Vass Judit oldala Posts

szeptember 1, 2024 / Vers

VASS JUDIT

VOJTINA ÖRÖK

kései zsengeménye

született, midőn utólag vette észre,

hogy hiszen bent jár az 56.  évbe’.

No lám. Kapott is rögtön a számmisztikán,

summázva leltárt hétre-nyolcra,

magyarázva lírát bele az életrajzba,

vastagon kenve a kor szellemével:

csip-csup igazba történelmet képzel.

Ámde ez zsenánt, végül is belátja:

esse memorem … a dolgot magába’

nézzük tehát, mert hazudni rút.

Megúszott forradalmat és világháborút,

s cserébe csak azt kérték földi hatalmak:

a status quot ne bántsd, s a dal megfoganhat.

És nem sanyargat se kint, se bent

túlságosan a törvény − előnyös paktum:

még az is lehetsz, ami amúgy is lennél

feltéve, hogy.

Ez persze bökkenő, de költőnk hallgatott,

kapaszkodva a kényelmes sztoára,

s ha fortyan is, csak fontolva járja szája,

teát visz, verset ír hajléktalanoknak,

s mindenkinek rímel, legfőképp nekik,

kik a paktumon számon kívül maradtak.

szeptember 1, 2024 / Évfordulók

ARANY JÁNOS

EN PHILOSOPHE

Azt hivém, hogy életem,
   Filozóf módjára,
Csöndes daccal végzem majd,
   Ha jutok fogytára.

Azt hivém: tört[*] dal lesz az
   Mely derülten játszik,
Míg rájegyzi jámbor kéz:
   „A többi hiányzik.”

Most látom, hogy ami volt,
   Eltűnt édes mámor;
„Vanitatum vanitas”
   Maga is a húmor.

Nem marad Kómosz velem,
   Sem a szende múzsák,
Csak a húmor-nélküli
   Puszta nyomorúság.

(1880 dec. 10)

ÉLETE

https://hu.wikipedia.org/wiki/Arany_J%C3%A1nos_(k%C3%B6lt%C5%91)

szeptember 1, 2024 / Vers

VASS JUDIT                    

BÍBOR

palástban jött Keletről,

tán perzsát szült egy dallamom,

Dávid király pengette testem,

fűzfán akadt egy hajnalon.





Ujjam bizsergi szurtos emlék,

mozdul a nyakszirt hátamon,

apám hajol rá − kotta sem kell,

hegyen-völgyön lakodalom.





Bíbor borokkal bő az este,

vendégek részeg asztalon:

Mozartot játssz a kedvemért ma,

s zeng égen-földön cimbalom.

szeptember 1, 2024 / Vers

VASS JUDIT

ÜDVÖZÖLLEK

kedves lovag!

Honnan jöttél, hol a lovad?

Onnan jöttem, messze földről,

Lovam kidőlt, tartsd fel dőltöm.





Messze ország, egyfejűek

Lakják pomponok és hűek.

Karuk erős, szívük vidám,

onnan jövök, az volt hazám.





Mese voltam, mese lettem,

Ég alattam, föld felettem.

Száll a mese szájról szájra,

Száll az álmom új világra.









Engedj most már elpihennem,

Csatába se kelljen mennem.

Busa fejem hadd nyugodjon,

Ringass el már, égi otthon.

szeptember 1, 2024 / Évfordulók

CSUKÁS ISTVÁN

IFJÚ SZÍVEKBEN ÉLEK

„És a gyerekek órája változatlanul gyorsabban ketyeg. Máris eltelt tíz év, amikor nem figyeltünk rájuk eléggé. Nem kell hozzá nagy matematikusnak lenni: az akkori tízévesek most húszévesek. S nem kell hozzá nagy közgazdásznak lenni, hogy például a drogellenes harc, a fiatalkori bűnözés, vagy csak a lődörgés, céltalanság máris többe kerül, mint egy gyerekszínház vagy egy könyvkiadó!

Kemény szavak? Lehetne még keményebben is fogalmazni, hogy a rendszerváltás nagy vesztesei a gyerekek! Hogy nem lehet ennél fontosabb dolgunk! Hogy azt tékozoljuk el, amihez nincs jogunk, a jövőt! Hogy máris a huszonnegyedik órában vagyunk.

Lehet, hogy ez lesz az első és utolsó tárcám, már persze ha ezt is leközlik. De ez nem érdekes, nem én vagyok az érdekes, ennél többet ér az ügy. Én csak azt az örömet tudom felajánlani cserébe mindenkinek, aki a gyerekek ügyével foglalkozik, hogy rossz órámban arra gondolok: engem a fél ország szeret, mégpedig az ország jobbik fele, a gyerekek! És elmúlik a rossz óra. Legyen ez a ti jutalmatok is: a gyerekek szeretete!”

https://opac.dia.hu/record/-/record/PIMDIA31547

ADY ENDRE

IFJÚ SZÍVEKBEN ÉLEK

Ifjú szivekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.

Szent lázadások, vágyak s ifju hitek
Örökös urának maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki véres, igaz életű.

Igen, én élni s hóditani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek.

Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,

De virágzás, de Élet és örök.

szeptember 1, 2024 / Vers

VASS JUDIT

JELET HAGYNI

aztán hogy

kiről vagy miről

az már kontextus

vagy konstelláció

Lót

Dózsa

Blake

ha akarom blőd

a párhuzam

valaki néz

idegpályákon

fényhuzal

fekete-fehéren

ha nézem

valami küszködik

egy határolt téren

szétfutó barázdák

aztán majd

magyarázzák

szeptember 1, 2024 / Évfordulók

Giordano Bruno „Bárhol is tartózkodott azonban, mindig konfliktusba keveredett…

1592. május 26-án Brunót letartóztatták, eretnekséggel vádolták, kihallgatásai során utolsó írásait visszavonta, és hajlandó volt eskü alatt megtagadni „tévedéseit”, csakhogy szabadon engedjék. De a velenceiek számára túl kényes és bonyolult volt az eset. Bruno szerzetesként – mivel egykor engedelmességi fogadalmat tett és hivatalosan soha sem bocsátották el a rendből – a Római Inkvizíció joghatósága alá tartozott, így végül 1593 elején Rómába vitték. Tanait nem vonta vissza, ezért hosszú per után a 1600február 17-én a katolikus egyház veszedelmes eretneknek nyilvánította és elevenen elégettette Rómában, a Campo de’ Fiori-n.[4][5] Bizonyos források szerint[forrás?] kivégzése előtt kivágták nyelvét, hogy ne tudjon lázító szavakat intézni a néphez…

Sajátosan panteista-naturalista-monista, esztétikai enthuziazmust (enthuziazmus: ihlet, elragadtatás, lelkesedés) képviselt. Sok szempontból tekinthető Spinoza és Schelling előfutárának is…

Felfogása szerint az univerzum mozdulatlan, egyszerre lehetséges és valóságos, lélek, ősok, lényeg, cél és végtelen. Végtelenül sok világból áll, anyag és forma együttese, melynek alapja a passzív anyag. Ezzel azonos az Isten, más néven az aktív forma vagy világlélek, világszellem. A világszellem az univerzumot belülről való kibontakozással (explicatio ab intra) hozza létre. Ettől a világszellemtől vagy Istentől különbözik – az egyetemes gondviselés értelmében – a természet fölött lévő Isten.

Az univerzum és a tér szükségképpen végtelen, ugyanis az abszolút őselv természetének és méltóságának csak így képes megfelelni. Rendszerében nincs központi jelentősége a Naprendszerünknek…

Cusanus rendszeréből a szélsőséges panteizmus következtetését vonja le. Isten transzcendenciáját már teljesen megszünteti, az istenség azonosul a természettel. („Natura est deus in rebus.”) Isten a végtelen teremtő természet (natura naturans), mely a dolgok csodálatos rendjét mutató érzéki természetben (natura naturata) fejezi ki magát. Az anyag az isteni világlélektől elválaszthatatlan. A világegyetem végtelen és örökkévaló, melyben a különböző formák egymást föltételezik, s a szabadság és a szükségszerűség is teljesen egybeesnek. Így valósul meg a természettel azonos istenségben az ellentétek egybeesése, a coincidentia oppositorum.” (Wikipedia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Giordano_Bruno

„But Bruno made a mistake that cost him his life: went to teach the art of memory, a Venetian nobleman, Giovanni Mocenigo, who, in 1592, wrote a complaint against him to the local Inquisition:

“I, Giovanni Mocenigo, bring on the debt of conscience and by order of the Confessor, heard many times from Giordano Bruno when we interviewed him at his home that the world is eternal and there are infinite worlds… that Christ committed the alleged miracles and was a magician that Christ did not die willingly, and as far as I could trying to avoid death, retribution for the sins do not exist, that the soul, created by nature, moving from one living being to another. He talked about his intention to become the founder of a new sect called “New philosophy.” He said that the virgin could not give birth, the monks are a disgrace to the world that they are donkeys that we have no evidence whether our faith merits before God.”

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fearth-chronicles.com%2Fhistori%2Fhe-tried-to-cover-up-the-vatican-burned-giordano-

lásd még.:

https://www.google.com/url?sa=i&url=http%3A%2F%2Fwww.ujakropolisz.hu%2Fcikk%2Faz-emlekezet-kepzelet-

szeptember 1, 2024 / Vers

VASS JUDIT

SUBA

mellett,

talán mert

sokat volt egyedül,

és epilepsziás,

de kerülnék

bármi teóriát,

tehát

gazdi és vendég

úgymond csevegni

nem igen tudott,

mert szüntelenül

támadt,

fejet-bokát

farkával csapkodott,

lihegve nyalta

tenyered-arcod,

ahová el tudott

rohammal érni,

hiú vendég ezt

udvarlásnak véli,

s csak egyszer volt

mellettem nyugodt,

ha van kutyád,

tudod,

miről beszélek:

érzi a bajt,

nem viháncol,

teljes testével

átnyalábol,

mancsa mozduló

lábfejed nyomja,

láncolja szemed

szeme fekete gombja,

te érted a kérdést,

ő érzi a választ,

és összekulcsol

valami meleg

és atavisztikus bánat

szeptember 1, 2024 / Egy meg nem írt regény
Kondor Béla rajza

VASS JUDIT

EGY MEG NEM ÍRT REGÉNY

IVÁN ILJICS ÖCCSE

Magunk mögött hagyjuk a héroszi irodalmat, ez már a realizmus. Leszállunk az „elvesztett illúziók” felnőtt korába, de hiszen már ők is elmúltak 18 évesek.

Úgy érzem célszerűnek, hogy rögtön az elején tisztázzuk: Iván Iljics mi vagyunk − bárhol, bármikor a világban. Csak képzeljék el ezt a tragédiát: ott fekszünk a koporsónkban, kiterítve a KÖZÖNY gyászai közt, és senki nem tudja, hogy emberként haltunk meg. Senki. Nekünk még van időnk ezt elkerülni.

Az óra vége felé Bé, komoly-szomorú szemmel jelentkezik, ezúttal nem tartok poénvadászattól. „Szerintem Tolsztoj kihagyott valami fontosat.” Hoppá, gondolom, most kezd értelme lenni. „Nem írta meg Iván Iljics öccsét.” Az osztály és én zavartan nézünk. Milyen öccsét? „De igen, van egy öccse!− bizonygatja Bé, s ekkor hirtelen beugrik, tényleg, Tolsztoj egy mondat erejéig említi a testvért, aki  lecsúszott, és már nem törődött vele senki. Igen, mondom, de egy másik élet nem férne bele egy elbeszélésbe, az már egy családregény. A kisregénynek megvannak a műfaji korlátai.

Bé nem enged: „De, igenis, hiányzik belőle” – mit neki műfaji korlátok! És csak otthon jut eszembe Levin bátyja – hát persze, hogy megírta őt is Tolsztoj gróf.

Bé egész nyáron gürizik, tudom, néha év közben is dolgozik. Két nap múlva beszélgetünk a szünetben. „Képzelje, tanárnő, ma sikerült jól használnom a „konformis” szót.” Nevetünk… Kicsit még hallgat, félre néz, aztán, csak úgy, mellékesen: „Elkezdtem írni a regényt…Iván Iljics öccséről.” Én meg nagyon várom – mondom neki.

Megírja ő még Édes Anna nővérét is, gondolom utána. „Az életet nem lehet vaskorlátok közé zárni.” – teszi hozzá Kosztolányi az Aranysárkányban.

szeptember 1, 2024 / Vers

VASS JUDIT

ZÁROM

a billentyűt,

már minden karakter

melléütés.

Egér, billentyű jobbra el.

Fakadjon csak a gennyedés,

hányódjon fel az agyak alja.

Hazát és népet álmodánk –

itt van:

az utcán gyilokszó,

a neten gigányi lelki turha.





Ezt benéztük barátom.

Hová lettél, hová levél?

Itt van, vagy nem találom.





Zárom a billentyűt,

nyugodjék.

Sem ő, sem én nem érjük meg.





Más szózat, más keblű nép,

a tájra más esők peregnek

egykedvűen, színtelenül

úszik-úszik a dinnyehéj.





Minek is nézem –

hová lettél, hová levél?