tartott fogva mindenkit” – írta róla Pásztor Árpád a Literaturában 1926-ban.

Jachtján halt meg, amely akkor éppen a dél-karolinai Charleston kikötőjében horgonyzott. New Yorkban, Bronxban temették el, a Woodlawn temetőben, ahol többek közt Herman Melville, Nellie Bly és Miles Davis is nyugszik.

Kapcsolata a magyarsággal

St. Louis városában mind a magyarokkal, főleg a Rombauer-családdal, mind a németekkel jó kapcsolatokat ápolt Pulitzer. 1875-ben járt Pulitzer Magyarországon, volt a Császár Fürdőben, s meglátogatta Temesváron egy barátját. Pulitzer ekkor már tekintélyes ember volt Amerikában, de Magyarországon nem vették észre, feltehetően ez rosszul esett neki.

Pulitzer kulcsszerepet játszott Munkácsy Mihály 1886-os amerikai látogatásának megszervezésében, megérkezésekor angol nyelvű újságja az „Éljen Munkácsy Mihály” magyar felirattal köszöntötte a festőt. Pulitzer otthonában is vendégül látta Munkácsyt, és köszöntőjében kiemelte, hogy nemcsak azért üdvözli, hogy nagy művész, hanem azért is, mert két nagy országot reprezentál, azt az országot, amelyben él, Franciaországot és azt az országot, amelyben született, Magyarországot. Maga Pulitzer is mindig büszkén vállalta szülőhazáját, Magyarországot. Pulitzer felkérte Munkácsyt, hogy fesse meg felesége, Kate Davis képét. A festmény 1891-ben Párizsban fénykép alapján el is készült.

A Pulitzer-díj  

Az újságíró-iskolák 

Pulitzer már 1892-ben felajánlotta az anyagi segítségét Seth Low-nak, a Columbia Egyetem akkori elnökének a világ első újságíróiskolája megalapításához, Low-t azonban eltántorította Pulitzer akkori rossz hírneve. 1902-ben az új elnök, Nicholas Murray Butler már nagyobb fogadókészséget mutatott, de az iskola Pulitzer haláláig nem jött létre. Pulitzer 2 millió dollárt hagyott az egyetemre, így 1912-ben megalapították a Columbia Egyetem Újságíró Főiskoláját (Columbia University Graduate School of Journalism). Máig ez az egyik legnagyobb presztízsű újságíró-iskola a világon, továbbá itt adják ki a Pulitzer-díjat és a DuPont-Columbia-díjat. (De nem ez lett az első újságíróképző: azt a Missouri Egyetem hozta létre, ugyancsak Pulitzer támogatásával.)

A Pulitzer-díj

A Pulitzer-díj az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, ami csakis az amerikai napilapok és hetilapok újságíróinak adható az egyesült államokbeli újságok vagy hírügynökségek által megjelentetett fényképekért, jelentésekért és cikkekért. Az irodalom, dráma és zene területén is osztanak Pulitzer-díjakat, ezek pedig csak amerikai állampolgároknak adhatóak. A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, mostanában pedig minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket. A Pulitzer-díj nyerteseit egy független bizottság választja, amelyet a Columbia Egyetem Újságírói Kara (Columbia University Graduate School of Journalism) igazgat.

Magyar Pulitzer emlékdíjasok:

„https://hu.wikipedia.org/wiki/Pulitzer_J%C3%B3zsef