STROBL ALAJOS

Liptóújvári Strobl Alajos, (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Életpályája

Édesapja Strobl József Habsburg–Tescheni Albert főherceg, majd a gróf németújvári Batthyány család uradalmi ispánja, édesanyja Wyrostek Karolina. 

Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, de már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmás és Perseus (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjának megformázására az épület főbejárata két oldalához.

Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket egyaránt kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy négy évtizeden át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.

1913. november 9-én Ferenc József nemességet és a liptóújvári nemesi előnevet adományozta neki.

Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye, Kratochwil Alojzia (1875–1964) 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemlék épületet és szárnyait ma megvételre kínálják. Strobl Alajosnak két gyermeke lett: Strobl Mihály (1906–1996), gépészmérnök, valamint Strobl Zsuzsanna (1898–1994), Franciscy Lajos (1890–1952) erdőmérnök felesége.

Munkássága

A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai.

Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.

Köztéri szobrai (válogatás)

• A budapesti operaház épületén két homlokzati szobor és a bejáratnál két ülőszobor (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, 1880–81)
• Arany János szobor (Budapest, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében), 1893)
• Az angliai London-Stanstedben áll Genius c. hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott (1898)
• Széchenyi István (egész alakos, Nagycenk) (1904)
• Mátyás-kút, (Budai Várnegyed, 1904)
• Szent István lovasszobor (Budapest, Halászbástya (1906)
• 1906-ban helyezték el a Budapest belvárosi Erzsébet téren Semmelweis-emlékművét (a MÁVAUT pályaudvar építésekor a Szent Rókus Kórház elé helyezték)
• 1907 Pozsony – Rómer Flóris mellszobra
• Dobó István szobra Eger főterén
• Károlyi Sándor emlékműve (Budapest, Vajdahunyad vára) (1908)
• Kossuth-mauzóleum szobordísze (Gerster Kálmánnal, Kerepesi temető, 1909)
• Arany János (Nagykőrös) (1910)
• Széchenyi-emlékmű, egész alakos (Szeged, 1914)
• Jókai Mór szobra (köztéri, 1921)
• Olvasó lányok (1921)
• Liszt Ferenc portrészobra Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm tér nyugati árkádjai alatt
• Eötvös József (író) mellszobra
• Szent István szobra (Budapest, Szent István-bazilika) 1908–12)
• Fiatal nő (impresszionisztikus, 1916–18)
• Szinyei Merse Pál (1918–19)
• Szilágyi Dezső síremléke (1908)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Strobl_Alajos