VASS JUDIT
CSAK SZÍV
a szívünkhöz közel álló
tudod hiába van már unokád is
amíg a szüleidet el nem temeted
gyerek vagy mondja a szomszéd
és milyen bölcs volt
az ősök atavisztikus félelme
a temetés körüli hercehurca
a nyugdíjfolyósító
még kétszer kiküldi a nyugdíjat
mondjon pár dolgot az édesapjáról
hogy meg tudjam írni a nekrológot
ma már nem hagynám másra
talán csak ennyi lenne
hajnali fél négy
nekilát a pirítósnak teának
a csörgéstől viszzhangzik az alvó kerület
ferííííííííííííí az isten áldjon meg
hát mért nem hagysz aludni
aztán anyám is elment
nem volt nagy és kiváló
de ezt nem lehet
minden temetésen ez megy
ahol véget ér az út
talán csak ennyit
ferííííííííííííí az isten szerelmére
mért nem hagysz aludni
de már én is kint vagyok a konyhában
már tudják hogy dohányzom 17 évesen
de ez az összes bűnöm hagyják
bár apám nem szó nélkül
már megint az a büdös bagó
és mutatja szerinte milyen idegbajos
egy cigiző ember
ha meglátogat az öcsém feltámadnak
benne a gesztusai
ilyenkor egészen apám anyám
de már leszoktattam róla hogy neveljen
szerencséd hogy nem lettél tanár
a gyerekek már rég meglincseltek volna
s közben tudom hogy annak kellett volna lennie
mint apám anyámnak
imádtak mesélni most mit mondjak róluk
apám 22 éve nincs
az élet egyszer csak reá gondolt
el kellene már vinni ezt az embert
de legyen könnyű halála
talán menjen ki éjszaka
vizet inni a konyhába
és essen össze
egy pillanat műve az egész
és ne peregjen le semmiféle film
se sínek között se kerekek között
ma már nem hagynám a nekrológot másra
na slachta margit
ma hány gyereket vertél meg
ferííííííííííí csak egy kis sajtot ennék
ha már úgysem hagysz aludni
