Vass Judit oldala Posts

Lovik Károly: A néma bűn (novellarészlet)

A kis vidéki kávéházban öt katonatiszt szórakozott. Ketten biliárdot játszottak, ketten a foltos márványasztalnak támaszkodva a lökéseken mulattak, az ötödik, egy körszakállas, nehézkes ezredorvos a sarokban ült, és az étlapokat nézegette. Kellemetlen, falusi nyári este volt, a szomszéd söröskertből tamburaszó és kancsózörgés hallatszott át, a bal oldali pékműhelyből káromkodás és feleselés. Az apró helyiségre csöpögős olajlámpa vetett fényt; a biliárdasztalra csak kevés világosság esett, a padmalyra annál több: nagy legyek mászkáltak a kopott vakolaton. A játék, melyet egy hosszú lábú, szarvasbőr nadrágos főhadnagy meg egy tejfölösszájú, pirospozsgás fiatal hadnagy folytattak, unalmassá kezdett válni. Az egyik kibicelő tiszt ásított, a másik az aprópénzt csörgette zsebében. Már két hete voltak az állomáson, s alig várták, hogy továbbmenjenek.

Ebben a percben kinyílt az ajtó, s egy alacsony, vászonruhás ember lépett be rajta. A hosszú lábú tiszt mulatságosan csücsörítette össze ajkát, s letette a dákót. A fiatal hadnagy is nehezen bírta mosolygását visszatartani, és ravaszan sunyítva a pénztáros kisasszonyhoz ment, a többiek pedig jókedvű leereszkedéssel néztek a vászonruhásra…

A tisztek mindenféle tréfát engedtek meg maguknak vele szemben. Így megtörtént, hogy a felöltőjét nehéz kövekkel tömették meg, hogy az esernyőjébe egeret rejtettek, vagy a kalapját papírral tömték ki, s bebizonyították neki, hogy a feje a tejivástól rohamosan dagad. Elhitették vele, hogy a másfél órára fekvő vasúti állomáson a tehervonat kiszaladt a sínekből, és a falu végéig futott, avagy pezsgőport tettek a poharába, s mikor Burián vizet töltött, az méternyi magasságra szökött fel…”

LOVIK KÁROLY MŰVEI

http://mek.oszk.hu/02300/02315/02315.htm

LOVIK KÁROLY

„Életformája, életvitele szerint arisztokrata körökben forgolódó, előkelő klubokban otthonos úriember volt, magamagát mindig is elsősorban lótenyésztőnek, versenylovak és vadászkutyák szakemberének mondotta. És az is volt, sőt világhíresség ezen a téren. … valamennyien azonnal Mr. Charles Lovik nevét említik, aki az úrlovaskörökben világhíres Tornyay-istálló szakmai vezetője, maga is nemzetközi hírű lovas, a lovak élettanával foglalkozó „hippológia” tudományának az angol Bruce Lowe mellett legelismertebb világtekintélye…

Ez a „kifogástalan úriember”, ez a legangolabb „clubtagok” szerint is igazi „gentleman” volt az egyik álarca. Hiszen közben lelkes és tevékeny szabadkőműves volt, szabadkőműves-gyűlések hatásos szónoka…

Az első igazán szép és méltó méltatásokat Csehovról ő írta magyarul. Kétségtelen, hogy hamar kibontakozó írói tehetségére Mikszáth is hatott, de ennél is erősebb Turgenyevé, Csehové és francia olvasmányaiból Maupassant-é. Lovik Mikszáthon keresztül kapcsolódik a magyar elbeszélő hagyományhoz, a nyelvi ízekhez, korábban még a fiatalabb Mikszáthtól sem idegen romantikus és idillikus ábrázolásmódhoz. …

De első regénye, a Doktor Pogány, amely egy orvosnő reménytelen küzdelméről szól a női lét és munka társadalmi megbecsüléséért, egy vérbeli kritikai realista erényeit és kibontakoztatható nagyobb lehetőségeit ígéri. Ezt a kritikai hangot azonban csak utolsó regénye, A kertelő agár folytatja. Ez már igazán az úri osztály kritikai ábrázolása, és sokkal több rokon vonást mutat Turgenyev hangulatos bánatával, természetleírásaival, mint Mikszáthtal.” (Hegedűs Géza)

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/lovik.htm

Vigh Péter: Szabadkőműves (és) hívő

http://www.kommentar.info.hu/iras/2013_2/szabadkomuves_es_hivo_

„A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen 1952-ben végezte el a filozófia szakot…

1952 és 1956 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó (a majdani Kriterion) kolozsvári szerkesztőségében dolgozott lektorként…

1956-tól 1989-es nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi Igaz Szó (1990-től Látó) című szépirodalmi folyóirat versrovatát szerkesztette, e lapokban jelentek meg költeményei is…

Édesapját 1958-ban rendszerbírálatáért letartóztatták és 8 év börtönre ítélték. Székely János – mindent elkövetve, hogy apját kihozza a börtönből – ekkor írta azokat a verseit, amelyeket később nem vállalt…

1990 után neve többször szóba került a József Attila-, ill. Kossuth-díjra jelöléskor, de mindent megtett, hogy ne kapja meg egyiket se.

Írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran mondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert.

Nem befolyásolták a kor irodalom-politikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez.

Lengyel Balázs író és kritikus emlékező írásában a legmagasabbra értékelte: „Egy biztos számomra, hogy Székely János nemcsak a határokon túli, az úgynevezett kisebbségnek, hanem egyetemes írója századunknak, századunk második felének. Valahol Camus és Orwell között. Egyike korunk legnagyobbjainak.” (Wikipedia)

Székely János

Művei listája, és online letölthető írásai:

http://szekelyjanos.adatbank.transindex.ro/index.php?k=19

Caligula helytartója  (1972)

„Egy ilyen tigrist mégsem hagyhatunk / Uralkodni a fél világ felett!”  (Petronius)

Mit tehet Petronius – Jeruzsálem római helytartója – ha császára,  Caligula arra kötelezi, hogy a zsinagógába saját szobrát állíttassa be, mint hatalmi szimbólumot? Képes-e Barakiás, mint zsidó főpap, szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, megtagadva Caligula parancsát? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember – Petronius – is elbukik. „

(Nemzeti Színház, 2018)

„Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. …Arról beszél milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mindezt ráadásul olyan történelmi személyek sorsában beszéli el, akik képesek voltak az áldozathozatalra, akár az önkéntes mártírhalálra is. A Caligula helytartója világunk valóságtartalmát boncolgatja. Arra keresi a választ, mikor, miért mondunk igazat. Mit gondolunk igaznak, bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy hazugság. Ez a gondolat az, amely a Caligula szobrát hozó és azt Jeruzsálemben felállítani akaró Petroniust is hosszasan kínozza: szabad-e a császár nyilvánvalóan őrült parancsát akár véráldozat árán végrehajtani, megmentve így az egész római birodalmat? Vagy hallgatva a lelkiismeretre, meg kell tagadni a parancsot, kockáztatva akár a római birodalom egységét is? „

A Zsámbéki Színházi Bázis támogatásával a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi S

Színházi Társulás bemutatója

https://www.youtube.com/watch?v=BtxNa0GjByM (ízelítő)

MICHELANGELO  BUONAROTTI

Vittoria Colonnához

Hosszú barátságunk alatt gyakorta
gondoltam s láttam is, hogy nő meg férfi
hegyből-fejtett-kő-képmása túléli
faragóját, ki visszatér a porba.

A természet ez egyszer fejét hajtja
a művészet előtt; győz a vésővel,
ecsettel nyert Szépség, mit az idő nem
zúz szét, s a halál nem vesz erőt rajta.

Két eszközöm szolgál, márvány és festék,
hogy átmentsem kettőnk arcát és testét –
megszédülök, a boldogság elönt,

hogy szépségét mától még ezer évre
is csodálhatják, s megértik, hogy én se 
voltam bolond, mert így szerettem Önt.

(Rónay György fordítása)

Különc, magányos, önmarcangoló személyisége, amely állandó harcban állt önmagával és a világgal, arra késztette, hogy keserűségét szobraiban, verseiben örökítse meg. Alakjai általában tragikus hősök, akik a művészhez hasonlóan korlátaik közül igyekeznek kitörni. Életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés valósult meg teljes egészében…

Michelangelo beköltözött a Mediciek palotájába, ahol szinte családtagként bántak vele. Részt vehetett annak az irodalmi és tudományos társaságnak az összejövetelein, amely nagy hírt szerzett a Medici-udvarnak. Ebbe a körbe tartozott Machiavelli is, a köztársaság alkancellárja, a neves vígjátékíró, és több hírneves költő, tudós, filozófus. Itt töltötte Michelangelo ifjúkorát 1492-ig, Lorenzo il Magnifico haláláig…

Firenzében Savonarola tüzes szónoklatai felkelést szítottak a Medici-család ellen. Végül elűzték a Medicieket, és Savonarola az államot átalakította teokratikus hatalommá. Tartva a felkeléstől, Michelangelo először hazament szülővárosába,… a honvágy visszahozta Firenzébe. Itt készült egyik munkája egy római bíboros birtokába került, aki az Örök Városba hívatta, ahol 1498–1499-ben elkészítette a Pietà márványcsoportját…egy elfaragott, félig tönkretett márványtömbből kellett szobrot faragnia. Így született 1501 és 1504 között a Dávid…

Michelangelo mellett 1500-ban Leonardo da Vinci, 1504-ben pedig Raffaello is letelepedett a városban. A gyanakvó természetű Michelangelo egyiküket sem kedvelte; számára mindketten a nagyvilági, optimista életfelfogás képviselői voltak a siralom völgyében…

II. Gyula 1508-ban megbízta Michelangelót azzal, hogy IV. Szixtusz pápa egykori vatikáni házi kápolnájának falait freskókkal ékítse…A hagyomány szerint senkit nem engedett be a kápolnába, amíg a munka tartott, maga a pápa is csak titokban nézhette meg a készülő művet. 1512-ben, Mindenszentek napján leplezték le a freskót, és attól a naptól fogva csodájára járnak az emberek. Michelangelo még egyszer visszatért a Sixtus-kápolnába, hogy 1535 és 1541 között megfesse a csodálatos Utolsó ítéletet, a világ legnagyobb oltárképét, amelyet 1541 karácsonyán lepleztek le.

Azt a tényt, hogy Michelangelo rajong a szép, fiatal férfiakért, Rómában nyílt titokként kezelték…Néhány kutató szerint ezek a szerelmek plátói szinten maradtak, s ennek oka lehetett Michelangelo mély vallásossága, valamint elkötelezettsége a platóni ideák iránt. Annyi bizonyos, hogy magánélete miatt soha nem tört ki körülötte nagyobb botrány…

1547-ben súlyos csapás érte legkedvesebb barátnőjének, Vittoria Colonnának halálával, aki híres költőnő, a pescarai őrgróf özvegye volt, Michelangelo művészetének rajongója, a mester gyöngéd lelkű barátja, akihez plátói kapcsolat fűzte. Vittoria ideje legnagyobb részét egy viterbói kolostor magányában töltötte, ahol Michelangelo versekkel és levelekkel árasztotta el…

Ezután következett élete építészeti főműve, a Szent Péter-bazilika kupolája és apszisa.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Michelangelo_Buonarroti